Al Pacino és az okos lány

2006.04.04. 13:01

Pacino ezúttal sportfogadásban utazik, de igazából csak a tizenöt éve játszott formát hozza. Azzal a különbséggel persze, hogy ezúttal különösen gyenge forgatókönyvből dolgozott.

Al Pacinóra be szoktam ülni. Gyakran csalódom aztán, de ez nem számít, ő legenda, én meg legendazabáló sznob, lelkesedésem töretlen. A Pénz beszél nem nagy meglepetés: szépen bemászik Az ördög ügyvédje, a Minden héten háború és a Beavatás alpacsínós sütőformájába. A színész újra tapasztalt vén rókát alakít, aki egy kicsit bele is betegedett a nagy lendületbe, van tanítványa is, akit eltörpíthet és akit naggyá tehet, és van egy mindent elsöprő szenvedélye, ami itt, ebben a filmben történetesen a sportfogadás.

De a film nem a nagy öreggel indul, hanem egy baseballütőt szorongató kiskrapekkal, aki boldogan játszik mosolygós apukájával, lassított felvételen, figyelem, ez itt egy jó öreg flashback. Az ordas klisé beindítja a fantáziámat, és miközben a Pénz beszél másik főszereplője, Brandon (Matthew McConaughey) hangalámondással arról mesél, milyen rossz volt, amikor az apja elhagyta a családot, pedig ő tízévesen mindent beleadott, hogy jó kisfiú legyen, akkor elképzelem, hogy ez az apuka-komplexus milyen fontos szerepet játszik majd a filmben. Tévedés. Ebben a forgatókönyvben teljesen mindegy, ki mit csinált vagy mondott tíz perccel korábban, a szereplők teljesen következetlenül, véletlenszerűen viselkednek, amit utólag vagy megpróbálnak megmagyarázni, vagy lógva hagyják, mindegy.

Mert a kis Brandon felnő, amerikaifocista lesz belőle, de kitöri a lábát (ez a második trauma, ami megnyomorítja a fiatal főhőst), úgyhogy telefonos sportfogadási tanácsadó lesz belőle. Itt fedezi fel magának Al Pacino, akit most Walternek hívnak és menő szerencsejáték-biznisze van New Yorkban. Brandon elájul Waltertől, beáll hozzá dolgozni, aztán Walter is elájul tőle, mert sikert sikerre halmoz. Walternek van egy jól karbantartott, karcsú felesége, Toni (Rene Russo), aki folyamatosan aggódik, a) mert Walter szívbeteg b) mert Walter régen maga is szerencsejátékos volt, és nem akarja, hogy visszaessen c) mert ő meg drogos volt régen és nem akar visszaesni. Toniról egy odadobott félmondatból az is kiderül, hogy gyerekkorában minden férfirokona rendszeresen megerőszakolta, Walterről meg az, hogy gyerekkorában az apja rendszeresen agyba-főbe verte és seggfejnek szólította. Volt ezeknek egy listájuk? Pipa, pipa, pipa. Ettől lesz jó drámai a film, gondolták.

Forrás: Best Hollywood
Pénz beszél | Al Pacino és Matthew McConaughey

De hagyjuk a keserű múltat, már csak azért is, mert leszámítva azt a néhány mondatot, amit a forgatókönyv ezekre az istencsapásokra szán, a filmkészítőket sem izgatja különösebben. Nézzük inkább, hogyan boldogul Brandon Walter szárnyai alatt. Jól megy neki, aztán mégsem, Walter a fiaként tekint rá, aztán kiderül, hogy annyira azért nem, szereti az új életet, de csak egy darabig, elcsábítja Tonit, vagy mégsem - zavarba ejtő. Olyan ez a film, mint a mesebeli okos lány: hoz is ajándékot, meg nem is. Nem lehet eldönteni, mi a sztori, mi miért történik és egyáltalán, miért érdekeljen ez a nagy zűrös massza - különösen, ha nem izgat az amerikaifoci, a szerencsejáték vagy az egyébként szimpatikus McConaughey simára borotvált, felfújható mellkasa.

Azért egyszer felnevettem. A jelenetben Brandon, Walter és Toni egy elegáns étteremben üldögélnek. Brandon, aki vidéki taplónak van beállítva, éppen vacsorát rendel: bruschettára fáj a foga, de bruszettának ejti a bumfordija. Még jó, hogy ott van a nagyvilági Walter, aki atyáskodóan kijavítja, nem bruszetta az, fiam, hanem brukketta. Sznob vagyok, mondtam.

Mesterházy Lili

KAPCSOLÓDÓ CIKK