Fejjel lefelé

2006.04.06. 10:42

Nyolcvanas évek, gimi, kék és vörös, csengettyűk és bukfenc. A Titanic filmfesztiválon bemutatott Somersault című ausztrál film számos pozitív érzelmi ingert keltett a Filmklub riporterében.

A takarómból sátrat formáztam, bebújtam alá, a fejemen fülhallgatóval és sötét volt egészen. Aztán elkezdődött a film. Olyan finoman és halkan indult, mint amikor a délutáni alvásból ébresztgetnek a kismadarak. A felirat pedig olyan betűkkel és ívvel volt, minta a naplómból lett volna kimásolva. De mégsem onnan valók, hanem egy másik gimis lánynak, a világosszőke hajú és hihetetlenül szép Heidinek az emlékfüzetéből, ahova a fotóit ragasztgatja, újságokból kitépett képeket, a legszebb képeslapjait vagy éppen a sütis csomagolópapírról letépett kis csillagokat. A megmaradt üres helyeket kitölti azokkal a betűkkel.

A lenyűgöző képek lassú váltakozása után hirtelen történik valami: Heidi megcsókolja a nevelőapját. Egy hátizsákkal buszra száll és elindul messzire, magára találni.
 
A Canberrához közeli Jindabyne hósapkás hegyekkel övezett város, ahol a rendezőnő, Cate Shortland tiniként sok időt töltött el. Az akkori benyomásaiból tevődik össze a film egésze, a kézikamerás felvételek is ezért annyira intimek és ezért ömlik a képekből a hetvenes/nyolcvanas évek hangulata. A hidegérzet a film elejétől a végéig megmarad, a hüvös színek és a pirospozsgás arcok által, de legfőképp a látszódó lehelet miatt.
 
Eközben pedig majdnem minden tizedik jelenetben piroslik valami, a központi elemek vörösben tündökölnek. Ez a hideg-meleg kettőség ugyanúgy adott a zenében is. A melankolikus cselló és csengettyűk könnyed áramlását lassú, kimért dobtempó és küttyögés támogatja, ezzel egy egész albumnyi zenét ajándékozott a filmnek, egy addig nem túl ismert ausztrál zenekar, a Decoder Ring. 

Ezen az idegen helyen Heidi igazából ugyanolyan magányos, mint bárhol máshol. Újra elvágta magát a külvilágtól. Még mindig egy ártatlan kisgyerek, aki rá tud csodálkozni a csempe mintájára, a habzó sörre vagy arra, ahogy a jégvirág mállik le az ablaküvegről. Megvizsgál, megtapogat és megszagol mindent, amire csak kíváncsi.

Forrás: [origo] Forrás: [origo]
Nézz még több képet a Somersault című filmből!

Magányosságát úgy probálja túlélni, hogy nem törödik azzal, ami körülveszi. Olyan szituációkba kényszeríti magát, ahol szeretni tud végre valakit és ahol viszont szerethetik őt is.

Szexuális nyíltságával probálja elrejteni azt, hogy képtelen kapcsolatba lépni másokkal. Sodródik egyik őszintétlen együttlétből a másikba. Bármelyik adandó alkalomba beleöli magát és egyikkel sem jut előrébb, míg nem találkozik Joeval. Jön a bukfenc, jön a szerelem. Egyenesen esel előre és a talpadra érkezel végül, ártatlanul és önzetlenül ejted magad bele a veszélybe.

Varga Zsucca

A Somersault című filmet Titanic filmfesztivál keretében vetítették Budapesten, DVD-n megrendelhető Angliából és Ausztráliából.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK