Herendi Gábor, a Valami Amerikával és a Magyar vándorral a hazai multiplexközönség szívébe költözött rendező harmadik, Lora című nagyjátékfilmjén dolgozik. Kimentünk a forgatásra, hogy megtudjuk, pontosan mi is történik a címadó lánnyal. Kiderült, hogy két pasi is hajt rá, az egyik meg is szerzi, de aztán egy nem-is-olyan-jó barátnő kicsit bekavar. És hogy még csak ezek után omlik össze teljesen az élete. A kicsit dráma, kicsit vígjáték főszerepét egy fiatal amerikai színésznő, Lucia Brawley játssza, akit eddig ugyan nem ismertünk, de hamarosan Oliver Stone új filmjében is láthatunk majd. Elbeszélgettünk a fekete hajú szépséggel, aztán kifaggattuk a többi szereplőt és a rendezőt is.

Ezen a napon egy belvárosi étterem ad otthont a forgatásnak. A félhomályban intenzíven dolgozó füstgépek miatt a hely első pillantásra inkább olyan hangulatot áraszt, mintha valamelyik nagy múltú, lepattant pesti kocsmában lennénk, nem pedig egy menő fiatalok által látogatott, felkapott étteremben, de ha valakinek, Herendi Gábornak és stábjának elhiszem, hogy tudják, mit csinálnak: a vásznon ugyanez biztos egészen máshogyan mutat majd. A jelenetben, amelynek a felvétele zajlik, Lora és barátnője, Betti együtt vacsoráznak, Lorát kiszúrja magának az étteremben dolgozó szaxofonos fiú, de a srác bátyja - aki mellesleg egyben az étterem tulajdonosa is - szintén ráhajt a lányra.

Fekete Ernő alakítja az idősebb és rámenősebb fivért, Dávidot, aki most éppen talpig feketébe öltözve, lazán támasztja a bárpultot, és megtárgyalja öccsével, Gerivel, hogy akkor a szőke vagy a barna csajra kell nyomulni. Gerit az egyetemről frissen kikerült Nagy Péter játssza, akiről két felvétel közt rögtön kiderül, hogy tényleg tud szaxofonozni: a terem sarkába sétál, és lazán futamokat gyakorol. A sztori szerint Lorát a nagypofájú étteremtulajdonos szerzi meg, és nem a szégyenlős művészlélek, de persze sejthető, hogy a drámai követelményeknek megfelelően lesznek még fordulatok a történetben, csak azokat a film készítői egyelőre nem árulják el nekem.

Ennyi. Létra érkezik, a világosítók állítgatnak egy kicsit a mennyezetre szerelt reflektorokon, az előbb félrehúzott asztal visszakerül a terem közepére, és jön már a két lány is, hogy a következő felvétel alatt az asztalnál ülve cseverésszenek, miközben a háttérben Geri szaxofonozik. Herendi Gábor kiszól a monitor mögül, hogy "Kicsit kapj el többet a hajából!", a nagy nyüzsgésben alig hallani, de Spáh Dávid, a rendezőasszisztens rögtön csendre inti a stábot, és nekem is odaszól, hogy ugye kikapcsoltam a telefonomat. Profin zajlik minden.

"Lora imádja a jóképű férfiakat"

Kis szünet, a lányok kiszabadulnak a mostanra gőzfürdőhöz hasonló teremből és felmennek a teraszra pihenni. Leülök beszélgetni a Lorát alakító Luciával, aki igazi egzotikus szépség hatalmas barna szemekkel, fekete göndör haja hosszú tincseit külön feladat lehetett megfegyelmezni.

- Ez még csak a második nagyjátékfilmed Oliver Stone World Trade Center-e után, de máris egy teljesen idegen országban, idegen nyelvi környezetben dolgozol. Hogy megy?

- Az első filmem hatalmas kihívást jelentett, és több szempontból is inspiráló volt, de mindenképpen azt akartam, hogy a következő filmemben még magasabban legyen a léc. Ideális volt számomra ez a szerep, mert ide kellett utaznom a világ túlsó felére, és egy csomó olyan fizikális és emocionális feladatot megoldani, amelyre korábban még nem volt lehetőségem.

- Mennyiben más egy olyan nagy költségvetésű filmben dolgozni, mint a World Trade Center és egy kis költségvetésűben, mint ez?

- Felületes szempontokból különbözik a kettő. Nagy filmek forgatása alatt is kialakítható családias hangulat, de talán itt még inkább összekovácsolódott a csapat, a rendezővel közeli kapcsolatba kerültünk. Kicsit gerillahangulatú ez a forgatás, próbálunk olyan gyorsan dolgozni, ahogy lehet. Tetszik ez az intim helyzet.

Forrás: [origo]
Lora szerepében: Lucia Brawley | Még több kép a forgatásról

- Hogy kerültél kapcsolatba Gáborral?

- Los Angelesben keresett színésznőt a szerepre, megittunk együtt egy kávét, aztán másnap elmentem az olvasópróbára, és öt perc múlva azt mondta, szeretné, ha Magyarországra jönnék.

- Mesélj egy kicsit a figurádról!

- Lora vizuális típus, imádja a színes ruhákat, a jóképű férfiakat és a művészetet. Múzeumban dolgozik, de aztán történik vele egy olyan tragédia, amelynek folytán teljesen át kell értékelnie az életét. Nagyon összetett személyiség, aki nem érzi szükségét, hogy kedvében járjon másoknak.

- Mi volt a forgatás legemlékezetesebb pillanata?

- Volt egy jelenet, amelyikben végig kint kellett állnom az utcán mezítláb az esőben, egy szál férfiingben, és ezt két teljes éjszakán keresztül vettük fel. Az meglehetősen emlékezetes volt! Ja, és ebben a filmben volt az első szerelmi jelenetem, ami először ijesztő volt, de a stáb segített, hogy ne érezzük magunkat kényelmetlenül, és a partneremmel nagyon jól kijövünk, úgyhogy nem volt probléma.

A szőke barátnő és a távolságtartó pasi

Lora barátnőjét, Bettit Szamosi Zsófia alakítja, akit a Filmszemlén már láthattunk Incze Ágnes Randevú című filmjében, melyben Pap Vera mellett főszerepet alakít, ősztől  pedig Pintér Béla társulatában játszik majd. Betti megjelenése szemlátomást szándékosan pontosan ellentéte Loráénak: rövid szőke haja borzas tincsekben áll, ciklámen blúzt és ugyanolyan színű lecsüngő fülbevalót visel, ami kiemeli átható, kékeszöld szemét. Zsófi leírása szerint Betti "belevaló csaj, aki eléggé akaratosan képviseli a vágyait. Ha megtetszik neki egy pasi, akkor addig machinál, amíg meg nem szerzi, és nincs tekintettel arra, hogy adott esetben a legjobb barátnője pasijáról van szó."

Forrás: [origo]
A barátnő: Szamosi Zsófi | Még több kép a forgatásról

Fekete Ernőt a színházlátogatók jól ismerik, hiszen már több mint tíz éve játszik a Katonában, de szélesebb közönséghez eljutó filmben még nem szerepelt. Kérdésemre, hogy milyen a közös munka Luciával, és nem jelent-e nehézséget, hogy különböző az anyanyelvük, így felel: "Igazából nem nehéz. Ha értem, hogy mit mond, akkor ez nem olyan nagy probléma, mint ahogy az ember először gondolná. Lucia nagyon kedves és nyitott, én sokkal zártabb alak vagyok, mint ő. Segített leküzdeni a kezdeti távolságot és feloldódni."

"Itthon nagyon kicsi a merítés"

Nagy nehezen a rendezőt, Herendi Gábort is elcsípem egy átállás közben, aki egy adó-vevőn keresztül a beszélgetés közben is utasításokat ad a lent dolgozóknak, de a hajtás ellenére nyugodtnak tűnik az utolsó előtti nyári forgatási napon, hiszen semmilyen komolyabb komplikáció nem merült fel, és a film 90%-a már dobozban van.

- Két hatalmas közönségsikerű film után érzel-e nyomást, hogy meg kell ismételni a sikert?

- Az ember mindig érez nyomást, szerintem hazudik, aki azt mondja, hogy ő teljes mértékben kivonja magát a közönség elvárásai alól, de azért az sem igaz, hogy az embert csak ez motiválja, mert akkor nem születnének jó filmek. Ez a film a jelenben játszódik, inkább a Valami Amerika folytatása [mint a Magyar vándor-é], de egy kicsit több mélység van benne. Abban a karakterek kicsit elrajzoltak voltak, itt sokkal inkább a hitelességre törekszünk. Vannak benne drámai elemek, de nagyon sok humor is, valahol a dráma és a vígjáték közt próbálunk evickélni. Úgy érzem, emberi tulajdonság, hogy ha tragédia történik is velünk, nem tudunk a nap 24 órájában azzal foglalkozni, mert az a pusztulásunkat jelentené, valahol ki kell engedni a szelepet, ez pedig a humor.

- Mi motivált arra, hogy egy lány történetét meséld el, hogy jött az ötlet?

- Húha. Vannak élményeim a múltban, amik ezt megalapozták, de nincs igazából valóságalapja a filmnek. A feleségemmel találtuk ki a történetet, aztán Divinyi Rékát hívtam segítségül, hogy írjuk meg a forgatókönyvet.

Forrás: [origo]
Herendi Gábor adó-vevővel | Még több kép a forgatásról

- Miért alakult úgy, hogy amerikai főszereplőnőt választottál?

- Majdnem minden szerepre megtaláltuk a megfelelő színészt, de a főszereplőt nem találtam meg itthon. Én nagyon odavagyok a magyar színészekért, de itthon nagyon kicsi a merítés. Korosztályban be volt határolva, hogy 25-30 között kellett lennie, működnie kellett a fiú partnerrel, akit sokkal hamarabb megtaláltam, szóval nem volt egyszerű feladat, két kezemen meg tudom számolni, hogy hány magyar színészlány van, aki ebbe a kategóriába beleesik. Nagyon sokáig kerestem, de nem tudtam olyat találni, akiről 100 százalékosan úgy éreztem volna, hogy ő az. Luciában elképesztő energia és pozitivitás van, azt gondoltam, hogy ő tényleg át tudna vészelni egy olyan tragédiát, ami a filmben történik vele. Gyakorlatilag az egész film arról szól, ahogy ő átalakul és túléli ezt a dolgot.

- Milyen zenék lesznek a filmben?

- A zene nagyon fontos eleme a filmnek, de nem biztos, hogy lesz olyan konkrét erős slágere, mint a Valami Ameriká-nak. A fiú főszereplő szaxofonzenész, akinek van egy együttese, úgyhogy a zene így lesz belecsempészve a filmbe.

- Milyen forrásokból teremtettétek meg a pénzügyi hátteret?

- Olyan 300-350 millió forint között van a büdzsé, a felét a Magyar Mozgókép Közalapítványtól kaptuk, a TV2 koprodukciós partner, és szponzori pénzek is vannak benne. És még mint a legnézettebb film, a Magyar vándor-ért kaptunk 25 millió forint díjat az ORTT-től. Összesen harmincöt napot forgatunk, amiből harminckettőt nyáron és három őszi külsőt majd októberben.

Bujdosó Bori