Szabadságtól a Szerelemig

Vágólapra másolva!
Összegyűjtöttük az elmúlt évtizedek legfontosabb 56-os nagyjátékfilmjeit. Az idén bemutatott három új alkotás mellett korábbi, kifejezetten a forradalomhoz kötődő filmeket is jellemeztünk, a történelemhez fűződő viszonyuk és a minőségük szerint. Tetszési indexünket a lyukas zászlók száma jelzi.
Vágólapra másolva!

Szabadság, szerelem (2006)

Ki rendezte? Goda Krisztina, aki Angliában és az USA-ban tanulta a filmezést, de színházban is rendez. Korábban egy mozifilmet készített, Csak szex és más semmi címmel (2005), amely tavaly a legnézettebb magyar film volt.

Forrás: InterCom
Kritika | Előzetes | Nézz még több képet a filmből!

Ki írta? A film alapötletét A szabadság vihara című dokumentumfilm adta, amely párhuzamba állítja a szabadságharcot és az 56-os olimpia magyar-szovjet vízilabdameccsét. A valóságon alapuló történet személyes szálait az alkotók alaposan kiszínezték, de a történelmi hűségre ügyelni próbáltak. A forgatókönyvet Gárdos Éva, Divinyi Réka, Bereményi Géza és Joe Eszterhas írták.

Kinek a forradalma? A film két főhőse Viki, az árva diáklány, és Karcsi, a vízilabda-válogatott legjobb játékosa. Körülöttük szinte a teljes budapesti forradalom kibontakozik: műszaki egyetemisták és Tűzoltó utcai harcosok között sodródva végigjárják a legfontosabb színhelyeket, a rádió ostromától a Parlament előtti sortűzig. Közben a harcokkal párhuzamosan megleshetjük a világtól elzárt pólóválogatottat is. A Szabadság, szerelem összefoglaló mű, a forradalom és szabadságharc teljes bemutatására törekszik.

Hol játszódik? Budapesten, ahol gyakorlatilag minden fontos helyszínt láthatunk. Utcai harcokat, egyetemi gyűléseket, tüntetéseket, börtönt és magánlakásokat egyaránt. A film vége Melbourne-ben, az olimpián játszódik. Érdekes keretet ad a történetnek, hogy az első jelenet egy moszkvai pólómeccs képeit idézi.


Szerintünk: Látványos és izgalmas oktatófilm, amelyet a következő évtizedekben október 22-én iskolás csoportok százai nézhetnek meg egy tanítás nélküli munkanap főprogramjaként, koszorúzás előtt vagy után. Reprezentációs célra ez a legjobban használható feldolgozása a forradalomnak. Remek eszköz, hogy külföldön népszerűsítse Magyarországot. A történelmet magyarázó, de érvényes és átélhető személyes drámával megerősített mozi, így stílusában emlékeztet A napfény íze című műre. A film dramaturgiája rendkívül ügyes: a forradalom és az olimpia párhuzama lehetőséget ad arra, hogy a vereségből erkölcsi győzelem legyen. A történelem magyarázatát általában dinamikus dialógusokkal sikerült megoldani, kevés a szájbarágós didaktika, miközben tényleg minden kiderül. Talán csak néhány robbantós jelenet tűnik szegényesebbnek, mint amit a néző az amerikai háborús filmekben megszokott. A torokszorító és a humoros pillanatok remek ritmusa miatt azonban méltó versenytársa a tengerentúli látványos nagyjátékfilmeknek. Mind ez idáig a legteljesebb és legátélhetőbb filmes feldolgozása a forradalomnak. Olyan, mint egy igényesen szerkesztett, nagy alakú, vastag és színes album, amiben a kísérőszövegek is érdekesek. Hatásos.