Unalom és cigaretta

2007.02.18. 15:41

A Berlinale versenyprogramjában bemutatott Ne touchez pas la hache (Ne nyúlj a baltához!) egy elátkozott szerelem történetét meséli el. A filmet az idén 79 éves Jacques Rivette rendezte, amiből természetesen az következik, hogy majd' két és félórás, és olyan lassú, mint az ügyintézés egy önkormányzati hivatalban. Sok néző fel is adta (azt hiszem, erről a vetítésről mentek ki a legtöbben az egész Berlinale alatt), de nekem, mint Jeanne Balibar legnagyobb kelet-európai rajongójának, kötelességem volt végig maradni.

Forrás: [origo]
Jeanne Balibar és Guillaume Depardieu a filmben

A sajtótájékoztatón a film alkotói viselkedésükkel a francia művészekről kialakult több negatív sztereotípiát is megerősítettek: a rendező egy skótkockás sálat tekert a nyaka köré, a színészek egyik cigiről a másikra gyújtottak, valamint mindannyian feltűnően kelletlen és mísz módon válaszoltak a kérdésekre.

Ez utóbbiért nem lehet túlzottan hibáztatni őket, mert a Ne touchez pas la hache sajtótájékoztatóján talán még a megszokottnál is nagyobb baromságokat sikerült kérdezni a kollégáknak. Döbbenetes, hogy állítólag a nemzetközi sajtó krémje vesz részt ezeken a rendezvényeken, mégis nem egyszer a "mi a film üzenete?" és "milyen volt együtt dolgozni xy-al?" tengelyen mozog az újságírói érdeklődés színvonala.

Forrás: EPA
Guillaume Depardieu és Jeanne Balibar a sajtótájékoztatón

A rendezőlegenda mindenesetre elmondta, hogy eredetileg egy napjainkban játszódó sztorit akart a vászonra vinni, de azt a világon senki nem akarta finanszírozni, ezért elkezdték bújni a világirodalmat és háromhétnyi lázas olvasás végeztével találtak rá a Balzac-novellára, amelyből három nap alatt írták meg a film forgatókönyvét.

Rivette többször hangsúlyozta, hogy számára nem is az volt a legfontosabb, hogy milyen alapanyagból forgatja le ezt a filmjét, hanem mindenképpen Guillaume Depardieu-t és Jeanne Balibart akarta együtt látni a vásznon. Az ifjú Depardieu-re a Pola X című Leos Carax-filmben figyelt fel, amely szerinte "egy nagyon alulértékelt alkotás, a francia filmművészet egyik igazán kiemelkedő teljesítménye".

Depardieu és Balibar nyugodt dohányzását ritkán zavarták meg kérdésekkel. Az a pár darab is, amit nekik intéztek, főleg híres szüleikre vonatkozott (Balibar apja egy neves francia filozófus, Depardieu-é pedig tudjuk, hogy kicsoda), ezekre pedig nem kívántak reagálni.