Nem tucatszex - második rész

Clooneynak csak azon jár az esze, Keanut kimerevítik, Meg Ryan orgazmust imitál, egy egész ház ügyködik szexritmusra, Woody Allen spermát játszik, Catherine Deneuve pedig egy lyukas zoknis férfival bújik ágyba. Kétrészes összeállításunk második felében a filmtörténet hat legötletesebb szexjelenetét gyűjtöttük össze.

#6 - Mint a kámfor (Steven Soderbergh, 1998)

Kik csinálják? Karen Sisco (Jennifer Lopez) és Jack Foley (George Clooney)

Mit csinálnak? Beszélgetnek és szeretkeznek.

Hogyan csinálják? Karen Sisco egyedül üldögél egy detroiti szálloda bárjában, egymás után két ürge is megpróbálja felszedni a lehető leggyengébb dumákkal. Mindkettőt keményen elhajtja a francba, ekkor jelenik meg Jack Foley, egyik kezében Zippo öngyújtót csattogtat:

Jack: Inna velem valamit?

Karen: Nagyon szívesen. Üljön le!

- Gary vagyok.

- Én meg Celestine. Örökké tart, mire kiszolgálják.

- Odamegyek a pulthoz. Zavarják a fickók?

- Nem, már nem. Tessék, igyon.

- Bourbon-párti?

- Imádom.

- Akkor ez is letudva. Mondja, Celestine, mi a foglalkozása?

- Bróker vagyok. Egy ügyféllel találkozom, aki viszont nem nagyon örül nekem, mert lány vagyok.

- Így látja saját magát?

- Brókernek?

- Nem, lánynak.

- Ez egyáltalán nem zavar.

- Tetszik a haja, tetszik a ruhája.

- Igazából ez a második kedvenc ruhám. Volt egy első kedvenc is, de tönkrement és ki kellett dobnom. Büdös lett.

- Tényleg? A tisztítás sem segített?

- Nem. Mondja csak, Gary, mi a maga foglalkozása?

- Meddig csináljuk még ezt?

- Még ne... Még ne mondj semmit!

- Nem működik, hogy ha mások vagyunk, hiszen mit tudhat Gary és Celestine bármiről.

- Ez a te játékod, én még nem játszottam.

- Ez nem játék, ez komolyabb annál.

- Szerinted van ennek értelme?

- Nem kell, hogy legyen, ez csak megtörténik. Mint, mikor először meglátsz valakit... csak úgy elmegy melletted az utcán. És egymásra néztek egy pillanatra. Létezik egy ilyen... felismerés. Mintha tudnátok valamit, aztán a másik elmegy. És már túl késő bármit is csinálni. És sohasem felejted el, mert ott volt, és te elengedted. Azt gondolod: és ha megálltam volna? Mi van, ha megszólítom? Mi van? Mi lett volna? Talán csak párszor van ilyen az életben.

- Vagy egyszer.

- Vagy egyszer.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=XNNVtyhj7rYA39Fw

- Hogy találtál rám?

- Hívtam a szobád lentről.

- Jesszus! És hogy ha felveszem, mit mondtál volna?

- Azt, hogy ki vagyok én, és hogy emlékszel-e rám, és hogy innál-e velem egyet.

- Hogy emlékszem-e rád? Utánad jöttem ide. Úgyhogy akkor igent mondtam volna, de itt fent várhatott volna akár egy kommandó. Miért bíztál volna bennem?

- Megérte volna a kockázatot.

- Szeretsz kockáztatni.

- Te is.

- Tudod, előbb vagy utóbb... jól áll ez a zakó.

- De nem is ezt akartad mondani.

- A csomagtartóban beszédes voltál. Adele szerint ez az idegesség jele.

- Nahát, valóban?

- Végig hozzám értél. A combomhoz.

- De nem tolakodóan.

- Tudod, a pisztoly, amit elvettél, fontos nekem. Apámtól kaptam születésnapomra.

- Igen.

- Mi volt a terved velem?

- Azt akkor még nem találtam ki. Csak azt tudtam, hogy kedvellek, és nem akartalak otthagyni az út szélén, hogy soha többé ne lássalak.

- Aztán integettél a liftből...

- Nem tudtam, hogy észrevetted-e.

- Az hihetetlen volt. Akkor már rengeteget gondoltam rád, és hogy milyen lenne ha találkoznánk és egy kis pihenőt tartanánk.

- Én is erre gondoltam. Én is azt gondoltam, kéne egy kis pihenő. Hogy ha csak egy kis időt töltenénk együtt. Tudod, láttalak az utcán.

- Hol?

- Adele házánál.

- Elmentél hozzá?

- Hogy figyelmeztessem Chino miatt.

- Szóval segített neked?

- Ezt most inkább hagyjuk.

- Igazad van. Nem kérdezlek Buddyról sem, vagy hogy miért vagytok Detroitban, vagy hogy láttad-e Glent...

- Ne beszélj így, mert megrémítesz!

- Menjünk el innen!

- Jó.

Az elkötelezett rendőrbírónő és a sármos szökött fegyenc első és egyetlen pásztorórája leginkább a vágás miatt emlékezetes. Soderbergh párhuzamosan mutatja a párt, ahogy az asztalnál beszélgetnek, és amint később a hotelszobában szeretkeznek. A DVD audiokommentárján a rendező elismeri, hogy ezt a megoldást az 1973-as Don't Look Now című filmből nyúlta le, ahol Donald Sutherland és Julie Christie szexjelenetébe az aktust követő öltözködés képeit vágták bele.