Szuperjó, ha a vége jó!

2007.06.20. 17:39

#8 - The Descent - A barlang (2005, Neil Marshall)   

Forrás: [origo]

A Motel- és Fűrész-típusú gusztustalanságok oldalvizén sodródott be a magyar mozikba ez a lényegesen intelligensebb és félelmetesebb brit horror, ahol a nyomasztó háttérsztorit klausztrofóbikus kalandozás, váratlan balesetek, majd Gollam-szerű paralények és végül egy hátborzongató befejezés követik. A klasszikus slasher-hagyományok szerint a gyanútlan csapatból a végére csak a két legerősebb marad, győz az erkölcsileg jobbik, és jöhetne is végre egy kis levezető hepiend. A trükk, hogy jön is, ám azonnal megspépkelik egy rémséges hátraarccal. Nyitott befejezés optimistáknak és pesszimistáknak külön? Vagy bizony ottragadt a túlélő hősnő a barlangban és belőle is Gollam lett? Mindegy - egyik lehetőségtől sem fogunk utána jobban aludni.

+ + + 

#7 - INLAND EMPIRE (2006, David Lynch) 

Forrás: [origo]

Annyit csalok a listában, hogy muszáj volt becsempésznem egy olyan filmet is, amelyet a hazai nézők többsége hivatalos forgalmazásban csak két hónap múlva láthat a mozikban. Egy David Lynch-film fináléja az esetek többségében egyenlő a teljes tébollyal, és utána napokig zakatol a fejünkben a sok kérdőjel. Ebből a szempontból most sem okoz csalódást a mester, sőt a téboly mindent visszaszorít, leginkább a hagyományos értelemben vett narratívát. A visszatérésére készülő színésznő (Laura Dern) háromórás hardcore utazása azonban nem csak hatványozott "Mi a franc volt ez?" faktorral szolgál, hanem a végefőcím alatt egy bizarr Lynch-partyba is belecsöppenünk számos kedves ismerőssel a filmből és az egész életműből. Közben pedig dübörög Nina Simone-tól a hipnotikus Sinnerman...