Új Hollywood nem most volt, helyesebben van, hanem a 70-es években történt, de újra divatos. A korszak legendái az utóbbi időben filmfesztiválokon turnéznak, és arról mesélnek, milyen volt császárnak lenni, és azt csinálni, amit akartak. Az Új Hollywood ugyanis arról szólt, hogy az 50-es és 60-as évek musicalfilmjei, történelmi tablói és negédes romantikázása után az amerikai stúdiók bevállalták, hogy a valóságról készítenek filmet, méghozzá a fiatalok valóságáról. Maskülönben szép lassan kiöregedett volna a közönségük.

A korszak a Bonnie és Clyde-dal kezdődött 1967-ben és a Csillagok háborújá-val zárult (1977). Olyan filmek fémjelzik, mint a Szelíd motorosok, a Diploma előtt, az Éjféli cowboy, Az utolsó mozielőadás, a Harold és Maude, a Taxisofőr vagy az Annie Hall. Ezeket a filmeket vállaltan az európai új hullám ihlette, mert akkor Fellini, Bergman és Truffaut után ment a világ. Aztán megjelent a színen Spielberg és Lucas, és kiderült, hogy a film elsősorban mégiscsak üzlet.
 
Miután a Berlinale idén a Bonnie és Clyde rendezőjét, Arthur Pennt ünnepelte egy életműdíjjal, Karlovy Vary sem akart lemaradni, és idecsalta Cybill Shepherdöt, Az utolsó mozielőadás és a Taxisofőr női főszereplőjét, Bud Cortot a Harold és Maude-ból, egy Monte Hellman nevű rendezőt, aki a Two-Lane Blacktop című filmjével vált legendává (később pedig a Kutyaszorítóban executive producere volt), és Peter Bartot, aki abban az időben a Paramount filmstúdió főnöke volt, most pedig a Variety főszerkesztője.
 
A velük rendezett sajtótájékoztatót bármelyik filmtanszék megirigyelte volna, olyan jó volt első kézből filmtörileckét kapni. Cybill Shepherd elmesélte, hogyan lett modellből színésznő, hogyan próbált megszabadulni délies akcentusától és vidékies külsejétől, hogyan zúgott bele Peter Bogdanovichba, Az utolsó mozielőadás rendezőjébe, és milyen furcsának tűntek először a bekábítozott New York-i művészek.
 
Aztán egy nap már ott tartott, hogy Martin Scorsese azzal hívta fel az ügynökét, hogy egy "Cybill Shepherd alkatú" színésznőt keres az új filmjéhez. A hölgy az eredetit ajánlotta. Cybillnek pedig azt tanácsolta - miután mindent megtudott a Taxisofőr-ről -, hogy a meghallgatásra talpig sminkben, belőtt frizurával menjen, viselkedjen decensen és tartózkodjon a viccelődéstől. Bejött. Scorsese munkamódszeréről pedig annyit árult el, hogy egyetlen instrukciót kapott tőle az egész forgatás alatt: "Kevesebbet! Köszi, még kevesebbet."
 
Bud Cort arról mesélt, hogyan szólt be a stúdiófőnököknek, amikor azok kozmetikázni próbálták a Harold és Maude rendezői változatát, és kidobták a legjobb jeleneteit. A fenyegetések - pl. hogy nem vesz részt a film promóciójában és nem ad egyetlen interjút sem - megtették a hatásukat, de a Paramount soha többé nem foglalkoztatta. Mások viszont szívesen hívták. Michael Douglas és Milos Forman először őt akarta a Száll a kakukk fészkére főszerepére, amiben akkor még Burt Reynolds is játszott volna. Próbálta őket lebeszélni Reynoldsról, de nem sikerült, ezért ő lépett vissza. Később azért felhívta Jack Nicholsont, hogy gratuláljon neki az Oscarhoz, amit őneki kellett volna nyernie.

Forrás: EPA
Bud Cort a sajtótájékoztató után Karlovy Varyban

A 80-as években Cort még annyira futott, hogy Spielberg is megkereste egy filmtervvel. Egy New York-i pénzemberről akart forgatni, aki tisztes egzisztenciája és polgári élete mellett éjszakánként kiruccan a Central Parkba fiúkkal hancúrozni. Cort nem indult be a szerepre, és a film sosem készült el. Az asztalnál ülők nem is akarták elhinni a sztorit.
 
Aztán arról kezdtek vitázni, hogy jót tett-e a drog a 70-es évek művészetének, és hogy szívesen szerepelnének-e mai hollywoodi blockbusterben. Cybill Shepherd bevallotta, hogy örömmel szinkronizálná a Shrek szamarát, és nagyon drukkol egykori tévés partnerének, Bruce Willisnek. Megállapodtak abban, hogy Hollywood ma is klassz hely, mert a pénzhajhász folytatások mellett születnek olyan filmek is, mint a Sziriána vagy a Bábel.

Gyárfás Dóra
Karlovy Vary, Csehország