Eli Roth: Hányféle módon tudnánk még embereket megölni?!

2007.11.13. 7:57

Tarantino ajánlásával a horror új csodagyerekének kiáltották ki a Kabinláz és a Motel rendezőjét, aki azonban még tovább akarta tágítani a műfaj határait. Sikerült, de nem volt benne köszönet: a Motel második része megbukott, és heves indulatokat váltott ki - leginkább azokból, akik nem is látták. DVD-n rehabilitálhatjuk a gusztustalan, ám kétségkívül ötletes filmet, melynek apropójából Londonban csíptük el Eli Rotht.

Eli Roth: Tudtad, hogy magyarok a felmenőim?

- Nem. Tényleg?

- Azazhogy az Osztrák-Magyar Monarchiából származnak. Még nem voltam Magyarországon, de hallottam az új filmtámogatási rendszerről. Eddig csak Prágában forgattam, de mást se hallani mostanában, mint hogy Magyarországon, Bulgáriában és Romániában érdemes inkább dolgozni.

- Most épp a Pokolfajzat 2-t forgatták nálunk.

- Á, ott forgatták? Prága már túl drága, a Narnia második részét se oda vitték végül.

- Térjünk a tárgyra: az a hír járja, hogy búcsút mondasz a horror műfajának. Igaz ez?

-  Nem, nem. Ezt így sosem mondtam. Csak van egy blogger, aki folyton kiforgatja a szavaimat. Egyszerűen három horrorfilm után más kreatív kihívásokra vágyom. Először Hősök sorozat előzményein dolgozom, ami szintén félelmetes, de inkább pszichológiai síkon. Utána egy idétlen komédiát szeretnék forgatni rémes, trailer-parkban tengődő prolikról, és azt követően jöhet a Cell, egy Stephen King adaptáció. Szóval, soha nem fogom cserbenhagyni a horror műfajt. Nem akarok kizárni úgy általában egyetlen műfajt sem.

- Az említett bloggernek írt leveledben - ha azt egyáltalán te írtad - az is szerepelt, hogy elérted a műfaj határait...

- Valóban én írtam a levelet, csak el lett ferdítve a tartalma. A lényeg az, amit az előbb neked is elmondtam, hogy most más tervek és kihívások elé nézek, de mindig hű maradok ehhez a műfajhoz.
 
- Volt olyan célod, hogy tabukat akarsz ledönteni ezen a téren?

- Igen, azt hiszem, elég sokat sikerült. A Kabinláz esetében pont azért voltam annyira lelkes, mert azt éreztem, hogy olyasmit csinálok, ami a horror lényege, de már jó ideje nem megengedett. A Motel-nél ugyanez; mindenki azt mondta, hogy Amerikában ilyesmit nem tehetek meg, hiába általános sok kritizált elem az ázsiai horrorokban például. Takesi Miike (a Motel-ban fel is tűnik egy cameo erejéig - a szerk.) és az Audition, Chan-wook Park és a Sympathy for Mr.Vengeance, sorolhatnám - imádom ezeknek a filmeknek a nyers brutalitását. A Motel 2-vel pedig egy folytatást akartam készíteni, ami jobb, okosabb és félelmetesebb, ezáltal persze még messzebbre kellett tolnom a határokat. Volt pont, ahol úgy éreztem, hogy ennél messzebbre már nem lehet merészkedni az amerikai kommerszfilm keretében.

- Sejtem, melyik jelenetekre gondolsz.

- Leginkább a kasztrációra, ilyet amerikai filmben még nem mutatott senki.

- És a kisgyerek lelövése?

- Láttad A Karib-tenger kalózai 3-at, gondolom. Na tessék! A nyitójelenetben felakasztanak egy gyereket, és mutatják is. Vagy A cápá-ban, ott is mutatják. Gyerekeket már egy csomó filmben nyírtak ki. A Motel 2-ben lelőnek egy kölyköt, igaz, de nem is mutatja a kamera. Sokan kiakadtak miatta, de ez a Motel második része és nem a Táncoló talpak-é.

Forrás: [origo]
Lauren German a Motel 2-ben


- Apropó, nem mutatja a kamera, nem gondolod, hogy bizonyos esetekben annyira részletes a filmben az erőszak ábrázolása, hogy a néző érzéketlenné válik?

- Ez attól függ, milyen történetet akarsz elbeszélni. Vegyük a Visszafordíthatatlan-t példának, ott borzalmas a tízperces jelenet, amikor Monica Belluccit megerőszakolják, és mindent mutat a kamera, de ugyanakkor szükséges is. A Motel 2-ben, amikor Stuart meg akarja erőszakolni Betht, semmit nem mutatok, csak az arcukat és ez elég. Az én filmjeimben azért hatásos az erőszak, mert tudom, mikor kell megmutatni és mikor nem. Megvan a vágatlan változat erről a jelenetről, ahol látszik minden, és unalmas. Vagy térjünk vissza a gyerek fejbe lövésére, egy ilyen jelenet az Isten városá-ban elengedhetetlen a történet szempontjából, a Motel 2-ben viszont szükségtelen megmutatni, túl sok lenne, és feleslegesen vágnám gyomorszájon vele a nézőt.

- A kínzásjelenetek azonban annyira brutálisak, hogy a néző egy idő után már nem tudja komolyan venni őket, ez szándékos volt részedről?

- Nem is értem, miért mondod ezt. 45 percig szinte semmi brutalitás nincs a filmben, a prológusban van némi erőszak, de utána csak feszültségfelépítés, hogy a kínzásjelenetek később hatásosabbak legyenek. Az első kínzás nem tart tovább 90 másodpercnél, csak annyira intenzív és annyira hosszú felvezetés után következik be, hogy a nézők utóbb úgy emlékeznek, mintha az egész film tele lett volna erőszakkal.
 
- Az első részben is ezt a struktúrát alkalmaztad...

- Pontosan! Ott 50 perc, majdnem a film fele után kezdődik a vérfürdő. Így viszont mindkét esetben kis időintervallumba kellett sok vért és egy-egy nagyon hatásos végkifejletet belesűrítenem.

- Sokaktól hallottam - és részben magam is osztom ezt a véleményt -, hogy jó lenne mindkét Motel esetében egy olyan verzió, ahol nem ölik meg és nem kínozzák meg ezeket a srácokat, hanem csak tovább követjük a vicces kalandjaikat Európában.

- Igen, tudom, mire gondolsz. Így kellene megcsinálnom a Motel 3-at. De nem, megígérhetem, hogy nem lesz Motel 3. Mindenesetre a fantázia-világomban amikor folytatom, akkor én is csak a poénokra koncentrálok. Egyetértek veled a lelkem mélyén.

Forrás: Fórum Hungary
Heather Matarazzo a Motel 2-ben


- Mit gondolsz arról, hogy a horrorfilmek esetében párévente újabb és újabb trendek érvényesülnek? 10 éve a csapból is Sikoly-típusú tinihorrorok folytak, majd jöttek a távol-keleti filmek remake-jei, most pedig a Motel és a Fűrész az új tendencia úttörői.

- Abszolút. Amikor a Kabinláz kijött, hosszú ideje az volt az első "R" korhatár-besorolású, erőszakkal és meztelenséggel fűszerezett horror. A 80-as évek eleje óta megszelídültek a horrorfilmek, még a Sikoly-filmekben se volt szex például, pedig "R" korhatárt kapott. És a Tudom, mit tettél tavaly nyáron kezdte ezt a borzalmas "PG-13" korhatár-tendenciát, onnantól végképp kiveszett a hús és a vér a műfajból. Most határozottan érvényesül egy új trend, és tényleg a Fűrész-es fiúk, és én kezdtük. A filmjeink merőben különböznek, de a célunk azonos volt: visszahozni a nyers és brutális erőszakot a kommerciális horrorfilmekbe. Ők, illetve Rob Zombie, mi mindannyian a hetvenes évek realizmusához nyúlunk vissza. A Motel-t és a Fűrész-filmeket ugyanaz a forgalmazó hozta ki, a DVD kiadásokon szerepeltek a másik film/ek előzetesei, szóval tényleg egy új hullám vezéralakjai lettünk. És persze hihetetlen, hogy mennyi koppintás született azóta, meg se tudom számolni, hogy hány filmet reklámoztak azóta úgy, hogy "Félelmetesebb, mint a Motel". Hirtelen menő lett, ha valakinek a filmjét betiltották itt-ott, vagy a legmagasabb korhatár-besorolást kapta. Mindenesetre úgy gondolom, hogy a végét járja ez a hullám, épp a minap beszéltem telefonon a Fűrész-es srácokkal, hogy tovább kell lépnünk, hiszen hányféle különböző módon tudnánk még embereket megölni?! Utólag a modern horror aranykoraként fognak visszatekinteni erre az időszakra, mert a horrorfilmek végre valóban horrorisztikusak.

- Minden hullámnak vannak szabályai, gondolom, ennek is. Volt nyomás a stúdió részéről, hogy mely dogmáknak kell eleget tenni, hány túlélőt kell hagyni stb.?

- Persze. Én pont ezért próbáltam a lehető legtöbbet áthágni. Kell lenni túlélőnek, legyenek benne sztárok, ne legyen benne idegen nyelv - mindet megszegtem. A Kabinláz-ban mindenki meghal, a stúdiónál paráztak is, hogy hogy lesz így folytatás (végül készült Kabinláz 2, de Roth nélkül - a szerk.). A Motel egyetlen túlélőjét a folytatás első öt percében kinyírják. Pont ezt várják tőlem, a kiszámíthatatlanságot. És pont emiatt emelném ki Neil Marshallt (The Descent - A barlang) a kollégák közül, mert ő érti a legjobban, hogy hogyan kell romba dönteni ezeket a szabályokat. Vagy Rob Zombie, az ő filmjeik őszinték és nem próbálnak lenyúlni senkit, mint a zenében a Nirvana vagy a Sex Pistols volt. A közönség megérzi ezt; mihelyt a stúdiók diktálnak, halott vagy.

A Motel 2 plakátja

- Azzal, hogy bármely szereplőd a film bármely pontján meghalhat, csak te maradsz, mint a film sztárja. Mindenki úgy gondol a filmjeidre, mint egy Eli Roth-filmre és nem mint egy Jay Hernandez- vagy egy Heather Matarazzo-filmre. Tudatosan alakítottad így, esetleg Tarantino mintájára?

- Igen. Bár a filmjeimre sosem írom ki, hogy Eli Roth filmje, csapatjátékként gondolok a filmkészítésre. Lehet, hogy a poszterre vagy a DVD-csomagolásra ráírják, de én személy szerint úgy gondolom, hogy egy domináns alkotónak nincs szüksége arra, hogy hangsúlyozza a saját alkotói mivoltát, a felismerhető stílus magáért beszél. Egyébként a horror ilyen műfaj, én is ha bemegyek egy tékába, akkor a rendezők alapján keresgélek. A horrorban a rendező a sztár, ahogy mondtad. A Halloween nem Jamie Lee Curtis filmje, hanem John Carpenteré. Wes Craven, George A. Romero, Tobe Hooper, Sam Raimi - ugyanez a kategória. Tarantino megértette, hogy bizonyos műfajokat csak a rendező tud hitelesen és szenvedélyesen képviselni. Ebben a tekintetben ő valóban példakép, és ő volt az úttörője annak is, hogy korunkban maximálisan ki lehet használni a DVD adta lehetőségeket. A rajongóknak kedveskedhetünk audió kommentárral, különböző kulisszatitok-kisfilmekkel - ezekre már a film megírásakor is gondolok.

- Itt népszerűsíted Angliában a Motel 2 DVD-kiadását, ahol még a parlamentben is téma volt a film. Mit szóltál Charles Walker konzervatív képviselő múlt heti felszólalásához, aki bár nem látta a filmet, de úgy ítélte meg, hogy be kellene tiltani, hogy képeket közölhessenek le belőle?

- Hihetetlen, nem? Túl jól működött a marketing. Ez tipikus esete annak, amikor egy politikus saját népszerűsítése céljából ráugrik egy témára, amiről alig tud valamit. Az adófizetők pénzének felháborító tékozlása, de ugyanakkor legszívesebben írnék neki egy köszönőlevelet, mert olyan ez a reakció, mint amikor a szülők felháborodnak a hangos rock'n roll zenén. Minden, amit elutasít a hatalom, a srácok számára még vonzóbb lesz. Mindig azt gondoltam, hogy a horror olyan, mint a punk rockzene: vad, szabad és kontrollálhatatlan. Ha ez a képviselő megnézné a filmet, talán leszűrhetné, hogy alapvetően erőszakellenes az üzenete, de félelmetes, hogy ennyire ostoba emberek politikai hatalommal rendelkeznek. Persze valahol megnyugtat, hogy nem George Bush az egyetlen idióta hatalmon - Angliának is jutott belőlük.

Onozó Róbert

A Motel 2 november 12-én jelenik meg DVD-n Magyarországon.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK