David Lynch A-tól Z-ig

2007.11.20. 20:54

Lehet isteníteni, vagy értetlen dühvel szemlélni, de az biztos, hogy egy David Lynch-film megtekintése senkit sem hagy hidegen. Megkettőződött személyiségek, a szekrényben rejlő csontvázak és napfényes horror - Lynch világában ezek bárkivel bármikor megtörténhetnek. Átfogó összeállításunkban kitérünk a legnagyobb sikerekre, az életmű kakukktojásaira, a legendás filmzenékre, a rendezőzseni munkamódszerére és kedvenc színészeire.

Álom: Szinte minden Lynch filmben van álomjelenet, álom-univerzum, sőt, az Útvesztőben, a Radírfej vagy az INLAND EMPIRE nagy részét (rém)álomjelenetek teszik ki. Lynch persze saját álmait is rendre felhasználja, sőt azt mondja: "Mindannyian egy álomban élünk." - ez akár ars poeticának is beillene.

Forrás: [origo]
Álomjelenet a Twin Peaks: Tűz, jöjj velem!-ben


Badalamenti, Angelo:
A Kék bársony óta Lynch házi zeneszerzője, ő komponálta a Twin Peaks legendás főcímzenéjét, de különleges, baljós hangulatú zeneszámai más filmkészítőknél is felfedezhetők. Előszeretettel dolgozik vele például Jean-Pierre Jeunet is, popslágereket pedig írt már Nina Simone-nak és a Cranberries énekesnőjének, Dolores O'Riordannak.

Cooper ügynök: A rendező alteregójának minősült egy időben Kyle MacLachlan, három filmen (Dűne, Kék bársony, Twin Peaks: Tűz, jöjj velem!) dolgoztak együtt a legendás tévésorozaton kívül. A kávé, a meggyes pite és a rendhagyó nyomozási módszerek nagy kedvelője egyébként nem az első ezoterikus FBI ügynök volt MacLachlan karrierjében, hasonló karaktert alakított A rejtőzködő-ben is. A Showgirls című rettenet megpecsételte a karrierjét, azóta csak női célközönségre építő sorozatokban (Szex és New York, Született feleségek) láthattuk hasonlóan égő szerepekben.

Forrás: [origo]
Twin Peaks | Cooper ügynök (Kyle MacLachlan)


Dűne:
Lynch lenyűgöző vizuális érzékét a hollywoodi stúdiók is kiszúrták, állítólag még A Jedi visszatér rendezői székébe is hívták. A science fiction területére tett kirándulása azonban örökre elvette a kedvét a nagy költségvetésű hollywoodi iparosmunkáktól. Ez volt az egyetlen filmje, amin nem tarthatta meg a rendezői vágás (final cut) jogát, és még így is megbukott - "Kiárusítottam magamat és mégis utálták, na ez fájt igazán" - mondta nemrég.

Forrás: [origo]
Dűne | Virgina Madsen


Elefántember:
Sokan meglepődtek, amikor a nehezen emészthető Radírfej után Lynch nevét egy angol sztárszínészekkel teli, hollywoodi stúdióprodukció stáblistáján látták viszont. Lynch kiemelése a rétegszórakoztatásból Stuart Cornfeld producernek (később Cronenberget is ő fedezte fel) köszönhető, aki felkínálta neki Mel Brooks Elefántember-ét pusztán a Radírfej alapján. Lynchnek tetszett a cím, ezért a történet ismerete nélkül is elvállalta a rendezést. Számos stúdió visszautasította a forgatókönyvet, de Brooks (aki így köszöntötte Davidet: "Őrült vagy! Imádlak!") befolyása megtette a hatását és utóbb az Elefántember 8 Oscar-jelölésig menetelt. Máig Lynch "legnormálisabb" és leginkább közérthető munkája.

Forrás: [origo]
Elefántember | Anthony Hopkins és John Hurt


Festészet:
Gyermekkorában egy barátja újságolta el Davidnek, hogy az apja festő. El sem tudta képzelni, hogy nem szobafestő, hanem művész, de a gondolat, hogy ez lehetséges, kifejezetten boldogsággal töltötte el és megváltoztatta az életét. Európába Oskar Kokoschka művészetét jött tanulmányozni, de kedvenc festőjének Francis Bacont tartja.

Forrás: EPA
David Lynch egyik saját festménye előtt álldogál


Gyerekkor:
A filmjeiben szereplő borzalmak gyökerét hiába is keresnénk Lynch gyerekkorában vagy neveltetésében; boldog és rendhagyónak távolról sem mondható ifjúkora volt, bár állítja, hogy belül rendkívül bajos gyerek volt és sok mindentől rettegett: "Minden gyerek képzelődik, lát dolgokat, amik aztán hatással vannak rá. Ez senkinek nem a hibája, a gyermeki elme egyszerűen így működik. Talán 75% fantázia és csak 25% valóság."

Forrás: [origo]
A rendező és a pénzemberek a Mulholland Drive Hollywoodjában


Hollywood:
"Imádom Hollywoodot. Az álomszerűségét, a fényeket, a tavaszi jázminillatot. Nem véletlenül élek ott. Néha a szél magával hozza a hollywoodi aranykor illatát, mágikus érzés!" - az említett aranykorból Lynch kedvenc filmje a Sunset Boulevard, amit első egészestés filmje, a Radírfej előtt minden stábtagnak kötelezővé tett.  Saját Sunset Boulevard-ja, az INLAND EMPIRE valójában egy Hollywood-trilógia befejező darabja az Útvesztőben és a Mulholland Drive után. Mindháromban feltűnik a Hollywood kiírás a domboldalban, és mindháromban főszerephez jut a film noir és a hasadt személyiségű színésznők.

Előző
Következő