A már hagyománynak tekinthető Európa Filmnapok idén egész hónaposra duzzadtak, ráadásul a rendkívül erős szelekció egyes darabjai briliáns ötletként otthon is megtekinthetők. Magyarország első on-line filmfesztiválja 11 különleges európai csemegét hozott el hazánkba, melyek közt találunk szadista orosz rendőröket, jótékonyságból prostituálódó nagymamit, egy leskelődő zavart kamaszt és hazugságon kapott miniszterelnököt is. A felhozatal kicsit több mint felét teszteltük - minikritikák.

Az Európa Filmhónap részletes programja a filmklik oldalán található, itt lehet szavazni az Arany Egér elnevezésű közönségdíj lehetséges nyertesére is. Ezen felbuzdulva a látott filmek itt is egérmércével kerülnek értékelésre: 1 egér = rettenetes, 2 egér = elkerülendő, 3 egér = közepes, 4 egér = figyelemreméltó, 5 egér = kötelező. 


Markos Irina (Irina Palm) - Anglia, Franciaország

Rendező: Sam Garbarski
Szereplők: Marianne Faithfull, Miki Manojlovic, Kevin Bishop, Gryllus Dorka


A zseniális magyar cím nem árul zsákbamacskát, itt bizony tényleg kézzel végzett szexuális kényeztetésről van szó, a szóban forgó markos hölgy pedig nem más, mint egy jóravaló özvegy nagymama. Az Alul semmi óta tudjuk, hogy a brit munkásosztály csúnya és/vagy öreg tagjainak szexuális kontextusba helyezése bájos komédiarecept. Itt is erről van szó, nem pedig Gryllus Dorka szexjeleneteivel teletűzdelt erotikus drámáról. Dorka egyébként remekel az egyik fontos mellékszerepben és olyan jól megtanítja Irinát a markolászásra, hogy azzal a saját sorsát is megpecsételi később. Marianne Faihfull játéka élmény és tényleg sok az aranyosan vicces pillanat. A képtelen szerelmi szál erőltetése azonban hiteltelenségbe taszítja az egyébként sem éppen realista filmet. Jóleső élmény, de Irina filmbeli klienseivel ellentétben nem fogunk legendákat regélni róla és repetáért sorba állni. 

+ + +

Bádogkoporsó (Gruz 200) - Oroszország

Rendező: Alexej Balabanov
Szereplők: Agnija Kuznyecova, Alekszej Polujan, Leonid Gromov, Alekszej Szerebrjakov, Leonid Bicsevin


A pikáns alaptéma miatt a gyanútlan fesztiválozó az ártalmatlan Markos Iriná-ra hihetné, hogy botrányfilm, pedig ez a cím Alexej Balabanov leírhatatlanul sokkoló munkáját illeti. A Szovjetunióban járunk egy évvel a peresztrojka előtt: lehangoló ipartelepek, szellemvárosok, állandó háttérzörej és gusztustalan részeg emberek - nem csoda, ha erre a tripre kevés néző kapható. Pedig a tekintélyelvű rendszer hatalmi túlkapásai és a rozzant íróasztalok mögül dirigáló kiskirályok egy olyan rotható rendszer szimbólumai, ami tőlünk sem idegen. Ennek szolgálatában az óriási feszültségkeltés után bekövetkező kínzások sem tekinthetők öncélúnak és jóval kevesebbet mutatnak, mint egy Motel vagy Fűrész típusú amerikai filmben, mégis iszonyatosan felkavaróak ezek a jelenetek. Csodálatosan felépített szörnyűség ez a film, itt a helye ezen a fesztiválon, mert hiába szégyelljük és felfordul tőle a gyomrunk, ez is Európa. 

+ + +


Fair Play - Franciaország

Rendező: Lionel Bailliu
Szereplők: Eric Savin, Benoît Magimel, Jérémie Renier, Marion Cotillard, Mélanie Doutey, Jean-Pierre Cassel


Ravasz kis koncepcióra épül az egyetlen tisztán francia fesztiválfilm; az üzleti élet és a sport közötti párhuzamot sikerül úgy végigvinni, hogy az összes munkahelyi konfliktus sportterepen bontakozik ki. Nem tudjuk meg, hogy mi a szóban forgó cég tevékenysége, de nem is kell, mert a rivalizálás, a zsarolás, a manipuláció, illetve az unfair viselkedés univerzális fogalmak. Olvastam korábban, hogy a rendezőt 2004-ben Oscar-díjra is jelölték a film alapjául szolgáló rövidfilmért. Teljesen egyértelmű, hogy melyik jelenetről van szó, a squashpályás főnök-beosztott összecsapás klasszisokkal erősebb a film többi részénél, ugyanezt a dinamikát és feszültséget nem sikerül a futás, a golf vagy a vadvízi túra során ismét felcsiholni. A vadvízi finálé ráadásul el is van nyújtva, bár érdemes lenne felesleges csapatépítő tréningeket forszírozó főnököknek megmutatni. A női főszerepet játszó Marion Cotillard-t biztos nem ez a szerep katapultálta karriercsúcs Piaf-alakítása felé, de a másik francia sztár, Benoit Magimel figyelemreméltó teljesítményt nyújt és A gyermek-ből megismert Jérémie Renier-t is jó egy teljesen más szerepkörben viszontlátni.