Piros betűs hétvége a mostani a magyar filmrajongók számára, hiszen a tavalyi igen erős filmfelhozatalból három kiváló darab is megérkezett végre hozzánk. A rossz hír, hogy a Vérző olaj, az Ellenséges vágyak és a Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford is a három órás játékidőt súrolja, így kevesen tudják majd mindhármat beiktatni a premier hetén. Szerencsétlen forgalmazói időzítés ez, hiszen célcsoportjuk hasonló, valamelyik óhatatlanul bukni fog. Jesse Jamest talán megmentheti Brad Pitt neve, de azt nem árt előre leszögezni, hogy szó sincs pergő akciówesternről, ez bizony egy lassan hömpölygő karakterdráma a vadnyugat legendás alakjáról és a keblén melengetett kígyóról. Nehéz, kimerítő kaland - sokan elhullanak majd az úton - de kétségtelenül megéri.

Forrás: [origo]
Brad Pitt a Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford-ban


Jó, nem kell Sátántangó-szerű tripre felkészülni uzsonnáscsomaggal és derékpárnával, de a hírhedt gengszter életének és halálának a krónikája meditatív élmény, amit a lehető legnagyobb vásznon kell megtekinteni. Valamikor régesrégen az ilyen történetek elmesélésére találhatták ki a mozi médiumát és Andrew Dominik rendező (az ő nevéhez fűződik a remek Chopper - A kegyetlen) maximálisan él a lehetőségekkel: pazar képek, finom játékok a fénnyel és a sötétséggel és olyan elbeszélési stílus, amely egy pillanatra sem feledteti el a nézővel, hogy egy legendát lát. Érdemes odafigyelni a bravúros technikai megoldásokra, a fényképezés trükkjeire és megpróbálni tetten érni a valóság és a mendemondák összemosódását.

Forrás: [origo]
Casey Affleck a Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva...-ban


Rendesen fel van adva a lecke a színészeknek, de az a tény, hogy nem tettek kompromisszumokat a  rövidebb játékidő kedvéért, lehetővé teszi számukra hogy kibontakoztassák karaktereiket. Sam Shepard, Sam Rockwell és Paul Schneider brillíroznak a mellékszerepekben (sajnos a hölgyek, Mary Louise Parker és Zooey Deschanel tehetsége kihasználatlanul marad), de ez mégis alapvetően a két címszereplő játszmája. A tehetséges Mr Ripley-re emlékeztető felállás (a fürdőkádas jelenet annyira direkt utalás, hogy nem lehet nem szándékos, bár a Harcosok klubja is eszünkbe juthat róla) pszichológiáját hátborzongatóan jelenítik meg, és teljesen baromság volt Casey Afflecket mellékszereplői kategóriában indítani a díjátadókon, több időt tölt a vásznon, mint bálványa (és egyben áldozata) és sok jelenetben lenyúlja Brad Pitt elől a showt. Mégis, egyet kell érteni a Velencei Filmfesztivál zsűrijével, akik az Oscar-szezon későbbi fórumaival ellentétben Pittnek adták tavaly a legjobb férfi alakítás díját: az ő szerepe a nehezebb, hiszen fel kell érnie a legendához. Szerencsére, ha így folytatja színészként, rövidesen maga is azzá fog válni.