Alfahímek erejük teljében

2008.04.21. 18:40

Johnny Depp

Tinibálvány: A Rémálom az Elm utcában és A szakasz önmagukban is filmtörténelmi jelentőségűek, de Johnny villanásnyira feltűnő kölyökképéért is érdemes őket újranézni. Az első tisztességes főszerepet John Waters trash-rendezőtől kapta (Cry Baby) az időközben a 21 Jump Street-nek köszönhetően tinisztárrá lett 26 éves Depp, ami programjellegű bemutatkozás, hiszen pont a stúdiófilmgyártás peremére szorult alkotók múzsája lett később. Tim Burtonnel való évtizedes mesés együttműködésük első lépcsője volt a farsangi bálok azóta is kedvelt jelmezének minősülő Ollókezű Edward, ahol elcsúfítva sem szűkölködött a szexepilben, Winona Ryderrel pedig a kilencvenes évek elejének álompárjává váltak, amit egy azóta kissé módosított tetoválás is őriz Johnny karján.  

Kommersz vagy kult? Határozottan kult - Johnnyról senkinek sem olyan jelentéktelen krimik jutnak eszébe, mint a Holtidő vagy A titkos ablak, hanem kompromisszumok nélküli, bátor alakításai Hollywood szabályaira fittyet hányó művészek (Terry Gilliam, Emir Kusturica, Jim Jarmusch, John Waters, Roman Polanski, Julian Schnabel, Sally Potter) vadabbnál vadabb műveiben. Szívtipró külseje belépőt biztosított volna számára kezdettől fogva a blockbusterek világába, de őt mindig jobban vonzották a fura, habókos, kívülálló karakterek (Benny és Joon, Don Juan De Marco, Gilbert Grape), és még attól sem riadt vissza, hogy adott esetben női ruhát öltsön (Ed Wood, Mielőtt leszáll az éj). A közönségfilmek világába tett kirándulásai közül egyedül a Fedőneve: Donnie Brascó-t tekinthetjük sikeresnek, bár ott Al Pacinót is bevetették, ami gengszterfilmek esetében eleve nyerő húzás. A nagy kitörést végül egy olyan szerep hozta meg, amitől a Disney stúdió fejesei alaposan berosáltak, és egy fabatkát sem tettek volna rá, hogy szélesebb rétegekhez ér majd el, mint a Cry Baby vagy az Arizonai álmodozók. Nem is tévedhettek volna nagyobbat.

Forrás: [origo]
Johnny Depp és Helena Bonham Carter a Sweeney Todd-ban


Merre tovább?
A Karib-tenger kalózai meglepetéssikere után már nem lehetett tovább odázni Depp világsztárrá avatását, pedig nagyon úgy tűnik, hogy nem ő idomult Hollywoodhoz, hanem épp ellenkezőleg. A kalózkaland folytatásait szinte kizárólag miatta lehetett végignézni, és felmerült a kérdés, hogy miféle hozzáadott értéket képvisel még Orlando Bloom és Geoffrey Rush, ha Johnny egyszerre hozza az őrült és a szívtipró sármot is. Azóta nem hagyta cserben Tim Burtont, és együtt sikerre vitték Michael Jackson paródiaszerű példaképét (Charlie és a csokigyár) és egy vérszomjas borbély trillázását (Sweeney Todd) is. Legközelebb ismét gengszerként (Public Enemies) és drogosként (Shantaram) láthatjuk, valamint Jude Law-val és Colin Farrell-lel együtt besegítenek Terry Gilliamnek megmenteni a Heath Ledgerrel megkezdett The Imaginarium of Doctor Parnassus-t.