Amikor Batman a Lipóton lakott

2008.08.04. 0:02

Ahogy a foci szünetében a figyelem fenntartása a pompomlányok feladata, úgy ezt a szerepet szánta a Warner is a két Batman-mozi forgalmazása között a Gotham lovagja (Gotham Knight) című animációs filmjének. A hat epizódból álló szkeccsfilm a Sötét Lovag legendájából úgy próbál egy-egy darabkát kiragadni, hogy közben folyamatosan visszautal a Batman: Kezdődik!-re, az előző film nyitva hagyott szálait értelemszerűen nem varrja el, a szerepe mindössze annyi, hogy felkészítse a rajongókat A sötét lovag-ra. Az átvezetés azonban annak ellenére frappánsra sikerült, hogy az utókor számára valószínűleg nem ez fog megmaradni a Christopher Nolan által újraélesztett Batman-lázból.

A japánok által átértelmezett amerikai popikonokból korábban is izgalmas kísérletek születtek. A Mátrix második és harmadik részét ugyancsak egy különálló epizódból álló japán animációs film, az Animátrix kötötte össze. De a képregényhősök importálásának is megvan az előzménye: X-men kanadai vademberéből, Rozsomákból a posztapokaliptikus hangulatú, magyarul is kiadott, Snikt című képregényben kerekítettek igazi manga-hőst. A recept a Gotham lovagja esetén is hasonló, azzal a különbséggel, hogy amíg az animációt japán stúdiók jegyzik, addig a történeteket amerikai írók - köztük 100 Bullets Eisner-díjas szerzője, Brian Azzarello, valamint a Nolan mellett forgatókönyvíróként tevékenykedő David S. Goyer - szállították.

Valószínűleg ennek köszönhető, hogy az animék tökéletesen passzolnak a képregények által az elmúlt évtizedben gondosan kidolgozott Batman-univerzumba, azzal a nyilvánvaló különbséggel, hogy Bruce Wayne nyugati protestáns embereszménye helyébe egy feminin keleti karakter lép. A Gotham lovagja meglehetősen koncepciózusan, kívülről indulva mutatja be a figurát. A képregény szerzői többször kísérleteztek azzal, hogy egy külső szemlélő számára milyen lehet a Denevéremberrel való találkozás, nyilvánvalóan ezt a trükköt alkalmazza a széria indító darabja - Micsoda történetem van -, amelyben gördeszkás srácok mesélik el különböző szemszögből ugyanazt az élményt. Árnyékként, drakulaszerű denevérként, bádogemberszerű robotként írják le Batmant, attól függően, mit mazsoláznak ki az eléjük tároló látványból.

A különféle transzformációk után a köpenyes hős először a második történet végén - Kereszttűz - bukkan fel, de igazi főszereplővé csak a negyedikben - Ami a sötétben lakozik - válik. Ezekben a legnyilvánvalóbb az animének szánt átkötő szerep: Batman egyre nagyobb elismertségnek örvend, miközben megpróbál rendet tenni azon a bolondokházának is helyet adó gothami szigeten, ahol a Batman: Kezdődik! zárójeleneteiben elszabadult a pokol. Különösen a fafaragványokhoz hasonló rajzokkal illusztrált, a nagyvárosi rögvalóságot tükröző negyedik epizód érdemel említést, amely tökéletesen ábrázolja a csatornában magányosan caflató Sötét Lovagot. A karakter bemutatásának ívét az ötödik - A fájdalom éltet - történet zárja le, amely a képregényhős szenvedéshez való ellentmondásos viszonyára kísérel meg magyarázatot adni. Bruce Wayne mielőtt még palástot húzott volna, egy indiai fakír segítségével próbál úrrá lenni fájdalmain, mivel azonban tetteinek mozgatója a kín, képtelen tanulni.

Bár korábban többféle Batman-rajfilm is készült, a Gotham lovagjá-nakmindenképpen az előnyére válik, hogy nem egy önálló adaptáció, hanem maga is a Nolan-féle szkeccs része, amely eddig a leghitelesebben tudta mozgóképre álmodni a Denevérember közel hét évtizedes mítoszát. Ráadásul remekül megágyaz a hamarosan mozikba kerülő A sötét lovag című filmnek, több az animében felbukkanó szereplő, igazi értelmét ott nyeri el.

Batman: Gotham lovagja
Warner Bros, 73 perc
DVD-n forgalmazza a Fórum Home Entertainment
Ára: 2990 forint

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK