Mucsi Zoltán: Nem vagyok olyan állat

2008.09.19. 18:53

A főként a Jancsó-filmek Kapájaként ismert Mucsi Zoltánnal Dettre Gábor Tabló című filmjének mozibemutatója kapcsán ültünk le beszélgetni. A mai magyar társadalomról meglehetősen nyomoronc képet festő filmben Mucsi egy nyomozót alakít, aki egy gyilkossági ügyben nem hajlandó elfogadni a főnöke által tálalt válaszokat. Bár a Tablótól indultunk, hamar áttértünk a Jancsó Miklós filmjeiben és a Krétakörben hallható káromkodások jelentésének boncolgatására, aztán szó esett arról, hogy Mucsi mit visz magával a feloszlott Krétakörből, és a végén az is kiderült, hogy miért nem gyújtott rá egész beszélgetésünk alatt.

- Dettre Gábor hosszú évek óta tervezte a Tabló-t, és ha jól tudom, már a kezdetektől veled képzelte el.

- Áprilisban volt két éve, hogy leforgattuk, de különböző okok hátráltatták a bemutatását.

- Pontosan mik?

- Ebbe nem mennék bele, Dettre Gábor és a producer közt volt egy vita. Alapvetően mást képzeltek el, és nem tudtak megegyezni. Azért nehéz erről beszélni, mert Magyarországon nem tisztázott a produceri helyzet. Az Egyesült Államokban a stúdió a saját pénzét adja a produkcióba, és tetszik, nem tetszik, ezért szabhat kikötéseket. Itt Magyarországon azt a producert, aki a saját pénzét beleteszi egy filmbe, el szokták vinni elmegyógyintézetbe, mert nem ez a rendszer, hanem az, hogy az állam ad egy meglevő keretből. Kérdés, hogy ki kapja a pénzt, a rendező vagy a producer, és hogy ebben a helyzetben milyen szava van a producernek.

- Már addig is évek teltek el, míg a forgatásra egyáltalán sor kerülhetett. Ezalatt részt vettel valamilyen formában az alkotói folyamatban?

- Azt tudtam, hogy van egy ilyen forgatókönyv, de 2004 tavaszán én nem erről beszélgettem Dettre Gáborral.

- Milyen volt vele dolgozni?

- Dettre nagyon jó barátom lassan tizenöt éve, de ez az első közös munkánk. Ezért tartottam attól, hogy milyen lesz, de jó volt Gáborral. Csak az időjárás volt rettenetes, annyira hideg volt, hogy azt éreztem minden nap, hogy az az utolsó nap, amit csinálok, mert meg fogok fagyni.

- Miben más egy olyan emberrel dolgozni, aki tizenöt éve jó barátod, és egyszer csak abba a helyzetbe kerültök, hogy ő áll a kamera egyik oldalán, te meg a másikon?

- Feltételezem, hogy egy vitás helyzet tud könnyebb is lenni, meg nehezebb is. Ez egy hierarchián alapuló működési rendszer, egy ponton túl, hogyha nem értetek egyet, akkor is meg kell csinálnod, amit a rendező mond. De nem került sor ilyenre.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Mucsi Zoltán | Nézz még több képet a színészről!

- Milyennek látod a figurádat? Hogyan mozog ebben a közegben?

- Szerintem szerencsétlenül.

- A figura a szerencsétlen vagy a közeg?

- Ha nem egy kiemelkedően erős vagy tehetséges személyiségről van szó, akkor a közeg fogja irányítani. És ha a közeg szerencsétlen, akkor a figurák is szerencsétlenek lesznek. Ez egy jó szerencsétlen, közép-európai balfék. A film végén nem egyértelmű, hogy hogyan dönt, és ez szerintem pont azt a beszorultságot bizonyítja, hogy persze, hős vagyok én, meg az igazságérzetem működik, de amikor az egzisztenciámról van szó, akkor ez egy picit átalakul.

- Tehát szerinted megalkuvással végződik a történet?

- Nem tudjuk, ez nyitva van hagyva. Majd te eldöntöd, hogy megalkuvás, vagy ez a csávó továbbmegy. De én azt gondolom, hogy ha nem megalkuvó, akkor bele fog törni a bicskája. Az elmúlt évtized, évtizedek történései azt bizonyítják, hogy nem sok hős termelődött ebben az országban, viszont nagyon sok mocsok termelődött. Ezzel szembe menni kolhaasi. Az nevetséges lenne, ha ő szembeszállna és a végén minden jóra fordulna.

- Ha nem is hős, mintha mégis volna benne valami belső tartás vagy tisztaság.

- Persze. A film nagyon jó vonulatának tartom, hogy a szereplők 90%-ában már ez sincs meg. Holott nyilván húszévesen, harmincévesen biztos megvolt bennük is. Nagyon lehangoló és zseniális jelenet a három nyomozó beszélgetése. Amikor ők elkezdték, nem így képzelték a nyomozói pályát, hanem eljutottak idáig. Belekeseredtek, belenyomorodtak.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK