Válság idején fő a jókedv

Nagy és reményeink szerint nemes feladatra vállalkoztunk: a gazdasági válság kiváltotta általános rosszkedvet szeretnénk a rendelkezésünkre álló szerény eszközökkel enyhíteni. Nem álltunk meg ott, hogy összeszedtük a leginkább nevetésre sarkalló és a leghatásosabban önbizalmat növelő filmeket, illetve azokat a ritka magyar alkotásokat, amelyektől jókedve lesz az embernek, hanem még a legvidámabb sorozatokat, legéletigenlőbb musicaleket és legviccesebb dalokat is idegyűjtöttük.

Öt film, amely elűzi a rossz hangulatod

Sörgyári capriccio (Postriziny, 1981)
Rendező: Jirí Menzel
Főszereplők: Magda Vásáryová, Jirí Schmitzer, Jaromír Hanzlík

Miről szól? Mariska és Francin odavannak egymásért, és életük viszonylagos nyugalomban zajlik, amíg be nem költözik hozzájuk a kissé ütődött Pepin bácsi, aki azonnal megtalálja a hangot a rosszalkodásra hajlamos Mariskával.

Hogyan hat? Menzel úgy nyúl hozzá Hrabal prózájához, hogy szinte mi is érezzük a tüdőnkben a ropogós cseh vidéki levegőt, szánkban a friss hurkát és a habzó sört, és egészen közelről halljuk Mariska csilingelő nevetését. A feleség életvidámsága, Pepin bácsi bolondériája ("Unatkozik? Vásároljon mosómedvét!") és a szeretetteljes, de túlféltő férj merevsége együtt olyan robbanékony kombinációt alkot, hogy a játékidő jelentős részében törölgethetjük a nevetéstől fakadt könnyeinket.

+ + +

Kincs, ami nincs (Chi trova un amico, trova un tesoro, 1981)
Rendező: Sergio Corbucci
Főszereplők: Bud Spencer, Terence Hill, John Fujioka

Miről szól? Charlie (Spencer) egy lakatlan szigeten találja magát, köszönhetően Alannek (Hill), aki szerint kincs lapul a homok alatt. Kiderül azonban, hogy a sziget mégsem lakatlan, és egy második világháborúból ott ragadt japán katona őrzi a kincset.

Hogyan hat? Nyilván nem csak mi vagyunk vele úgy, hogy nehezünkre esik visszaemlékezni annyira zsenge gyermekkorunkra, amikor Bud Spencer és Terence Hill kettősét még igazán viccesnek találtuk, de határozottan érezzük, hogy kellett lennie ilyen időszaknak az életünkben, különben nem néztük volna meg a Kincs, ami nincs-et és társait újra és újra. Viszont nem a bunyóbajnok és tenyérbe mászó haverja tehetnek róla, hogy a magyar televízió agyonjátszotta őket, úgyhogy legfiatalabb olvasóinknak igenis ajánljuk az idétlen párost, ha vidám pillanatokra vágynak.

+ + +

Kellemes húsvéti ünnepeket! (Joyeuses Pâques, 1984)
Rendező: Georges Lautner
Főszereplők: Jean-Paul Belmondo, Sophie Marceau, Marie Laforet

Miről szól? Az idősödő szívtipró hazavisz egy csinos, fiatal lányt, de váratlanul betoppan a felesége, akinek külföldön kellene épp lennie. A pasi azt hazudja, a csitri a lánya.

Hogyan hat? Ebben a minden húsvétkor bombabiztosan a tévéműsor részét képező komédiában a tizennyolc éves Sophie Marceau könnyedén felnő Belmondóhoz. A bohózatban persze a saját hazugságába egyre inkább belebonyolódó férfi vergődése az igazi humorforrás, de a fiatal színésznő ügyesen visszaadja neki a labdákat. Szeretnénk, ha a magyar tévéadók fantáziadúsabban válogatnának, de az az igazság, hogy ezt még huszadszor is szívesen megnézzük, most már azért is, mert jó látni ennek a két színésznek a huszonöt évvel ezelőtti arcát.

+ + +

Amélie csodálatos élete (Le Fabuleux destin d'Amélie Poulain, 2001)
Rendező: Jean-Pierre Jeunet
Főszereplők: Audrey Tautou, Mathieu Kassovitz

Miről szól? Amélie egy nap gyerekkincsre bukkan a lakásában, és úgy dönt, visszajuttatja a dobozt egykori tulajdonosához. Az eset ráébreszti, hogy milyen könnyű megváltoztatni mások életét, ezért elkezd jó cselekedeteket végrehajtani a környezetében élőkkel.

Hogyan hat? Akinek van szíve, biztos, hogy nem képes ellenállni Amélie gombszemeinek, piros ruhácskáinak és kislányosan kacér mosolyának. A csintalan jó tündérként viselkedő leányzó tetteiben az a legszebb, hogy rémes gyerekkora és magányos élete ellenére képes boldogságot okozni. De nem kell belebonyolódni a pszichologizálásba, egy kedves mesével van dolgunk, ami már csak abból is kitűnik, hogy a "jó tett helyébe jót várj" elv érvényesül a végén.

+ + +

Ocean's Eleven (Ocean's Eleven, 2001)
Rendező: Steven Soderbergh
Főszereplők: George Clooney, Brad Pitt, Andy Garcia, Julia Roberts

Miről szól? Danny Ocean összeállít egy szuperütős betörőbandát, hogy egyszerre három Las Vegas-i kaszinót kopasszon meg.

Hogyan hat? Clooney, Pitt, Damon és Garcia kisugárzása külön-külön se semmi, így együtt pedig letaglózók, annyira elegánsan szexik. A pörgős rablófilmben mindenki elképesztően szellemes és gyors, pattognak a figurák közt az egysorosok, felkap minket is a tempó. Ehhez adjuk hozzá még Las Vegas különös hangulatát: a sivatag közepén felépített fényoázis minden filmben egy kis univerzum, amiben élénkebbek a színek, szebbek a nők, és nagyobbat kaszálnak a rátermettek. Ezt nézni a vásznon tökéletes menekülés a valóságból.

TÉVÉSOROZATOK
Bujdosó Bori

Akár húsz perc alatt is magunk mögött hagyhatunk egy fárasztó munkanapot, például, ha megnézünk egy epizódot a Törtetők-ből (Entourage), amiben Vince, a jóképű, feltörekvő sztár és sleppje hollywoodi mindennapjainak lehetünk tanúi. Akár utálhatnánk is ezeket a jólétben tobzódó figurákat, de Vince-nek akkora a szíve, a hollywoodi kulisszák mögé bekukkantani pedig annyira izgalmas, hogy ez szóba sem jön. A legnagyobb röhögéseket Jeremy Pivennek köszönhetjük, aki Ari Goldot, Vince túlstresszelt, rámenős ügynökét játssza, és csak úgy okádja magából a maró egysorosokat. Szintén csak húsz percet igényel az Így jártam anyátokkal (How I Met Your Mother) című sitcom, amiben egy Ted nevű fickó már negyedik éve meséli gyermekeinek az anyjukkal való megismerkedése történetét. Ted szerethető átlagsrác, igazán a haverjai dobják fel a sorozatot, közülük is a legjobb arc Barney, a gyógyíthatatlan nőcsábász és hazudozó.

Természetesen nem hagyhatjuk ki Magyarország kedvenc sorozatát, a Jóbarátok-at (Friends) sem, amely szűk baráti körünkben is több embert kirántott már a mély depresszióból. A hat New York-i fiatal szakmai, szerelmi és családi esetlenkedéseit tíz évadon keresztül sem unták el a rajongók. A tinisorozatok közül a Narancsvidék (The O. C.) egyesített magában mindent, ami ahhoz kell, hogy háromnegyed óra alatt kisüssön számunkra a nap: gyönyörű kaliforniai tájak és házak, szépséges kaliforniai emberek, szerethető főhősök és ironikus humor. Utóbbit főleg Seth Cohen szállította, aki minden idők egyik legimádnivalóbb tévés figurája, és a sorozat 2007-es befejeződése óta fájón hiányoljuk. És persze nem marad ki a 90-es éveket bearanyozó Miért éppen Alaszka? (Northern Exposure) sem, amit gyógyszerként érdemes fogyasztani: minden reggel egy epizód, és szép lesz a nap. Az alkotók különleges teljesítménye, hogy Fleischman doki és Maggie bénázása öt évadon keresztül sem ment át kínosba, pedig az ilyen végtelenbe kihúzott elvarratlan szálak egy idő után irritálóvá szoktak válni.