Roman Polanski szombati letartóztatása egy újabb állomás egy több mint harminc éve, 1977 márciusa óta tartó ügyben. Hiába teltek el évtizedek, hiába valószínűsíthető, hogy az egykori bíró súlyos szabálytalanságokat követett el az ügyben, hiába bocsátott meg az áldozat nyilvánosan Polanskinak, az amerikai hatóságok továbbra is a rendező fejét követelik. Az alábbiakban olvashatók az ügy legjelentősebb fordulópontjai '77-től mostanáig.

1977. március 10.

A 43 éves Roman Polanski szexuális kapcsolatot létesít a 13 éves Samantha Gailey-vel Jack Nicholson Los Angeles-i otthonában, a színész távollétében.

1977. március 11.

Roman Polanskit letartóztatják a Los Angeles-i Beverly Wilshire Hotelben. Hat vádpontot hoznak fel ellene, köztük szerepel a nemi erőszak és a kábítószerrel való visszaélésnek az a minősített esete is, amikor a vádlott kiskorú személynek kínál kábítószert. Másnap óvadék ellenében szabadlábra helyezik.

1977. augusztus 10.

Gailey anyjának kezdeményezésére, aki meg akarja kímélni a lányát a nyilvános tárgyalás kellemetlenségeitől, Polanski vádalkut köt. Ennek értelmében az eredeti hat vádpont helyett bűnösnek vallja magát egy vádpontban, a kiskorúval létesített törvénytelen szexuális kapcsolatban. Polanskit 90 napos pszichiátriai vizsgálatra kötelezik, melynek időtartama alatt bezárva tartják. A vizsgálat eredményétől függően Polanskit ki is utasíthatják az Egyesült Államokból.

Forrás: [origo]
Samantha Gailey 1977-ben

1978. február 2.

A francia állampolgárságú Polanski órákkal azelőtt, hogy ítéletet hirdetnének az ügyében, Londonon keresztül Párizsba utazik. Franciaországnak nincs kiadatási egyezménye az USA-val, úgyhogy Polanski biztonságban van párizsi otthonában. Barátai elmondása szerint Polanskit kimerítette a 42 napos pszichiátriai vizsgálat. Egy jogi dokumentum szerint Polanski még mindig az 1969-es eset hatása alatt áll, amikor terhes feleségét, Sharon Tate-et a Charles Manson-banda brutálisan meggyilkolta. Más források szerint a második világháborúban a krakkói gettóba kényszerített rendezőt elborzasztja a gondolat, hogy ismét bezárhatják. A rendező úgy nyilatkozik, hogy "már egy éve kínoznak ezzel, ennyi elég volt".

1978. február 14.

Polanski "in absentia" elítélését határozatlan időre elhalasztják, amikor a rendező védőügyvédje a véleménye szerint elfogult bíró, Laurence J. Rittenband lecserélését kezdeményezi.

1988. december

Az időközben megházasodott és nevét Samantha Geimerre változtató Samantha Gailey polgári pert indít Polanski ellen, kártérítést követelve az őt ért fizikai és emocionális károk miatt.

Forrás: [origo]
Laurence J. Rittenband bíró

1989. július 1.

Bár Laurence J. Rittenband bíró eredetileg megfogadta, hogy posztján marad mindaddig, amíg Polanski vissza nem tér Amerikába, a 83 éves bíró nem tud tovább várni, és nyugdíjba vonul. Rittenbandet a "sztárok bírójának" is nevezik, 60 évet felölelő karrierje során ítélkezett többek közt Marlon Brando gyerekelhelyezési perében és Elvis Presley válásánál is.

1990. augusztus 22.

A bíróság kimondja, hogy Polanski távollétében, ügyvédjén keresztül is védekezhet a Geimer által indított perben. Az ügy később a felek közti megállapodással végződik, melynek részletei nem nyilvánosak. 

1993. december 30.

Laurence J. Rittenband bíró meghal.

Forrás: [origo]
A People magazin cikke, amelyben Geimer megbocsátott Polanskinak

1997. március

Samantha Geimer nyilvánosan megbocsát Roman Polanskinak a húsz évvel korábban történtekért. Később a Daily Mailnek úgy nyilatkozik, hogy Polanskit fel kellene menteni.

2003. március 23.

Polanski megkapja a legjobb rendezésért járó Oscar-díjat A zongorista című filmjéért. Távollétében Harrison Ford veszi át a szobrot.

Forrás: AFP
Harrison Ford átadja Roman Polanskinak A zongorista rendezéséért járó Oscar-díjat Deauville-ban

2005

Az Egyesült Államok nemzetközi letartóztatási parancsot ad ki Polanski ellen.

2008. január 18.

A Sundance filmfesztiválon bemutatják Marina Zenovich Roman Polanski: Wanted and Desired című dokumentumfilmjét. A film - bár tetteiért nem ad erkölcsi felmentést Polanskinak - elsősorban az ellene zajló jogi procedúra visszásságait taglalja. Napfényre kerülnek korábban nem ismert tények a tárgyalással kapcsolatban, elsősorban egy David Wells nevű ügyész szerepe, aki nem vett részt az ügyben, ennek ellenére különböző módokon befolyásolta a bírót, többek közt egy fotóval, amelyen Polanski egy fiatal hölgy társaságában mulat a német Oktoberfesten. A filmben megszólal Polanski ügyvédje, az ügyben eljáró ügyész és az áldozat is. Egybehangzóan azt állítják, hogy Rittenband bíró nem megfelelően látta el a feladatát, és "jobban érdekelte a saját hírneve, mint az igazságos ítélet vagy akár az áldozat jólléte". Polanski ügyvédje az új tények ismeretében vizsgálatot kér az egykori tárgyalással kapcsolatban.

Forrás: [origo]
Roman Polanski az 1978-as Oktoberfesten | Fotó: Istvan Bajzat

2009. május 7.

Egy Los Angeles-i bíró elutasítja Roman Polanski kérését, hogy a vizsgálat során történt szabálytalanságok miatt mentsék fel az 1978-as ügyben. A bíró csak akkor hajlandó foglalkozni az üggyel, ha Polanski személyesen megjelenik a bíróság előtt. Mivel Polanskit az USA-ba történő belépésekor azonnal letartóztatnák, a rendező nem jelenik meg személyesen a bíróságon.

2009. szeptember 26.

Polanski a zürichi filmfesztiválra utazik, hogy életműdíjat vegyen át. Letartóztatják.