Forrás: [origo]
Gerard Butler és Jennifer Aniston az Exférj újratöltve című filmben

Lehetne az Exférj újratöltve (The Bounty Hunter) című filmről rendes, több bekezdéses kritikát írni, de teljesen felesleges. Ez egy olyan darab, ami már dühöt sem generál; a csalódottság okafogyott, hiszen miért érezne csalódottságot az ember egy olyan film miatt, amitől nem is várt semmit. Jennifer Aniston újabb filmje, amiben azt hiszi, ő is, meg a rendezője is, hogy elég sitcom-grimaszokat vágni és kifújni a haját az arcából ahhoz, hogy színésznőnek nézzük. A legnagyobb bűnös mégsem a mérsékelten tehetséges színésznő és a hakni-gagyi rendezője, hanem a forgatókönyvíró, Sarah Thorp, akinek se humora nincs ahhoz, hogy romantikus vígjátékot írjon, se agya ahhoz, hogy egy kicsit is működő történetet összerakjon. Fog néhány random szálat, elindítja őket, aztán, hajrá, íródjatok kis sztorik, magatoktól. Ha nem, jól van, akkor inkább elfelejtkezünk rólatok vagy éppenséggel olyan bárgyú jeleneteket írunk nektek, olyan ordas klisékkel teletömve, hogy jobban jártatok volna az előző megoldással. A tésztaképű, hajdan nagy svunggal induló, mára teljesen befásult Gerard '300' Butlerről most azért nem szólnék, mert letelt az előre ütemezett hat percem, amit ennek a filmnek a kritikájára szántam az életemből.