Goda Krisztina 3D-s mesét rendez

2010.06.20. 11:58

Goda Krisztina csinálhatja meg az első magyar digitális 3D-s nagyjátékfilmet. A Csak szex és más semmi és a Szabadság, szerelem című kasszasikerek rendezőnője egy meseregényt adaptálna nemzetközi szereplőgárdával, grandiózus látvánnyal.

Goda Krisztina Emerson és Tsa című filmje is szerepelt azok közt az alkotások közt, amelyek nemrégiben támogatási szándéklevelet kaptak a Magyar Mozgókép Közalapítványtól. Amikor legutóbb hallottunk a rendezőnőről, még egy drogos fiúról szóló, Kezelő című tévéfilmre készült, ezért felhívtuk, hogy árulja el, ki a csuda az az Emerson.

Kiderült, hogy tervezett filmjével a rendezőnő teljesen új terepre merészkedik: egy élőszereplős, 3D-s mesefilmet tervez. A forgatókönyvet Divinyi Réka, Goda rendszeres írótársa írja Lezsák Levente Emerson és Tsa című meseregénye alapötletének felhasználásával. A történet egy olyan bolygón játszódik, ahol két, hidegháborúban álló birodalom feszül egymásnak: Mordia és Vidória.

Mordia katonai diktatúra, ahol az érzelmek, a tánc és a nevetés be van tiltva, Vidória pedig a tökéletes ellentéte: itt dekadens arisztokrácia uralkodik, ami Goda elmondása szerint "kicsit a Napkirály udvarára hasonlít. Ha valaki elfelejt nevetni, plasztikai sebész mosolyt varr az arcára". Mindkét birodalomban tudomást szereznek arról, hogy létezik egy titkos fegyver: egy növény, ami százévente egyszer virágzik, és akkor egy tündér kel ki belőle, aki teljesít egy kívánságot. Természetesen Mordia és Vidória is meg akarja kaparintani a tündért, akinek a segítségével leigázhatnák ellenségüket. Emerson a főhős neve, akiről a rendezőnő csak annyit árult el, hogy egy fiatal mord katona.

A mese megfilmesítésének ötlete még a Csak szex előtt született meg Vágási Emőke producer fejében, de akkor Godával még csak egy "kis mesét" terveztek, ami az évek során egyre nagyobb és látványosabb filmtervvé nőtt. A 3D-s film meglehetősen költséges és munkaigényes lesz, ezért mindenképpen nemzetközi koprodukcióban valósul meg, és a tervek szerint csak 2012-ben forog majd le.

Goda nem zárja ki, hogy valódi helyszíneket is használnak majd, de mivel fantáziavilágról van szó, valószínűleg javarészt műteremben forgatnak. A rendezőnő nem fél az újszerű feladattól, mert zöld ernyő előtt forgatni ugyan "kicsit más, de a lényeg ugyanaz. Tudni kell, hogy az ember hova viszi a szereplőt és mit akar a történettel". És bár nyilván a színészeinek is speciális feladatot jelent majd ez, de "erre képezték ki őket, ha a színpadon egy sámli van, akkor is oda tudnak képzelni egy palotát".

Forrás: cserkutidavid.blogspot.com
Cserkuti Dávid illusztrációja az Emerson és Tsa című meseregényhez

Az Emerson és Tsa elsősorban gyerekeknek készül, de "van egy olyan rétege, olyan humora, ami a felnőtteknek szól, hogy ők se unatkozzanak". Ebből a szempontból Goda a Shrek-hez hasonlítja a filmet. A szereposztásról konkrétumokat még nem tudott mondani a rendezőnő, de elképzelései szerint nemzetközi szereplőgárdával, angolul forgatná le a filmet, mert "itt végre egy olyan fiktív világot lehet létrehozni, amiben mindegy, hogy valaki milyen akcentussal beszéli az angolt és hogy honnan jött". Persze a filmből magyar szinkronos verzió is készül majd.

Ami pedig a Kezelő-t illeti, a tévéfilm egyelőre még fejlesztési fázisban van. Jelen pillanatban még nincs meg az elkészítéséhez szükséges anyagi háttér, de úgy tűnik, a fejlesztéssel párhuzamosan összeáll a finanszírozása is.


Mindenki 3D-ben gondolkodik

Tavaly tavasszal a Pixar bemutatta első digitális 3D-s animációs filmjét, a Fel-t (a 175 millió dolláros büdzséjű animációs film világszerte összesen 731 millió dollárt hozott), karácsonykor James Cameron előrukkolt a teljesen új technikával készült Avatar-ral, amely 2,7 milliárd dolláros bevételével minden idők legsikeresebb filmje lett, tavasszal pedig Tim Burton 3D-s Alice Csodaországban-ja söpört be egymilliárd dollárt a világ mozijaiban.

Forrás: [origo]

A 3D-t jelen pillanatban a hollywoodi stúdiók és világszerte a rendezők egy része is mentőövnek tartja: az emberek (egyelőre?) hajlandók többet fizetni a térhatású moziért, amivel ellensúlyozni lehet a csökkenő mozijegyeladásokat. Hogy csak átmeneti őrületről van-e szó, vagy a 3D még sokáig velünk marad, arról megoszlanak a vélemények (érdemes elolvasni Roger Ebertnek a 3D fölöslegességét elemző cikkét), mindenesetre ma már olyan alkotók is kedvet kaptak a technika kipróbálásához, mint Martin Scorsese, Ang Lee és Wim Wenders.

A digitális 3D speciális kamerákat igénylő, meglehetősen drága technika (az Alice Csodaországban például 200 millió dollárból készült), ezért nem meglepő, hogy magyar játékfilmben még nem próbálkoztak meg vele. Goda Krisztina lehet az első.

KAPCSOLÓDÓ CIKK