Nálunk még Brad Pitt is túl kockázatos

2011.06.28. 16:08

Egy dolog, hogy nyáron mindig kisebb a filmkínálat, és egy másik, hogy aki nem a hollywoodi szemfényvesztésre kíváncsi, az ma alig talál filmet magának. Nemrég derült ki, hogy sem Brad Pitt, sem Jodie Foster és Mel Gibson új filmje nem jön be hozzánk, most pedig megtudtuk, hogy sok másik sem. Az egyik filmforgalmazó nyári szünetet tart, a másik nem mer vállalni komolyabb filmeket, a harmadik a túlélésért küzd. Fontos, díjnyertes filmek nem jutnak el hozzánk, és ezt a forgalmazók az állami támogatás hiányával indokolják. Enélkül csak a tuti siker kerül be a magyar mozikba.

Nem kell rögtön a lila művészfilmekre gondolni. Nem láthattuk a gyermekét vesztett édesanyáról szóló Nicole Kidman főszereplésével készült Rabbit Hole című drámát, nem kerül a magyar mozikba Jodie Foster és Mel Gibson közös mozija, a The Beaver (kritikánk) sem, és nálunk kockázatosnak minősül Brad Pitt és Sean Penn új filmje, az ötvenes évekbeli család történetét elmesélő Az élet fája (kritikánk) is. Hiába hívogatóak a plakátra kerülő nevek, már elég anyagi rizikót jelent az is, hogy nem könnyed vígjátékokról van szó.
 
A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) anyagi összeomlása új helyzetet teremtett a filmforgalmazásban is. Korábban a forgalmazók az újonnan vásárolt filmjeiket az ún. art kategóriába soroltathatták (a Filmiroda egy bizottsága döntött a besorolásról, szubjektív szempontok alapján). Ha az alkotás megkapta a művészfilm besorolást, a forgalmazó állami támogatásért folyamodhatott az MMKÁ-hoz. A támogatás maximum 2 millió forintot jelentett, amely a bemutatási költségeknek csupán a 20-30 százalékát fedezte, de éppen a hiánya jelzi, mennyire fontos volt.

A "művészfilm" kategória ebben az esetben nem azt fedte, amit a köznapi szóhasználatban értünk rajta. A támogatás nem csak a kísérletező, merész formavilággal rendelkező filmeket segítette, és nem csak azok esetében volt rá szükség. Jó példa erre az Oscar-díjas Gettómilliomos, ami szintén állami támogatás segítségével tudott mozikba kerülni. "2009-ben ugyan volt egy kis gondunk a támogatással, mert akkor tényleg csak a hardcore művészfilmeket sorolták be art-kategóriába" - emlékszik Farkas Sándor, a Fórum Hungary ügyvezetője. "A Gettómilliomos-t csak nagy viták árán tudtuk besoroltatni, de végül sikerült, és ezáltal további 6-7 kópiát tudtunk gyártatni belőle, amelyeket vidékre juttattuk el." A Fórum Hungary ugyan főleg nagy költségvetésű, szórakoztató filmekre szakosodott, de amíg volt támogatás, szívesen vállalta egy-egy komolyabb film forgalmazását is. "Szeretjük őket, és fontosnak tartjuk, hogy ezek is eljussanak a közönséghez" - mondta Farkas.

Forrás: [origo]
Gettómilliomos | Dev Patel és Freida Pinto

Idén azonban állami támogatás híján nem tudtak behozni kockázatosabb filmeket. Az egyetlen nem kifejezetten közönségfilm, amelyet a Fórum Hungary idén bemutatott, a Norvég erdő (kritikánk) című japán regényadaptáció volt. Ezt is csak azért vállalták be, mert Murakami Haruki könyve itthon is sikert aratott, és arra számítottak, hogy az olvasóközönség kíváncsi lesz a filmre is. Csalódniuk kellett, a film nem hozta vissza a költségeket, így csak újabb megerősítést kaptak arra, hogy ilyen alternatív projektekkel ne kísérletezzenek.

"Európában mindenhol van állami vagy tartományi támogatás a művészfilmek forgalmazásán, ahogy nálunk is volt tavaly áprilisig" - vázolja Balassa Péter, a Cirko-Gejzír mozit üzemeltető Másképp Alapítvány ügyvezetője a külföldi helyzetet.

Forrás: [origo]
Blue Valentine | Michelle Williams és Ryan Gosling

A komolyabb filmekre beülő néhány ezer néző ugyanis nem elég ahhoz, hogy egy forgalmazó költségei megtérüljenek. "Egy film bemutatása többmilliós költséget jelent a forgalmazónak, miközben néhány ezer néző után csak néhány százezer forint jön vissza belőle"- magyarázza Csurdi Gábor, a Budapest Film Kft. munkatársa. "Ezt egy olyan forgalmazó, amely piaci körülmények között működik, és profitot kell termelnie, nem engedheti meg magának. Legalábbis nagy számban nem. Nyilván minden forgalmazónál akad egy-egy film, amely nem hozza vissza a bemutatási költségeket, de ezt sokszor nem lehet megcsinálni."

A Budapest Film például ezért épp három hónapos szünetet tart a forgalmazásban, tehát egyetlen filmmel sem jelentkezik nyáron a mozikban. Ilyen a fennállása óta nem volt. A leghosszabb szünetet eddig tavaly iktatták be, az egy hónapig tartott. És a támogatás elmaradását okolhatjuk azért is, hogy nem láttuk idén az Amerikában nagy sikert elért Blue Valentine (kritikánk) című filmet, vagy a francia Le Concert című alkotást. Csurdi szerint ezekre a filmekre itthon nem lett volna meg a tízezer néző, ennél kisebb nézőszám alatt pedig biztos az anyagi bukás.

Forrás: [origo]
Le Concert | Mélanie Laurent

Ha a helyzet állandósul, az artmozik végleg eltűnnek a színről. "Ha bejön a jóslatom, és hamarosan leáll a rendszer, annak az lesz a következménye, hogy moziknak kell bezárnia" - mondja Balassa Péter. "Már most, nyáron sem tud mit játszani több művészmozi, mert nem jönnek be újabb filmek. Ráadásul az artmozik támogatása is szünetel, a budapesti művészmozik még azt a hetvenmillió forintot sem kapták meg, amelyet nagy harcok árán már megítélt nekik a Fővárosi Közgyűlés."

Csurdi Gábor is ettől tart: a Budapest Film is csak a fél évvel ezelőtt bemutatott filmjét, A király beszédé-t tudta nyári vetítésre adni a művészmoziknak, mert jelenleg nincs más filmje.

A Cirkogejzír mozi más modellt képvisel a többi artmozihoz képest. A mozit filmekkel ellátó Másképp Alapítvány minden filmből csupán két kópiát gyártat, viszont évente akár 20-25 filmet is bemutatnak. Balassa Péter szerint a Cirko-Gejzír mozi átlagon felüli kihasználtsága éppen abból fakad, hogy saját filmeket játszik, amelyeket nem lehet máshol megnézni. " Szerintem a művészfilmek látogatottságának csökkenése is azt jelzi, hogy egy film esetében nem kellene több, mint két kópia, mert nem jó, ha minden artmoziban ugyanazt lehet látni"- mondja Balassa.

Forrás: [origo]
A király beszéde | Geoffrey Rush

És bár alapítványa kizárólag művészfilmeket forgalmaz, működésükön egyelőre nem látszik a támogatás megszűnése. Sem a filmek számának csökkentésére, sem szünet beiktatására nem kényszerültek. Ezt azonban csak az előrelátásuknak köszönhetik. "Számítottam arra, hogy a kormányváltás után nem működik tovább a régi rendszer, és elkezdtem félretenni. Könnyebb is a dolgunk, mert míg a legtöbb forgalmazó minimum tíz fővel dolgozik, mi összesen hárman vagyunk, ezáltal a költségeink is kisebbek."

Balassa szerint 2012 őszéig tudja magát tartani a rendszer, de ha addig nem lesz új támogatás, akkor összeomlik. Ezt azonban nem várja senki ölbe tett kézzel. Az említett forgalmazók mindannyian részt vettek annak a javaslatnak a kidolgozásában, amelyet a Magyar Filmforgalmazók Egyesülete juttatott el két hete a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a kulturális államtitkárságához és a Magyar Nemzeti Filmalaphoz párhuzamosan. A javaslatban kifejtik, hogyan lehetne a jövőben besorolni a művészfilmeket, és milyen támogatásra lenne szükség a forgalmazásukhoz.

Új rendszer

További kiegészítésként most dolgoznak azon a pontrendszeren, amely a régi, bizottsági döntésnél egyértelműbben határozná meg, mi számít művészfilmnek. Garancsi Ágnes, a Szuez Film ügyvezetője és a javaslat koordinátora annyit árult el, hogy ez a pontrendszer a legnagyobb filmfesztiválok versenyfilmjeit automatikusan art kategóriához juttatná, de tekintettel lenne azokra az alkotásokra is, amelyek olyan országban készültek, ahonnan csak ritkán jutnak el ezekre a fórumokra, vagy olyan alkotók művei, akik még nem kerültek be a legelitebb körbe. "Ugyanakkor szerintünk mégis csak szükség lenne egy bizottságra, amely fel lenne hatalmazva arra, hogy azokat a filmeket, amelyek a pontrendszer alapján nem kapták meg a besorolást, mégis művészfilmnek nyilvánítson. Negatív döntést nem hozhatna, tehát a pontrendszer által meghatározott művészfilmektől nem vehetné el a besorolást, de pozitívat igen, ha úgy ítéli meg. Ez a bizottság a javaslatunk szerint megegyezne a korhatárbizottsággal - de olyan tagokból állna, akik mindkét döntés meghozatalában kompetensek."

Forrás: [origo]
The Beaver | Mel Gibson

A javaslatra egyelőre nem érkezett válasz a hatóságoktól, de a Filmforgalmazók Egyesületének vezetője, Bálint Péter szerint nem is vártak ilyen gyors reakciót. Havas Ágnes, a Nemzeti Filmalap jelenlegi vezérigazgatója ugyanakkor kérdésünkre elmondta: már olvasta a javaslatot, és tudnak a forgalmazók és a mozisok nehéz helyzetéről, de a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal folytatott egyeztetések alapján ez a terület a kulturális államtitkárság hatáskörébe került. Megkerestük az államtitkárságot is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőlük válaszokat kérdéseinkre.

Mindazonáltal Havas elismerte, hogy "ezek a tevékenységek állami támogatás nélkül nem tudnak működni. A cél egy átlátható és egyszerűsített támogatási koncepció lenne, egységes statisztikai rendszer alkalmazásával. Andy Vajna kormánybiztos úr több ízben egyeztetett a művészfilm-forgalmazókkal és az artmozisokkal is, és több javaslat jutott el hozzánk" - válaszolta kérdésünkre. Elmondta, felmerült annak a lehetősége is, hogy ezentúl ne nézőszám, hanem kópiaszám alapján osszák a támogatást, ahogyan az Európai Bizottság által elfogadott finn artmozirendszerben teszik.

Forrás: [origo]
Rabbit Hole | Nicole Kidman


A támogatás további sorsáról pedig így vélekedett: "Tudjuk, hogy 2010 második negyedévétől kezdve nem kapták meg sem az artfilmterjesztők, sem az artmozik a megítélt támogatásokat. A konszolidáció sokrétű és hosszadalmas egyeztetéseket igényelt, de jó hír, hogy két héten belül megkezdődnek a támogatottakkal egyenként a személyes egyeztetések, és reményeink szerint az elmaradt támogatásokat hamarosan kifizetik."

Balassa Péter szerint nem lehet kérdés, hogy szükség van-e a művészfilmek forgalmazásának támogatására. Ha nem akarjuk, hogy mozik zárjanak be, és egysíkú, hollywoodi sikerfilmekkel telített piac jöjjön létre az eddigi változatos filmkínálat helyett, akkor támogatni kell a kultúrát. "A művészfilm pedig ennek éppen olyan része, mint a könyvtár, a színház vagy a múzeum" - vallja.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK