Hiába töltött két alkalommal is hosszabb időt hazánkban, a földkerekség legismertebb asszonyát eddig szigorúan őrizték a magyar újságírók elől (egy kiválasztottat leszámítva). Most azonban munkatársunknak megadatott, hogy Angelina Jolie első rendezése, a Magyarországon forgatott A vér és a méz földje premierje előtt személyesen faggassa a színésznőt. A jelenetre egy szuperelegáns berlini hotelben került sor, ahol kollégánk viharos kalandokat élt át, majd megállapította, Angelina Jolie-nak talán mégsem áll olyan jól a tetkó, viszont bármennyire is bosszantó: tényleg tökéletes.

Oszlassunk el gyorsan egy félreértést, ami nemcsak a laikus közvélemény fejében él, de még a legközelebbi újságíró ismerőseimbe is mélyen beette magát. Egy filmfesztivál - jelen esetben a Berlinale, ami idén épp a nyolcadik nekem - nem egy tíz napig tartó ingyen filmnézős maraton zsíros fizetéssel. Főleg nem viháncolás a sztárokkal, nem fogadásról fogadásra járás, nem kokainszippantás a vécéülőkéről, nem urambátyámozás a magyar filmszakmával, pláne nem a győztes lelocsolása pezsgővel. Hanem kemény munka - a Berlinale esetében kemény hidegekben.

A sztárok közelébe szinte sosem jut az ember; rám a nyolc év alatt egyetlenegyszer köszönt igazi sztár, és azt is megkérdezte, hogy vagyok (George Clooney volt az, aki autogramokat dobált a tömegnek, miközben én szakmailag tanulmányoztam a jelenetet). Egyszer kérdeztem életem legrosszabb angolságával egy mondatot Ewan McGregortól, amit sajnos elég magyar kolléga hallott ahhoz, hogy a mai napig élcelődés tárgya legyen.

Kétszer buliztam együtt nemzetközi shooting sztárokkal - Hámori Gabi és Gryllus Dorka társaságában -, illetve háromszor kerültem be nyugati tévébe, mindháromszor a német ZDF-be, mert vagy a győztes filmet vagy a győztes színészt jósoltam meg, és ezt szívesen be is mutatták. Egyszer keleti tévébe - az orosz államiba - is bekerültem mint vágókép, amit onnan tudok, hogy másnap egy moszkvai barátnőm rám küldött egy SMS-t, nincs-e véletlen piros kabátom, mert ha igen, látott a tévében.

Ennyi tehát nyolc év glamúrleltárja, amúgy az egész berlini filmfesztivál pontosan olyan, mint minden más munka, csak kicsit több filmet lehet megnézni egységnyi idő alatt. Amúgy meg tele van leadási határidőkkel, kapkodással, éjszakába nyúló írással, a magyar események villámgyors feldolgozásával ("How did you like this Hungarian film? Oh, yes? You really have seen all the films from Bela Tarr? Amazing! Why?") stb.

Forrás: Fórum Hungary
Angelina Jolie A vér és a méz földje forgatásán

Nagy néha beesik egy interjú, ami szinte kizárólag kerekasztalos - erről a műfajról korábban Filmklub Feri már fellebbentette a fátylat -, és résztvevői vérmérséklettől függően agresszív/nem agresszív, magányos harcos/csapatjátékos emberek. A magamfajta leleményes, de mérsékelten nyomulós résztvevő meg örül, ha órákon át kieszelt és mániákusan csiszolgatott kérdéseinek mondjuk a harminc százalékát fel tudja tenni, lehetőleg értelmesen.

A bakizás esélyét a kellemetlen asztaltársakon kívül erősen növeli, ha a beszélgetőpartner mondjuk A-kategóriás szupersztár, mint Angelina Jolie, Brad Pitt, az említett George, vagy mondjuk Madonna. Ma az elsővel találkoztam, mert megrendezte élete első filmjét, A vér és a méz földjé-t.

A találkozás azzal indult, hogy bár eltöltöttem nagyjából két évet Berlinben, izgalmamban összekevertem a hoteleket: van a Hyatt, a Berlinale ütőere, és van az Adlon, ami a város, de alighanem Németország legpatinásabb szállodája. Rutinszerűen az elsőbe indultam, megfelelő időráhagyással, hátha közbejön valami. Bölcs dolog volt: miután a sajtórészleg őre, kollégája, a VIP-lounge vezetője együtt és külön-külön is megpróbálta megfejteni, hol lesz az interjú, beküldtek a sajtóirodába, ahol a főnök elolvasta a meghívómat, majd közölte, hogy hát ez nem itt lesz, hanem amott. Mivel az Angelina Jolie név szemlátomást beindított benne bizonyos érzelmeket, villámgyors segítőkészséggel igazított útba, melyik metróval a legegyszerűbb a célhoz jutni. De ezt már csak fél füllel hallottam, mert rohantam ki, le a metróba, be a metrókocsiba, ki a kocsiból, fel az Adlonba, be a forgóajtón; és két perccel a tervezett kezdés előtt a szervezők asztala előtt álltam. Az angol hölgy leolvasta a nevemet a Berlinale-passomról, nézegette kicsit a listát, és közölte, hogy igen, ott a nevem a második csoportban. Háromkor.

Forrás: Hotel Adlon
A berlini Hotel Adlon

Biztonsági okokból a csuklómra raktak egy selyem "I <3 Adlon" karszalagot, a táskámat ugyan nem vizsgálták át, viszont a lounge-ban, ahol úgy 40 nemzetközi újságíróval várakoztam, két öltönyös gorilla diszkréten, de szünet nélkül face-kontrollozott. Leültem a süppedős szőnyeges, óriás karosszékes teremben, elővettem a kérdéseimet, és elkezdtem malmozni.

Az első körülbelül húszfős nemzetközi csapat félórás késéssel ment be. A várakozás perceiben a második csoport a kérdéseit, valamint a film weboldalát tanulmányozta, idegesen itta az Adlon kávéját, és kipróbálta a mosdót, aminek berendezése valószínűleg legtöbbünk otthonának teljes értékét teszi ki. Napokkal korábban e-mailben kiokosítottak minket, mi a protokoll: csak az vehet részt, aki látta a filmet, tilos a fotó, és nem kérhetünk autogramot.

Forrás: Fórum Hungary
Angelina Jolie A vér és a méz földje forgatásán

Végre kijött az első csoport, a fotelből kényelmesen végignéztük, ahogy két résztvevő hajba kap: a német akcentusú újságíró angolul nehezményezte, hogy a spanyol akcentusú nem hagyta eleget kérdezni. Aztán félórás csúszással elérkezett a mi időnk: névsorolvasás után öten egy angol hölgy nyomába eredtünk egy fej nélküli angyallal, aranykeretes tükörrel és hatalmas testőrökkel díszített ébenfa folyosón. Kis séta után beérünk a hasonló adottságú terembe, ahol valódi kerek asztal várt. Én egy viszonylag bajtársias csoportba kerültem, bár itt meg pont a német újságíró volt a hiperaktív.

Összesen kábé egy órát töltünk bent: elsőként a két legfontosabb szerb/horvát mellékszereplővel beszélhettünk, utánuk a két főszereplővel húsz percet. Két perc szünet, majd egy kísérő hölggyel és egy barátságos hellóval belép a terembe a földkerekség legismertebb asszonya, a 36 éves Angelina Jolie. Kísérő hölgy el, Jolie pedig magára marad kis csoportunkkal. Leül, és elkezdődik a negyedórás beszélgetés.

Forrás: AFP
Angelina Jolie pénteken Berlinben

Egy 42 országban végzett 2006-os nemzetközi felmérés szerint élettársával, Brad Pitt-tel együtt ő a világ legkeresettebb reklámhordozója, a Times az elmúlt években többször is a világ egyik legbefolyásosabb emberének választotta, egy angol tévés lista szerint szexibb, mint Elvis és Marilyn Monroe együttvéve stb.

Mindezt élőben egyáltalán nem lehetett érezni. Természetes volt és könnyed. Amúgy pedig hibátlan: tökéletes, szolid smink, elegáns megjelenés, finom illat. Szép, szépen beszél, mindig magabiztos, néha elmosolyodik, nagy ritkán felnevet, ilyenkor bájosabb, mint amúgy. Vélhetően igazgyöngy fülbevaló a fülében, ezzel harmonizáló gyűrű az ujján, és krémszínű/bézs szettet visel: könyékig érő blúz, térd alatt végződő szoknya, magas sarkú.

Szenvedélyesen, de nyugodt hangnemben beszél a filmről, látszik, hogy nagyon fontos ez most neki. A beszélgetés utolsó harmadában az egyik kérdés kicsit személyesebb, de nem tolakodó; ekkor magától megemlíti a gyerekeit, hogy még ha a filmje kemény témáról is szól, a munka után ő is ugyanúgy családanya, mint bárki más, a gyerekeivel van, ellátja az urát, Bradet, olykor pezsgőznek is.

Forrás: Fórum Hungary
A vér és a méz földje

Vékony kézfejével finoman gesztikulál, nagyon vékony alkarján pár ér látszik ugyan, de finoman, nem úgy, mint Iggy Popnak. Egyetlen dolog zavarja csak meg a harmóniát: egy ilyen páratlan szépségű nőn kontrasztosak a kékes tetoválások, amiket, mivel szemben ülök vele, pont ki tudok betűzni.

Kettőt vagy hármat kérdeztem, amiket majd el lehet olvasni, az egyiknek, amiben a muzulmán nők szokatlanul erőteljes ábrázolásának okait firtattam (nemcsak áldozatok, mint amúgy szinte minden filmben, hanem cselekvők és hősiesek), nagyon örül. Furcsa érzés, ahogy magyaráz nekem: kicsit ünnepélyes, de könnyed és természetes is. Épp ekkor lép be a szervező hölgy, udvariasan végighallgatja a választ, majd berekeszti a beszélgetést. Jolie elköszön, kilibben, ugyanolyan elegánsan, ahogy be. Az egyik kolléga szerint "milyen kedves volt, és a film is jó", aztán feltápászkodunk, és elhagyjuk a Hotel Adlont, amit éppen egy évvel ezelőtt Jolie kollégája, Jaume Collet-Serra rendező porig rombolt.

Angelina Jolie A vér és méz földje berlini sajtótájékoztatója előtt búcsúzik szombaton

- - - - - - - - - - - - - -

Az Angelina Jolie-val készült interjút A vér és méz földje magyarországi premierje előtt, február legvégén lehet majd olvasni oldalunkon.