Ötvenmilliárd forintos filmek

2012.03.11. 19:07

Ezen a hétvégén mutatták be az USA-ban és nálunk is a John Carter című filmet, amelynek a gyártási költsége 250 millió dollárra (több mint 50 milliárd forint) rúgott. Ennek apropóján összeszedtük a valaha készült legdrágább filmeket, amelyeket mai áron több mint 250 millió dollárért készíthetnének el. A cikkünkben szereplő összegek csak a nyilvánosságra hozott gyártási költséget foglalják magukban, de érdemes tudni, hogy ezen felül a hollywoodi stúdiók gyakran tízmilliós, néha százmilliós nagyságrendben költenek marketingre.

Avatar (2009)

Forrás: ecranlarge
James Cameron az Avatar forgatásán

A világ legsikeresebb, összesen 2,78 milliárd dollárt hozó filmjének keletkezéstörténete viszonylag jól ismert: James Cameron 1994-ben írta meg a sci-fi mese első változatát, és közvetlenül a Titanic után szerette volna leforgatni 100 millió dollárból, de aztán rájött, hogy a számítógépes technika nem elég fejlett annak a látványnak a létrehozásához, amelyet elképzelt. Már akkor is "számítógéppel generált" színészekről beszélt, ebből lett aztán a motion capture, illetve a performance capture, azaz előbbi esetben a színészek mozgásának, utóbbiban pedig a mozgásnak és a mimikának a lekövetése és digitalizálása, ami aztán rávetíthető szinte bármilyen számítógépes grafikával létrehozott lényre. A performance capture-höz használt, egészen apró, a színész fejére szerelt kamerát Cameron cége fejlesztette ki, ahogy a filmhez használt eszközök közül több másikat is. A legfontosabb az az újfajta 3D-s felvevő, amely nem két teljes méretű, egymással párhuzamosan mozgó kamerából áll, hanem egyetlen kétlencsés kamerából, és ezért - elvileg - sokkal jobban modellezi az emberi térlátást. Számos vizuális trükkökkel foglalkozó vállalat részt vett a produkcióban, de a Peter Jackson által alapított Weta Digital volt a legfontosabb cég, amelynél csak az Avatar-on 900 ember dolgozott.

Így készült a performance capture az Avatar-ban

A film végül 237 millióból készült el, ami ma 257-et ér. A borsos költségvetés ellenére utólag már viccesnek tűnik, hogy a 20th Century Fox az Avatar-ral is eljátszotta, amit anno a Titanic-kal (lásd lejjebb). Bár még 2005-ben adtak 10 millió dollárt Cameronnak, hogy készítsen egy tesztfilmet, ez nem győzte meg őket, és csak nagyon nehezen, egy másik partner bevonása után álltak rá, hogy belevágjanak a nagyszabású projektbe. Akárcsak a Titanic bemutatása előtt, ezúttal is szkeptikusak voltak azt illetően, hogy megtérül-e majd a befektetés, de nem csak ők gondolkodtak így: a kritikusok és a rajongók közül is sokan úgy vélték, hogy a "cicis kék macskákkal" benépesített filmre nem lesznek vevők a nézők.

* * *

Waterworld (1995)

Forrás: ecranlarge
Kevin Costner a Waterworld-ben

A Waterworld-öt még be sem mutatták, már arról cikkezett a filmes sajtó, hogy milyen botrányosan sokba került a film, és mennyi balhé volt a forgatáson. Az eredetileg 100 milliósra tervezett büdzsé bő 170 millióra (mai áron 262 millió) kúszott fel, és Kevin Costner a saját pénzéből is beletett több mint húszmilliót, hogy elkészülhessen. A forgatás nagy része Hawaii mellett zajlott, viszont a filmesekben nem volt annyi előrelátás, hogy tájékozódjanak az időjárási viszonyokról, így kellemetlen meglepetésként érte őket, hogy a forgatási helyszínen olyan erős szél fújt, amely folyamatosan elmozdította a díszleteket, többször le kellett állniuk hurrikánveszély miatt, és egy hurrikán össze is döntötte az egyik több millió dolláros építményüket.

Vízi üldözés a Waterworld-ben

A munkát vízi balesetek is nehezítették, de a produkció attól lett igazán hírhedt, hogy a filmen dolgozók képtelenek voltak kijönni egymással. A stáb kiakadt, mert Costnert luxusvillában szállásolták el, miközben ők szigetelés nélküli kalyibákban laktak, és annyira szuper hangulat uralkodott a helyszínen, hogy Joss Whedon, aki elvállalta, hogy a forgatás közben átírja a forgatókönyvet, "hét hétnyi pokol"-ként hivatkozott az ott töltött időre. Costner és Kevin Reynolds rendező annyira összekülönbözött, hogy Reynolds a forgatás vége előtt néhány héttel lelépett (más változat szerint kirúgták), és Costner fejezte be a filmet. Reynolds (aki a '91-es Robin Hood-ot is rendezte Costnerrel) később úgy nyilatkozott, hogy "Kevinnek csak olyan filmekben lenne szabad szerepelnie, amelyeket ő maga rendez. Így egyszerre tud a kedvenc színészével és a kedvenc rendezőjével dolgozni".

* * *

Pókember 3 (Spider-Man 3, 2007)

Forrás: ecranlarge
Sam Raimi és Topher Grace a Pókember 3 forgatásán

Sam Raimi Pókember-trilógiája részről részre drágább lett, az első film még mindössze 139 millióba került, a második már 200-ba, ami mai áron 246 lenne, a harmadik pedig 258-ba, ami most 289 milliónak felel meg. Körülbelül száz forgatási napot igényelt a film, de már azelőtt elkezdtek dolgozni rajta, hogy bemutatták volna a 2004-es második részt. A legtöbb időt (és minden bizonnyal a büdzsé tekintélyes részét) a bonyolult számítógépes trükkök igényelték: a Pókember ellenfelének, Homokembernek a megjelenítéséhez szükséges effekteken összesen három évig dolgoztak, beleszámítva azt is, amíg igazi homokkal kísérletezgettek a mozgása modellezéséhez.

Így készült a Homokember a Pókember 3-hoz

Egyes források szerint lehetséges, hogy valójában ez minden idők legdrágább filmje, ugyanis a 250 millió körüli összeg a forgatás előtt tervezett büdzsé volt, de aztán a számítógépes trükkök és a plusz forgatási napok még ehhez képest is megdobhatták a film költségét. Utóbbi ennek a filmnek az esetében különösen jelentős tétel, mert New Yorkban volt szükség pótforgatásra, ahol egy nap filmezés körülbelül egymillió dollárba kerül.

* * *

Titanic (1997)

Forrás: ecranlarge
James Cameron (bal szélen) a Titanic forgatásán

Bár James Cameron Avatar-ja 237 millió dollárba került, a Titanic pedig csak röpke 200 millióba, mégis utóbbi foglalja el az előkelőbb helyet az örökranglistán, mert az akkori 200 ma már 290 milliót érne. Érdekesség, hogy a film többe került, mint a hajó: az 1910-12-ben épült Titanic 1,5 millió fontot kóstált, ami 1997-es áron 120 és 150 millió dollár közti összeget ért volna. A filmet gyártó 20th Century Fox megvett egy tizenhat hektáros tengerparti területet Mexikóban, és ott hoztak létre egy óriási medencét, amelyben felépítették a Titanic majdnem életnagyságú mását (bizonyos szükségtelen részeket lehagytak róla, és egyes részeket az eredetinél tíz százalékkal kisebbre építettek), amit 270 fokban körbe lehetett fotózni. A süllyedő Titanic belső felvételeihez egy tizenkilencezer literes tartályt építettek, amelyben a teljes díszletet víz alá lehetett süllyeszteni.

Így készült a Titanic |Videó Kate Winslet vizes kosztümjéről

Amikor az eredetileg 135 millió dollárosra tervezett büdzsé menet közben jelentősen megemelkedett, a Fox stúdió kénytelen volt bevonni a Paramountot is, amely az észak-amerikai forgalmazási jogokért cserébe beletett még 65 milliót a filmbe. Az elhúzódó forgatás végül 160 napig tartott, és menet közben sokan megbetegedtek a hideg vízben való hosszas tartózkodástól, többek közt Kate Winslet is tüdőgyulladást kapott. Amikor túllépte a költségvetést, Cameron felajánlotta a stúdiónak zálogként 8 milliós fizetését és részesedését a haszonból, de a Fox fejesei ettől nem estek hanyatt, mert addigra már lemondtak arról, hogy sikeres lesz a film. Megpróbálták meggyőzni Cameront, hogy vágja jóval rövidebbre a több mint háromórás filmet, így legalább azzal növelhették volna a bevételt, hogy a mozik egy nap több előadást is műsorra tudtak volna tűzni, de ő nem volt hajlandó erre. A vége felé már Cameron sem bízott a sikerben: a vágószobában poénból egy borotvapengét tartott azzal a felirattal, hogy "csak akkor használd, ha a film béna". Végül persze a Titanic (egészen az Avatar-ig) minden idők legsikeresebb filmje lett 1,84 milliárd dolláros bevételével, és Cameron is 115 millió dollárt keresett rajta.

* * *

A Karib-tenger kalózai - A világ végén (Pirates of the Caribbean: At World's End, 2007)

Forrás: ecranlarge
Geoffrey Rush, Gore Verbinski rendező és Johnny Depp A Karib-tenger kalózai 3 forgatásán

A Karib-tenger kalózai-franchise harmadik része az 1963-as Kleopátrá-val nagyjából holtversenyben a világ legdrágább filmje: 300 millióból készült, ami mai áron 336 millió lenne. A sorozat második filmje, a Holtak kincse (mai áron 259 millió) a drágasági toplista nyolcadik helyén áll, de a két film forgatása részben összefolyt, mert a Karib-tengeri helyszíneket egyszerre vették fel mindkettőhöz, hogy a többek közt Kaliforniában, Utahban és a Niagara-vízesésnél is forgó harmadik filmmel már ne kelljen a stábnak visszautaznia a helyszínre.

Forrás: ecranlarge
Geoffrey Rush, Keira Knightley és Johnny Depp A Karib-tenger kalózai 3 forgatásán

Ez a környezetvédelmi szempontból sem mellékes bölcs megfontoltság a produkció más területein nem igazán érvényesült: a második filmhez például aszfaltutakat építettek a korábban szinte teljesen érintetlen Dominikán, egy másik szigeten pedig felépítették a világ legnagyobb medencéjét a hajós jelenetekhez. Kevésbé vérlázító, de feltehetően szintén nem olcsó megoldás volt, hogy a harmadik film Szingapúrban játszódó részéhez egy 24x40 méteres, negyven építményből álló díszletet húztak fel a Universal stúdióban, Utahban pedig megépítették Jack Sparrow hajójának első felét húszméteres nagyságban, amelyet mindössze négy napig használtak a forgatáshoz. Persze A Karib-tenger kalózai-filmeket a sztárgázsik is drágítják: egyes számítások szerint Johnny Depp a négy filmért összesen 350 millió dollárt tett zsebre.

* * *

Kleopátra (Cleopatra, 1963)

Forrás: ecranlarge
Richard Burton és Elizabeth Taylor a Kleopátrá-ban

A Kleopátra (fotók a forgatásról) nemcsak minden idők legdrágább filmje, hanem az egyik leghosszabb idő alatt és legtöbb nehézséggel készült film is. Eredetileg egy viszonylag szerény, 2 milliós projekt lett volna Joan Collinsszal a főszerepben, de amikor egymilliós rekordgázsiért leszerződtették rá Elizabeth Taylort, gigafilmmé alakult. Végül 44 millióból készült el, ami mai áron 330 és 340 millió dollár közti összegnek felel meg, Taylor gázsija pedig a rengeteg pluszforgatás miatt a csillagászati 7 millió dollárig kúszott fel. Bemutatásakor, 1963-ban az év legsikeresebb filmje lett 26 milliós bevétellel, de óriási büdzséje miatt csak 1973-ra hozta vissza az árát.

Felvétel a Kleopátra forgatásáról

A balszerencsés forgatás 1960-ban kezdődött Angliában: az esős időjárás nem kímélte a drága díszleteket, Taylor pedig súlyosan megbetegedett, gégemetszést kellett végrehajtani rajta, ezért egy időre leállt a munka. Több színész- és rendezőcsere után a kellemesebb klímájú Rómában folytatták a forgatást, ahol másodszor is fel kellett építeni a költséges díszleteket. A Madonna főszereplésével készült Evitá-ig ez a film tartotta az egy szereplő által viselt legtöbb kosztüm rekordját: Taylornak 65 különböző ruhája volt a filmben - köztük egy igazi aranyszálból szőtt darab -, amelyek akkori áron összesen 200 ezer dollárba kerültek. A 20th Century Fox majdnem csődbe ment a Kleopátra miatt, de végül megmentette őket a '65-ös A muzsika hangja óriási sikere.