Fődíjat Kaka úrnak!

2012.05.25. 17:00

"Atyavilág! Ez meg mi volt?!" - kiáltottam fel Leos Carax Holy Motors című szürreális ötletorgiája után. Az enigmatikus francia rendező hosszú szünet után olyan filmmel tért vissza, amit megérteni nem nagyon lehet, de imádni annál inkább.

Leos Carax új filmjével kapcsolatban várakozó álláspontra helyezkedtem és nem néztem meg az első sajtóvetítésen, mert olyan típusú cannes-i csemegének tűnt, ami lehet zseniális, de éppenséggel óriási büntetés is (ráadásul előző filmje, a 13 éve készített Pola X is nagyjából ezen a spektrumon osztotta meg a nézőket). Kedd estére azonban az esős napok után végre ébredező Croisette-et futótűzként lepte meg a hír, hogy Carax filmje briliáns remekmű, sőt egyesek szerint maga az újra eljött Messiás.

Forrás: Cannes Film Festival
Leos Carax: Holy Motors

Leszögezve, hogy nagyjából egyetértek a lelkesedéssel, van egy teóriám arról, hogy miért jön be ennyire a cannes-i közönségnek a Holy Motors. Akik összegyűlnek Cannes-ban, egyáltalán nem reprezentatív mutatói a moziba járó nagyközönségnek. Filmőrültek, kritikusok, szakmabeliek, akik alapos háttértudással rendelkeznek, és akiket nem lehet akármivel meglepni. Éppen ezért még az idei fesztivál legjobban fogadott filmjeivel kapcsolatban is rendre elhangzott, hogy XY korábbi művére hasonlít, ugyanazt próbálja mondani csak gyengébben, vagy éppen hogy adott rendező önmagát ismétli. Éppen ezért ez a közönség iszonyatosan hálás, ha meglepik és olyat mutatnak neki, amit még nem látott, amit nem tud elhelyezni egy kis jól bevált skatulyába.

Forrás: Cannes Film Festival
Eva Mendes és Denis Lavant a Holy Motors című filmben

Ehhez képest Carax filmje erősen davidlynches hangulatú jelenettel indít, de összességében mégis senkihez és semmihez nem hasonlítható élmény, egy kreatív extravaganza, melynek láttán csak kapkodjuk a fejünket a hihetetlenebbnél hihetetlenebb fordulatokon. A rendező viszont annyira rafinált és intelligens, hogy számított rá, hogy filmje felforgatja majd az állóvizet és kiváltja a "fura=remekmű" reakciókat. Erre utal legalábbis az egyik jelenet, amelyben a főhős ordenáré csatornapatkányként tűnik fel a Pere Lachaise temetőben egy divatfotózáson (Eva Mendes ötletes villámszereplése) és a nagymenő fotós majd kiugrik a bőréből a csodálatosan groteszk lény láttán és azt kiabálja, hogy "Annyira fura, annyira zseniális!". Érdekes párhuzam egyébként, hogy a cannes-i versenyprogram másik legnagyobb favoritjában, Michael Haneke Amour-jában is van egy jelenet, ahol mintha a rendező megfogalmazta volna a várható fogadtatást; az öreg házaspár női tagja így korholja férjét: "Még a végén vénségedre lerombolod az imidzsedet... miszerint egy szörnyeteg vagy!". Jelenleg e két film tűnik a legesélyesebbnek az Arany Pálmára, de ne legyenek illúzióink arról, hogy a rendezők ne tudnák pontosan, milyen visszhangra számíthattak a filmfesztiválon.

A Holy Motors előzetese

Történetről lényegében felesleges beszélni a Holy Motors kapcsán, de az alaphelyzet annyi, hogy a Mr. Oscar nevű főhős egy limuzinnal járja Párizst és különböző találkozókra siet. Minden egyes találkozón más személyiséget ölt, egy más életet játszik el: hol lányáért aggódó apa, hol kéregető vénasszony, hol bérgyilkos, hol pedig majomcsaládfő. Az életek között sminkel, maszkot húz, átváltozik és persze Carax kabalaszínésze, Denis Lavant bámulatosan vedlik át egyik bőrből a másikba. A kreatúrák közül az egyik már ismerős lehetett a cannes-i közönségnek, a hosszú alkotói szünetben ugyanis Carax megrendezte a Tokyo! című szkeccsfilm (kritikánk) egyik részét Kaka úrral (Monsieur Merde) a főszerepben, aki akkor a japán főváros csatornáiból előmászva terrorizálta a lakosságot, most pedig Párizs híres temetőjének egyik kriptájában csinál muszlim nőt Eva Mendes szupermodelljéből és álló farkú Jézus-figuraként az ölébe hajtja a fejét, gúnyt űzve ezzel a barokk vallásos festményekből. De ez csak egy a rengeteg hihetetlen pillanat közül.

Forrás: Cannes Film Festival
Denis Lavant mint Kaka úr a Holy Motors című filmben

Hasonlóan képtelen ötlet Kylie Minogue popénekesnő (eddigi legjelentősebb mozifilmszerepe a Jean-Claude Van Damme féle Street Fighter-ben volt) szerepeltetése, ráadásul franciául. A popcsillag egyébként úgy kapcsolódhat Caraxhoz, hogy egy volt pasijának a volt nője Carax nagy szerelme és múzsája volt korábban (Olivier Martinezről és Juliette Binoche-ról van szó), de ez még önmagában nem indokolta volna a meglepő szereposztói húzást. Kylie tényleges feltűnése előtt ráadásul egy másik szegmensben kétszer is felcsendül a Can't Get You Out of My Head című dala, ami a maga nemében egy tökéletes popsláger, de kommercialitásával pimaszul formabontónak hat Carax művészfilmes világában. Sőt, egy másik, futurisztikus részben pedig olyan szexuálisan túlfűtött vonaglást mutat be a főhős, amilyenről Kylie-n kívül akár Lady Gaga vagy Madonna videórendezői is csak álmodhatnak. Minogue mindenesetre tisztességesen teljesít színésznőként is és egy lenyűgöző musical betétet is kapott, ami a film drámaibb pillanatai közé tartozik.

Forrás: Cannes Film Festival
Kylie Minogue a Holy Motors című filmben

A kérdés persze, hogy a meghökkentő epizódok és a temérdek őrült ötlet összeáll-e egy egésszé. Egyértelmű megoldást nem érdemes várni, de a hangulat varázslatos és egy olyan Párizs sejlik fel a Holy Motors-ban, ami csak a legvadabb álmainkban létezik. Az egyik kulcsjelenetnek az tűnik, amikor Mr. Oscar arra kéri limuzinsofőrnőjét, hogy nevessenek még éjfél előtt, mert ki tudja, a következő életben lesz-e lehetőségük rá. Ez a pillanat talán elindíthat a nézőben egy olyan gondolatmenetet, amely alapján a Holy Motors többé válik egy szürrealista festménynél, ami előtt csak állunk tátott szájjal és nem tudjuk mit is gondoljunk róla.