Férfiak helyett is nőket díjaztak Cannes-ban

2012.05.27. 14:24

Bár a hivatalos versenyprogram nyerteseit csak vasárnap este jelentik be a cannes-i filmfesztiválon, más díjakat már szombaton átadtak. Az Un Certain Regard elnevezésű, a hivatalos versenyprogramon kívüli, önálló szekció fődíját - dacolva a Le grand soir című film egyik rendezőjének vicces fenyegetésével, - a Tim Roth vezette zsűri a Después de Lucía (Lucía után) című mexikói filmnek ítélte.

A film rendezőjét, Michel Francót, már a premieren Alfonso Cuaron, Guillermo del Toro és Alejandro Gonzales Inarritu nyomdokaiba lépő, új mexikói reménységként mutatták be, és úgy tűnik, ez a jóslat be is igazolódik.

A fiatal rendező filmjében az iskolai zaklatásról beszél - bár ez még egy enyhe kifejezés mindarra a szörnyűségre, ami a főszereplő lánnyal történik. Édesanyja halála után a tinédzser Alejandra apjával Mexikóvárosban kezd új életet. Eleinte minden simán megy, de egy buli után, ahol az egyik osztálytársa videóra veszi, amint a vécében szexelnek, a lány a suli páriája lesz. Mivel nem akarja tovább terhelni depresszióval küzdő apját, eltitkolja előle, hogy milyen válogatottan kegyetlen és aljas módszerekkel szivatják osztálytársai. Ezen a ponton azért felmerül az emberben, mennyire hiteles az, hogy manapság ilyesmi miatt közösítsenek ki valakit, de ez igazából semmit nem csökkent a film erején.

Forrás: Cannes Film Festival
Después de Lucía

A mostanában divatos (és itt is nagyon hatásos) kizárólag statikus kameraállásban felvett, néha nyomasztóan hosszan kitartott jelenetek egyre durvábbak: a szemét SMS-ektől a hajlevágáson át jutunk el végül a fizikai és szexuális erőszakig.

Nyomasztó és kemény film ez, amit szeretni ugyan nehéz, mégis ellenálhatatlanul beszippantja az embert. Az egyik legütősebb jelenet alatt a közönség soraiban szinte tapintható volt az undor, ugyanis körülbelül öt percen keresztül azt kellett végignéznünk, amint válogatott gusztustalanságokból készített tortával tömik meg a lányt, aki aztán szépen vissza is öklendezi az egészet. Az utolsó jelenetet, az apa bosszúját látván pedig néhány másodpercre megfagyott a levegő a teremben.

Forrás: Cannes Film Festival
Laurence Anyways | Suzanne Clement

A cannes-i filmfesztivált idén többen is megvádolták nőellenességgel, mivel a versenyprogramba egyetlen női rendező munkája sem került be, és egy-két gyengébb film (pl. az egyiptomi After the Battle vagy az amerikai The Paperboy) láttán nem volt túl hiteles az a reakció, miszerint a fesztivál ilyen alapon nem válogat, és egyszerűen a legjobb filmek kerültek a versenyprogramba.

Persze nincs összefüggés, de ennek mégis kellemes ellenpontja volt, hogy az Un Certain Regard szekció zsűrije külön elismerésben részesítette Aida Begic bosnyák rendezőnő Djeca című filmjét, valamint, hogy egy női és egy férfi alakítás helyett két színésznőt díjazott. Suzanne Clement (Laurence Anyways) és Emilie Dequenne (A perdre la raison) tehát nem megosztott díjat kapott, hanem az egyiket a férfiaktól nyúlták le. Dequenne játszotta egyébként a címszerepet a Dardenne testvérek Rosettá-jában, amiért 13 évvel ezelőtt a hivatalos versenyprogramban kapta meg a legjobb színésznőnek járó elismerést.

Forrás: Cannes Film Festival
A perdre la raison | Emilie Dequenne

Egyébként a fentebb említett Le grand soir a zsűritől különdíjat kapott, és a film egyik rendezője, Gustave Kerven köszönőbeszédében meg is jegyezte, hogy Tim Roth és családja így már nyugodtan aludhat.