Ha lelövöd, megöllek!

2012.08.06. 19:08

Honnantól spoiler a spoiler? Baj-e, ha lelőjük egy sablonos hollywoodi film végét? Része-e a PR-tevékenységnek a spoilerhisztéria? Ér-e társaságban emlegetni, hogy a Hetedik végén mi van a dobozban? Filmes újságírók és bloggerek véleményét kérdeztük a heves indulatokat kiváltó spoilerekről. Cikkünk néhány régebbi filmmel kapcsolatban spoilereket tartalmaz.

Filmes újságíróként néha meglepődünk, milyen heves indulatokat képes kiváltani némelyik olvasónkból a vélt vagy valós spoilerezés, azaz, ha leírjuk egy film cselekményének egy fontos fordulatát (vagy legalábbis valamit, amit az adott olvasó nem akart előre tudni). Az interneten szinte halálos bűnnek számít a spoilerezés, már olyan extrém esettel is találkoztunk, amikor valaki egy film nyitójelenetének a leírását is spoilernek tekintette. Ugyanakkor a spoiler nem minden közegben létezik: elég beleolvasni az amerikai filmes szaklapokba, elsősorban a Varietybe, ahol hagyományosan minden kritika gerince az igen részletes cselekményleírás, amiből gyakran tényleg csak a film végkifejlete marad ki.

Forrás: AFP
M. Night Shyamalan és Bruce Willis a Hatodik érzék forgatásán

Különböző magyar filmes lapok és blogok szerzőit kérdeztük a spoilerezésről, és először is az derült ki, hogy lehetetlen pontosan definiálni, mi számít spoilernek. Mindenki egyetértett abban, hogy ez képlékeny kategória, és részben szubjektív megítélés, ráérzés kérdése, hogy mi tartozik bele, és mi nem. A többek közt az Élet és Irodalomban publikáló, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen oktató Báron György filmesztéta szerint: "Filmje válogatja. Ha krimiről van szó, nyilván nem szabad leírni, hogy ki a gyilkos, vagy ha a film kifejezetten egy meglepetésre épül, azt sem szabad elárulni. De a legtöbb filmnél nem ez a lényeg. Amikor amerikai diákoknak tartottam előadást régi magyar filmekről, előfordult, hogy felszisszentek, amikor a Szerelem kapcsán elmondtam, hogy a főhős kiszabadul a börtönből. Én meg ilyenkor mindig dühös lettem, mert a film élvezete szempontjából teljesen mindegy, hogy ezt valaki előre tudja, vagy sem. A spoilerekre koncentrálás leszűkíti a film értelmezését a fordulatokra, holott általában nem ez a fontos."

Báron megemlíti, hogy az internet elterjedése előtt nem igazán merült fel a spoilerezés mint probléma, és az a benyomása, hogy a téma "mintha kicsit túl lenne hajtva. Mintha ez is a PR része lenne, hogy nehogy bármit eláruljunk a filmről, mintha ezzel fokozni lehetne az izgalmakat. Pedig megette a fene azt a filmet, aminek az élvezete csak azon múlik, hogy elárulunk-e előre néhány dolgot a cselekményből." A filmesztétának részben biztosan igaza van a PR-ral kapcsolatban, elég, ha Christopher Nolanre gondolunk, aki szinte sportot űzött abból, hogy titkolózzon A sötét lovag - Felemelkedés sztorijával kapcsolatban. A film végső csavarja például nagyon korán nyilvánosságra került, de aztán Nolanék olyan hevesen cáfolták, ahogy csak lehetett, Gary Oldman pedig arról sztorizgatott az újságíróknak, hogy a rendező még neki is csak szóban volt hajlandó elmondani a film végét, nehogy kikerüljön az internetre.

Forrás: AFP
Christopher Nolan A sötét lovag - Felemelkedés forgatásán

Báron szerint a spoilerek kezelésével kapcsolatban általánosságban azt lehet megfogalmazni, hogy "annyit kell leírni egy filmről, hogy értelmesen lehessen beszélni róla". A Filmvilág szerkesztője, Varró Attila állt elő egy konkrétabb javaslattal: "Segíthet, ha megnézi az ember az előzetest. Bár vannak kivételek, de a stúdiók általában jól kezelik, hogy mennyit árulnak el előre egy filmből. Ez lehet a vonalvezető a kritikus számára is." Zalaba Ferencnek, az Aeonflux blog szerkesztőjének néha még a hosszú előzetes is sok: "Ha nem írnék filmekről, akkor lehet, hogy nem is néznék trailereket, csak teasereket, mert azok nem mesélnek történetet, csak a hangulatot adják át. Vannak ismerőseim, akik kerülik a trailereket, csak a teasert nézik meg."

Hogy egy adott esetben lehet-e egyáltalán spoilerezésről beszélni, az mindenki szerint összefügg a film műfajával, de abban nincs teljes egyetértés, hogy mely műfajoknál nincs értelme a spoilerekkel foglalkozni. A VOX-ban, a Port.hu-n és A hetedik sor közepe nevű filmes blogon publikáló Hanula Zsolt szerint: "Markáns szerzői filmeknél, mondjuk egy Hanekénél nehezen tudom elképzelni, hogy szó lehessen spoilerezésről, mert ezekben a filmekben általában sokadrangú maga a történet. A másik véglet a hollywoodi mainstream egy része, például a romantikus komédiák, amikor úgyis mindenki tudja, hogy a végén összejönnek. Ezeket már láttuk milliószor, és a közönség eleve azt várva ül be rájuk, hogy bekövetkezzen a szokásos végkifejlet." Varró pedig a film noirt említette mint olyan műfajt, amiben sokszor nincs értelme spoilerről beszélni: "A legtöbbjük azzal indul, hogy a film végén vagyunk, és rögtön megtudjuk, hogy a főhős meg fog halni. Itt a film saját maga spoilerezik." Varró a romantikus filmeket viszont nem sorolja egyértelműen a spoilermentes kategóriába, mert "van köztük olyan, amit megöl, ha előre tudja az ember a végét". Zalaba az Expendables-típusú akciófilmeket említi, mint amiknél úgyis "sejteni lehet, hogy mi a végük", és a gengszterfilmeknél sem igazán tartja indokoltnak a spoilerek miatti aggodalmat, hiszen hagyományosan "a főhős felemelkedését és bukását" dolgozzák fel, így azoknál is tudható előre a befejezés.

Forrás: AFP
"Én vagyok az apád!" - David Prowse mint Darth Vader A Birodalom visszavág-ban

Az írás megjelenési helye és jellege sem mindegy. Az elsősorban internetre írók, a sorozatjunkie blog szerkesztője, Szekeres Viktor, Zalaba Ferenc és Hanula Zsolt egyhangúan úgy nyilatkoztak, nagyon-nagyon vigyáznak a spoilerezéssel. Zalaba "maximálisan próbálja irtani" a spoilereket, Szekeres "nulltoleranciát" alkalmaz, Hanula "tűzzel-vassal ellenük" van. Ha mégis muszáj spoilert tenni egy cikkbe, azt feltűnően jelzik általában az írás elején és közvetlenül a spoileres rész előtt is, esetleg fehér kitakarással vagy kattintás mögé rejtéssel. Báron úgy véli, "ha a Filmvilágnak írok, ami jóval később jelenik meg, mint a film bemutatója, akkor gyakorlatilag mindent le lehet írni. Nem feltételezem, hogy az olvasók tőlem fogják megtudni, hogy mi történik a filmben, hanem inkább a véleményemre kíváncsiak". Szerinte nagyjából ez érvényes a hetilapokra is, de ő is úgy gondolja, hogy "az online-nál viszont jobban oda kell figyelni".

Varró szerint kulcskérdés, hogy "mi az írás funkciója. A Filmvilágnál a kritikákban amennyire csak lehet, elkerüljük a spoilerezést, de nálunk előfordulnak elemzések is, amik más hozzáállást igényelnek. Egy elemző jellegű írásban vagy rendezői portrénál szinte lehetetlen elkerülni a spoilereket. Más kérdés, hogy olvasói visszajelzésekből kiderül, hogy sokan úgy állnak hozzá, hogy ha egy filmes cikket olvasnak, az biztos kritika, nem veszik észre, hogy esetleg másról van szó, és nehezményezik a spoilert." Zalaba ugyanígy vélekedik: "Van különbség a kritika és a mélyelemzés közt, legutóbb írtam az utolsó Batman-filmről egy elemzést, amiben a végét is leírtam. De minden esetben jelzem, hogy spoileres vagy spoilermentes az írás, és erre különösen ügyelek, ha olyan filmről van szó, amiből csak sajtóvetítés volt, de még nem mutatták be."

Forrás: AFP
Brad Pitt a Hetedik-ben

Abban megoszlott a megkérdezettek véleménye, hogy a spoilerezés régebbi filmekre hogyan vonatkoztatható.  Zalaba szerint: "Szokták mondani, hogy öt-tíz évvel a bemutató után már nincs olyan, hogy spoiler, de én ezzel nem értek egyet, szerintem tiszteletben kell tartani, hogy az újszülöttnek minden vicc új. A főiskolán szoktuk egymást azzal ugratni, hogy 'de hát ezt már mindenki tudja, mint azt, hogy a Hetedik-ben levágják Brad Pitt feleségének a fejét', és rendszeresen volt valaki a társaságból, aki úgy reagált, hogy 'ne már, komolyan levágják?', mert még nem látta a filmet." Szekeres szintén törekszik arra a régebbi filmeknél is, hogy "ne kiáltsa az emberek arcába" a fordulatokat, de szerinte "vannak azért olyan dolgok, amikről mindenki tud, amik már a popkultúra részévé váltak, például a csavar a Hatodik érzék-ben vagy, hogy 'én vagyok az apád'".

Forrás: AFP
A Casablanca zárójelenete

Varró ellenben úgy véli, "elvileg független a szabály a film korától, a klasszikusoknál is abból kell kiindulni, hogy az olvasó még nem feltétlenül látta". Hanula szerint viszont "tudjuk, hogy a Casablanca végén a nő elmegy, Humphrey Bogart marad, ezt nem tartom spoilernek". Báron szintén úgy véli, ha klasszikus filmekről van szó, akkor "tudottnak kell venni bizonyos dolgokat, amik már közkinccsé váltak. Egy Hamlet-nél nyugodtan le lehet írni, hogy meg fog halni a végén, aki nem tudja, magára vessen, ugyanakkor nem is ezen fog múlni az élvezete."

Hogy mi számít köztudottnak, szintén nem egyértelmű. A megtörtént eseményeken alapuló filmeknél a legtöbb szerző egyetért abban, hogy az olyan alapvető történelmi tények, mint hogy mi lett a Titanic sorsa, vagy hogy ki nyerte a második világháborút, nem tartoznak a spoiler kategóriájába, ugyanakkor Varró szerint "egyre kevésbé létezik egy olyan kánon, hogy mi tartozik az általános műveltségbe. Én találkoztam olyan emberrel, aki azt hitte, hogy a Becstelen brigantyk-ban Hitler megölése történelmi tény". Ehhez hozzátehetjük, hogy a Titanic idei újrabemutatása után a Twitter tele volt amerikai tizenévesektől származó bejegyzésekkel, akik döbbenten ismerték be, hogy fogalmuk sem volt, hogy a Titanic tényleg létezett.

Forrás: AFP
Martin Wuttke mint Hitler a Becstelen brigantyk-ban

Szekeres elmesélte, hogy a site-ján a Spartacus-sorozat kapcsán bontakozott ki hatalmas vita, miután az egyik hozzászóló részletesen ismertette a történelmi tényeket, és ezzel előre elárult bizonyos fordulatokat a sorozatból. "Arra hivatkozott, hogy mindez megtalálható a történelemkönyvekben és a Wikipedián, de szerintem ilyen esetben is nulltoleranciát kell alkalmazni, mert ez nem feltétlenül a legáltalánosabb tudás része". A spoilerezés a sorozatok esetében különösen érzékeny téma, még abban az esetben is, amikor a magyar tévében a külföldi megjelenéssel egy időben adják a sorozatot. "Az évad utolsó epizódja gyakran cliffhangerrel végződik, és a következő évad reklámjaiban a történteket már tényként kezelik. De ha én még nem láttam a Dexter hatodik évadját, akkor a hetedik évad előzetese lehet, hogy elrontaná az élményt. Ezért, ha ilyesmiről ír az ember, akkor is fel kell tüntetni, hogy csak az olvassa el, aki már végignézte az előző évadot" - mondja Zalaba.

A Dexter hetedik évadjának kicsit spoileres előzetese

Bár a spoilerezés általában egyszerű figyelmetlenségből fakad, Zalaba megemlíti két szándékos típusát, amiket különösen elítél: "Ha valaki azért lövi le egy film végét, mert nem ért vele egyet, vagy azért ír le egy fordulatot, mert ő előre kitalálta, és onnantól kezdve nem tekinti fordulatnak." Az előbbire markáns példa némelyik amerikai újságíró viselkedése Clint Eastwood Millió dolláros bébi-jének bemutatása után. (Spoiler következik!) A nagy tekintélynek örvendő kritikus, Roger Ebert hosszú cikket is szentelt a témának, amiben felháborodásának adott hangot, hogy egyes szerzők csupán azért, mert eutanáziaellenesek, megengedték maguknak, hogy leírják, hogy a film végén Eastwood figurája átsegíti a halálba a lebénult bokszolót alakító Hilary Swanket. Ebert teljesen jogosnak tartja, hogy egy mozgássérültekkel foglalkozó szakmai szervezet sajtóközleményt adott ki arról, hogy a film vége pszichésen negatív hatással lehet a főhőshöz hasonló sérülést elszenvedettekre, de úgy véli, egy kritikus nem engedheti meg magának, hogy személyes meggyőződése miatt spoilerezzen.

Forrás: AFP
Clint Eastwood és Hilary Swank a Millió dolláros bébi-ben

Végül érdemes megemlíteni, hogy bármennyire is ódzkodik a nézők többsége a spoilerektől, a Kaliforniai Egyetem egy közelmúltbeli pszichológiai kísérletéből az derült ki, hogy az embereknek jobban tetszettek azok a csavaros történetek, amiknek a poénját előre lelőtték nekik. A kutatók szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy egyrészt a cselekmény másodlagos, és az írás minősége szabja meg, hogy mennyire tetszik nekünk egy történet, másrészt, ha előre tudjuk a csavart, könnyebben és mélyebben fel tudjuk dolgozni az írás egyéb árnyalatait, és jobban élvezzük az olvasást.