Magyar hősöket a moziba!

2012.10.23. 14:00

Nemrég derült ki, hogy nagyszabású szuperprodukció készül Hunyadi Jánosról. Ezt hallván rögtön felmerült bennünk a kérdés: miért pont ő? Eleresztettük a fantáziánkat, és kapásból eszünkbe jutott még tíz hős magyar, akit drámai sorsa vagy moziba kívánkozó kalandjai miatt szívesen látnánk viszont a vásznon. Franciás csetlős-botlós szerelmes filmet álmodtunk Radnótiról, nagy költségvetésű road-movie-t Körősi Csoma Sándorról, izgalmas politikai krimit Teleki Pálról, ragyogó kosztümös drámát  a csodaszép Zrínyi Ilonáról. Nem voltunk restek rögtön a castingot is kigondolni, így kapott nálunk szerepet Joaquin Phoenix, Rachel Weisz, de Nagy Ervin és Nagy Zsolt is.

Lehel vezér

Miért ő? Bizonyára mindenki emlékszik a mondából Lehel vezér vagány kirohanására. A vesztes augsburgi ütközet után elfogták a kalandozó magyarok vezéreit. A tökös Lehel ebben a helyzetben sem csüggedt, hanem "előttem fogsz menni, és szolgálni nekem a másvilágon" felkiáltással úgy kupán vágta I. Ottó német-római császárt a keze ügyébe kerülő kürttel, hogy az rögtön meghalt. A történet valóságalapja persze erősen kétséges, de túl jó ahhoz, hogy ne örökítse meg valaki filmen.

Forrás: [origo]

Lehel vezér

Nagy Zsolt

Miről szólna a film? Elég idő eltelt már a rossz emlékű Honfoglalás óta, hogy valaki ismét a siker reményével próbálkozzon egy olyan filmmel, amely a Kárpát-medencét elfoglaló, de még nomád életvitelt folytató magyar törzsekről szól. A film egyaránt támaszkodna a mondákra és a történeti kutatásokra. Ezeket vegyítve véres és naturalista kalandfilm készülhetne. Izgalmas lenne látni vásznon azt az ellentmondást, amit a kalandozások kora rejt: a magyarokat rettegi egész Nyugat-Európa, miközben ők véres rémségeket követnek el, és a gonosz szerepét játsszák. Épp ezért lenne jó, ha a könnyebb azonosulás jegyében nem puhítanák fel a magyarokat, inkább meg kellene próbálni minél hitelesebben visszaadni a hétköznapjaikat, szokásaikat, hiedelemvilágukat.

Ki játssza el? Nagy Zsolt. Aki látta a Zuhanórepülés-ben, mint börtönből frissen szabadult fiatal srácot, aki rögtön beleveti magát az éjszakai életbe és később a bűnözésbe, az tudja, hogy alkalmas Lehel vezér némileg agresszív, de mindenképpen heroikus szerepére. Hihetetlen mértékű intenzitással és haraggal képes felruházni az általa megformált karaktereket. Ő hihetően el tud játszani egy olyan embert, aki nem roskad össze élete utolsó perceiben, és a biztos halál tudatában kürtjével még agyonüt egy császárt.

+ + +

Károly Róbert (1288-1342)

Miért ő? Hiába volt rajta a papír kétszázason, méltatlanul keveset emlegetik, amikor a legnagyobb királyainkat vesszük sorra. Úrrá lett az Árpád-ház kihalása utáni kaotikus állapotokon, fellendítette az ország gazdaságát, hosszú évtizedekre biztosította a békét. Ő megvalósította azt, ami jelenleg csak álom számunkra: Magyarország Közép-Európa egyik vezető hatalmává vált a 14. században.

Forrás: [origo]

Károly Róbert

Andrew Garfield

Miről szólna a film? Károly Róbert 12 évesen érkezett Magyarországra, és több örökössel egyetemben benyújtotta igényét a trónra. Hiába támogatta a pápa itáliai bankárokkal karöltve, kevés itthoni híve volt. Sokáig csak bábu volt az oligarchák kezében, akik gyenge királyt akartak, hogy hatalmukat senki se korlátozza. A film Károly Róbert felemelkedésének története lehetne, aki a köznemességgel és a papsággal szövetkezve, évekig elhúzódó háborúban egymás után legyőzte a kiskirályokat, és végül egyesítette az országot. Az egyik lehetséges csúcspont a rozgonyi csata lehetne, amikor a király a kassai polgárok mellé állt, és megütközött Aba Amadé Csák Máté által megsegített seregével. A filmből egy ügyes stratéga és egy terveit végrehajtani is képes államférfi képe rajzolódna ki, akiről kezdetben még senki sem hitte, hogy képes elvezetni egy országot.

Ki játssza el? Andrew Garfield. Elsőre hajmeresztő választás - ugyan mit keresne Pókember a magyar trónon? Pedig a történet szempontjából logikus, hogy egy olyan színész alakítsa Károly Róbertet, akiről még a néző sem hiszi el, hogy király lehet belőle. Garfieldnak ártalmatlannak tűnő tizenévesből kell bölcs államférfivá válnia. Az eddigi karrierje alapján képes erre az átváltozásra. Az is fontos, hogy külföldi játssza el a szerepet, hiszen az Anjou-házból származó Károly Róbert Nápolyból érkezett a magyar urak közé. Ezzel is az ifjú trónvárományos helyzetének kezdeti kilátástalanságát hangsúlyozná a film.

+ + +

Zrínyi Ilona (1643-1703)

Miért ő? Nagy műveltségű nő volt, aki szépsége és a Habsburgokkal szembeni bátor kiállása miatt Európa-szerte népszerűségnek örvendett. Első férje, I. Rákóczi Ferenc halála után kiharcolta, hogy gyermekei ne kerüljenek királyi gyámság alá, hanem továbbra is ő nevelhesse őket. Második férje, Thököly Imre oldalán sem elégedett meg azzal, hogy a kandalló mellett kötögessen - tevékeny részt vállalt a kuruc felkelésben. Amikor a szerencse elpártolt tőlük, és az addig velük szövetséges törökök foglyul ejtették Thökölyt, még akkor sem hódolt be az uralkodónak. Két éven át tartotta Munkács várát a császári csapatokkal szemben. XIV. Lajos, más néven a Napkirály Európa legbátrabb asszonyának nevezte Zrínyi Ilonát.

Forrás: [origo]

Zrínyi Ilona

Rachel Weisz

Miről szólna a film? Munkács több éven át tartó ostromára koncentrálna, bemutatná a blokád alatt tartott vár védőinek monoton életvitelét, és egy hős asszony portréját festené meg. Egy nőét, aki páncélingben jár a várfalakon, sebesülteket ápol, és diplomáciai tárgyalásokat folytat - egy büszke magyar Jeanne d'Arcét. Fontos része lenne a filmnek anya és fia kapcsolatának taglalása. Munkács bevétele után elszakították őket egymástól, és fia, II. Rákóczi Ferenc a bécsi udvar felügyelete alá került. Az ostrom évei azonban élénken megmaradtak az ifjú Rákócziban, és a kuruc neveltetést már nem lehetett kiirtani belőle.

Ki játssza el? Természetesen rögtön nemzetközi koprodukciót álmodtunk meg, amelyben nem más játszaná a harcias barna hősnőt, mint a magyar származású Rachel Weisz. Benne megvan az a sokoldalúság, ami egy ilyen izgalmas és összetett szerep megformálásához elengedhetetlen. Fontos, hogy ne vesszen el Zrínyi Ilona nőisége, emellett anyatigrisként védelmezze a gyermekeit, szigorú kézzel tartsa ellenőrzése alatt a vár védelmét, és jó diplomáciai érzékkel kiharcolja feladásának kedvező feltételeit. Szerencsére az itthoni színésznők közül is van ideális jelöltünk: Ónodi Eszter. Ő is megállná a helyét a várfalakon, és az ostrom hosszú szüneteiben, elkeserítően távol férjétől, nyűgös gyermekeit vigasztalva is ugyanúgy meggyőző lenne. Az Utolér-ben már egyszer eljátszott egy gyermekéért nagy áldozatokra képes anyát.

+ + +

Hadik András (1710-1790)

Miért ő? Méltatlanul kevéssé ismert magyar koponya, aki megérdemelné, hogy a történelem rejtett szegletéből egy film középpontjába kerüljön. Hadik András volt a 18. század legnagyobb magyar katonai zsenije (ha nem számítjuk Bercsényi Lászlót, akit Franciaország marsalljává neveztek ki), akinek ráadásul humora is volt. Mária Terézia seregében szolgált, és a hétéves háborúban egy napra elfoglalta Berlint. A harcok Prága környékén folytak, de ő gondolt egyet, az általa vezetett huszárokkal felszívódott, és öt nap múlva, mélyen az ellenséges hátországban, Berlin falai előtt bukkant fel ismét. Hatalmas pénzösszeget gombolt le a meglepett porosz polgárokról, és arra kötelezte őket, hogy gyorsan varrassanak 24 pár kesztyűt Mária Teréziának. A berlinieket sem kellett félteni, mint később kiderült, mindegyik általuk készíttetett kesztyű balkezes volt. Még mielőtt megérkezett volna a felmentő sereg, Hadikék ismét levegővé váltak. Münchhauseni történet, azzal a különbséggel, hogy ez tényleg megtörtént.

Forrás: [origo]

Hadik András

Nagy Ervin

Miről szólna a film? Az előző bekezdésben elmesélt huszárcsínyről. Nagyon kevés kosztümös kalandfilm készül manapság, és még kevesebb az olyan, amelyben az arányok megfelelően el vannak találva. A humor nem ölheti meg az izgalmat, nem teheti bugyutává a filmet. Éreznünk kell, hogy Hadikék heccből ugyan, de az életüket teszik kockára. Sára Sándor 80 huszár-ját kellene keverni Richard Lester Testőr-filmjeivel. A másik, hogy a magyar történelem évszázados kuruc-labanc szembenállása eléggé leegyszerűsítve volt ábrázolva eddig filmen, itt az ideje, hogy egy, a Habsburgokhoz hű magyar katonatiszt ne törvényszerűen a haza ellenségeként legyen bemutatva.

Ki játssza el? Nagy Ervin. Ő remekül mutatna lovon, nyalka huszártisztként, és emellett megvan benne a szerephez elengedhetetlen huncutság is. A Szezon-ban mint önérzetes pincérfiú rendesen megdöngette a bunkó vendég szépséges feleségét. Itt ugyanezt kellene csinálnia Poroszország fővárosával.

+ + +

Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842)

Miért ő? Múltunk gazdagságát jelzi, hogy kizárólag magyar földrajzi felfedezőkből, utazókból válogatva is könnyedén össze lehetett volna állítani ezt a listát. Vámbéry Ármin halálos veszélynek kitéve magát álruhában járta be Közép-Ázsiát, Teleki Sámuelről vulkánt neveztek el Afrikában, Germanus Gyula pedig áttért a muszlim hitre, hogy beléphessen az iszlám legszentebb városába, Mekkába. Mégis, érdemeiket nem kisebbítve, addig nincs értelme róluk filmet forgatni, amíg a legnagyobb utazónkról, Kőrösi Csoma Sándorról nem készült nagy költségvetésű road-movie. Még iskolás korában megfogadta, hogy felkeresi a magyarok őshazáját. 38 éves korában indult el gyalog Erdélyből, és célját sohasem érte el. Nem jutott el Közép-Ázsiába, ahonnan elmélete szerint a magyar törzsek származtak. Eltévedt útközben, és a magyarok őshazája helyett a tibeti nyelvet és irodalmat térképezte fel első európaiként. Mégis, élettörténete gyönyörű példája annak, hogy a kitartás milyen lehetetlen dolgokra is képessé teszi az embert.

Forrás: [origo]

Kőrösi Csoma Sándor

Thuróczy Szabolcs

Miről szólna a film? Fontos megjegyezni, hogy Kőrösi élete nem bővelkedett mozgóképre könnyen átültethető, látványos epizódokban. Volt, hogy négy éven keresztül mindentől elzárva, nyomorogva, egy himalájai  faluban állított össze egy tibeti-angol szótárt, illetve egy tibeti nyelvtankönyvet. Amikor egy indiai nagyvárosban, Kalkuttában dolgozott, akkor is remeteként élt, és csak nagy ritkán hagyta el a könyvtár épületét. A róla szóló filmnek lírai szépségű, meditatív alkotásnak kell lennie, ahol a külső tájak mellett a belső tájakat is legalább olyan érzékletesen kell tudni ábrázolni. Valahogy úgy, ahogy Az élet vendége - Csoma-legendárium című film próbálkozott, csak sokkal fogyaszthatóbb, kalandosabb formában.

Ki játssza el? Thuróczy Szabolcs. A leírások szerint Kőrösi erős testalkatú, fekete hajú volt, és "szeméből csöndes, vonzó mélabú nézett ki". Mintha csak Thuróczyt próbálná valaki leírni nekünk. A fizikai hasonlóság mellett Kőrösi karaktere is illik hozzá. Eddigi filmszerepeihez képest ugyan ez jóval visszafogottabb figura lenne, de a többi mind stimmel, a székely utazó konok és egyben különc természetét meggyőző módon tudná visszaadni.

+ + +

IV. Károly (1887-1922)

Miért ő? Válaszul már annak elégnek kellene lennie, hogy ő volt az utolsó magyar király, de ráadásul sorsa már-már színpadiasan tragikus is. Kísérlete, hogy megmentse a széteséstől az országot, eleve bukásra ítéltetett, ami attól lesz még drámaibb, hogy egy békés természetű, jó szándékú figura próbálkozik a lehetetlennel. Ferenc József a káoszt hagyta rá: egy reménytelen háborút, a széthúzó Monarchiát, a nacionalizmusból erőt merítő nemzeteket. Károly hiába kezdett titkos tárgyalásokba a franciákkal, és hiába akart széles körű autonómiát adni a császárság népeinek, akkor már késő volt. Ahogy Ormos Mária fogalmazott tanulmányában: "Károly (...) egy megrendítő, általa elháríthatatlan bukás szimbólumává vált".

Forrás: [origo]

IV. Károly

Fekete Ernő

Miről szólna a film? IV. Károly kétszer is megpróbált visszatérni Magyarország trónjára, mindkétszer 1921-ben. Filmünk a néhány nap alatt lezajlott második visszatérési kísérletet mutathatná be, dokumentarista stílusban. Október 20-án repülőgéppel érkezett meg Károly, végül felfegyverzett egyetemisták állították meg Budaörsnél a királyhoz hű katonai erőket. A több szálon futó filmnek a csatározások mellett a háttérben bonyolódó politikai játszmát is be kellene mutatnia, ütköztetve IV. Károly és az őt elutasítók, például a király nevében kormányzó Horthy álláspontját.

Ki játssza el? Fekete Ernő, ki más? Eddigi színházi szerepei alapján világos, hogy ha egy befejezetlen életű, sorsától külső erők által megfosztott embert kell megformálni, ő a legjobb. Érzékeny, sejtelmes, plusz jól áll neki a bajusz is.

+ + +

Teleki Pál (1879-1941)

Miért ő? Nemzetközi viszonylatban is kiváló földrajztudós volt, plusz a hazai cserkészmozgalom legnagyobb alakja, de ami leginkább filmre kívánkozik, az politikusi karrierje és öngyilkossága. Izgalmas figura egy ellentmondásos korban: miniszterelnökként kétségbeesetten próbálta ellensúlyozni Magyarország nácibarát külpolitikáját, közeledett az angolokhoz is, de Hitler ajánlatának nem tudott ellenállni a magyar vezetés. Délvidékért cserébe megengedték, hogy német csapatok vonuljanak át hazánk területén, és belementek, hogy a Jugoszláviával kötött örökbarátsági szerződést megszegve a magyar hadsereg is részt vegyen a délszláv állam lerohanásában. Teleki Pál látva hintapolitikája kudarcát 1941. április 3-án öngyilkos lett.

Forrás: [origo]

Teleki Pál

Jonathan Pryce

Miről szólna a film? Teleki Pál miniszterelnökségének utolsó hónapjairól. Egy politikai krimi, amely a gróf egyre kilátástalanabb küzdelmét követné végig egészen a ravasz meghúzásáig. Teleki tragikus sorsán keresztül emlékeztetne arra, hogy valójában mekkora árat is kellett fizetnie az országnak a visszacsatolt területekért: belesodródtunk a háborúba a tengelyhatalmak oldalán. Teleki Pál Horthyhoz írt, kicsit zavaros búcsúlevele jól tükrözi az ország akkori lehetetlen helyzetét, és egy önmagával meghasonlott, depressziós ember képét festi meg: "Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk - gyávaságból - a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi és mi odadobtuk a becsületét. A gazemberek oldalára álltunk... Hullarablók leszünk! - mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok."

Ki játssza el? Jonathan Pryce. Persze magyar színész is simán eljátszhatná, de a brit adja magát, mivel már egy kép alapján is látható, hogy smink és maszk nélkül is mennyire hasonlít a grófra. Egy hasonlóan álmodozó embert kellene eljátszania, mint a Brazil-ban. Magányosan küzd az országot irányító gépezet ellen, azzal a cinikus csavarral, hogy most ő a miniszterelnök, és még így sem sikerül keresztülvernie az akaratát. Retteg attól, hogy az elhibázott döntések később pusztulásba fogják vinni az országot. Érzi a személyes felelősségét is (Teleki antiszemita volt, a zsidótörvények támogatója), és egy pont után már csak az öngyilkosságban látja a kiutat. A hasonlóan reménytelen hangulat miatt filmes előképként bátran felhasználhatóak a hetvenes évek paranoid politikai thrillerjei (A Parallax-terv, A keselyű három napja).

+ + +

Robert Capa (születési név: Friedmann Endre) (1913-1954)

Miért ő? A huszadik század egyik leghíresebb és legnagyobb hatású fotóriportere, mindig ott volt, ahol éppen a történelem lapjait írták. Ennek az ügybuzgalomnak köszönhette hírnevét, és korai halálát is. Sosem a biztonságos távolból, hanem a harcok közvetlen közelében készítette fényképeit, 1954-ben aknára lépett az indokínai háború dokumentálása közben, súlyos sérüléseibe belehalt. Fotóival megörökítette többek között a spanyol polgárháborút, a japán-kínai háborút, illetve a II. világháború több helyszínén is dolgozott. A normandiai partraszálláskor készült fényképeit Steven Spielberg felhasználta a Ryan közlegény megmentése forgatásakor. Amikor nem fotózott, akkor az életet habzsolta: a korszak egyik legszebb színésznőjével, Ingrid Bergmannal hosszú ideig titokban maradt kapcsolatba bonyolódott.

Forrás: [origo]

Robert Capa

Joaquin Phoenix

Miről szólna a film? Rendező legyen a talpán, aki ezt a hihetetlenül sűrű és izgalmas életet össze tudja foglalni két órában. Egy ideje már szó van arról, hogy Michael Mann filmre viszi Capa életét, de szerintünk ez a feladat jobb kezekben lenne Scorsese-nél. Arra a bravúros sűrítésre és időkezelésre lenne szükség, amit a Nagymenők-ben már egyszer bemutatott. Capa élete a sok történés miatt könnyen összecsapott futóversennyé válhat egy kevésbé zseniális rendező vezénylete alatt. Scorsese viszont, ha még egyszer megrázza magát, csodákat tudna művelni ezzel az alapanyaggal.

Ki játssza el? Joaquin Phoenix. Először is hasonlít rá, másodszor pedig ha képes volt eljátszani Johnny Casht (A nyughatatlan), itt sem lesz gond. Capa megformálásához tökéletes kiindulópont a rocksztárattitűd. Élni akar minél hevesebben, csajozik, korának hírességeivel haverkodik, de amikor a színpadra lép, akkor azt már nem vicceli el, ő akar a legjobb lenni, és életének kockáztatásával is ő akarja a legmegrázóbb, a háború valóságát a legszemléletesebben visszaadó fényképeket elkészíteni.

+ + +

Radnóti Miklós (1909-1944) és Gyarmati Fanni (1912-)

Miért ők? Eddig túlontúl is elvakítottak bennünket a dicső haditettek és a távoli, egzotikus helyek, pedig korántsem csak háborúzással vagy utazással lehet bekerülni a következő nemzedékek emlékezetébe. Ha két ember egy életen át szereti egymást, az legalább olyan bámulatos dolog, mint Magyarország újraegyesítése. Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni házassága korántsem volt problémamentes, egy időben Fanni festő barátnője volt a költő szeretője, de olyan erősen kötődtek egymáshoz, hogy még egy ilyen komoly kisiklás sem hozta el a kapcsolatuk végét. Csak a huszadik század embertelenül kegyetlen történelme tudta elragadni Miklóst Fanni mellől.

Forrás: [origo]
Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós

Miről szólna a film? Elég megnézni a róluk készült közös képeket, hogy ne kételkedjünk: tényleg hatalmas lehetett a szerelem kettejük között. Elég csak megnézni a fenti síelős, az álarcosbálos, a nyaralós vagy a vízpartos fotóikat: két, egymás társasága miatt boldog embert lehet rajtuk látni. A róluk készülő szerelmes filmnek is ezt az életvidám, felhőtlen hangulatot kellene visszaadnia. Tizenhét éves volt Radnóti, amikor először találkozott az akkor tizennégy éves Fannival. Összecserélte a  ceruzáikat, hogy legyen miért megszólítani a legközelebbi alkalommal. Legyenek olyan szertelenek és bohókásak, mint Truffaut vagy más francia újhullámos rendezők filmjeinek főszereplői. Élvezzék az életet. Aztán persze jön a második világháború, Radnótit elviszik munkaszolgálatra, 1944 novemberében kivégzik. Ezeknek a szörnyűségeknek is szerepelniük kell a filmben, de ütköztetve azzal a mérhetetlen nagy szerelemmel, ami még a meggyötört költő utolsó verseiben (Levél a hitveshez) is benne volt.

Polgár Csaba és Bánfalvi Eszter a Roadmovie című filmben

Kik játsszák el őket? Polgár Csaba és Bánfalvi Eszter. A külső hasonlóság mellett az talán még fontosabb is, hogy Miklós és Fanni szerepét filmekben eddig alig látott színészek játsszák el. Legyenek frissek, ismeretlenek, rögtön két szerelemtől megkergült fiatalt lássunk bennünk. Polgár és Bánfalvi már a Roadmovie című filmben bizonyították, hogy csodás köztük az összhang. Könnyedén el tudjuk képzelni, ahogy éppen egy óvatlan síbaleset után összegabalyodva nevetgélnek a hóban, de azt is, amikor később drámai irányt vesznek az események.