Emma Watson elveszíti az ártatlanságát

2012.10.24. 16:22

Az Alkonyat, a Glee, és Lady Gaga korában érdemes még nosztalgikus hangulatú kamaszfilmet készíteni szeretnivaló kívülállókról? A The Perks of Being a Wallflower alapján mindenképp, bár kétséges, hogy a mai tinédzsereket is annyira megérinti-e Emma Watson és Ezra Miller filmje, mint a The Smiths és David Bowie válogatáskazikon felnőtt harmincasokat.

A gimiben játszódó kamaszfilm abban hasonlít a horrorra, hogy nem nagyon lehet már újat felmutatni a műfajban. Megvannak a zsáner íratlan szabályai és jellegzetes karakterei, így felesleges azt várni, hogy újrafelhasználás vagy megidézés helyett bármely friss próbálkozás felülmúlhatja a Házibuli-t, a Grease-t vagy a Nulladik órá-t.

Forrás: [origo]
The Perks of Being a Wallflower | Ezra Miller és Emma Watson

A The Perks of Being a Wallflower bátran építkezik a nagy elődökre és pontosan arról a középiskolás rétegről szól, akiket manapság a Glee tévésorozat, az Alkonyat, vagy éppen Lady Gaga is megcéloz: a kívülállók, az átlagtól picit eltérő tinédzserek, akikből sosem lesz a focicsapat kapitánya, vagy a szalagavató bálkirálynője.

A saját regényét (magyarul Egy különc srác feljegyzései címmel jelenik meg október 29-én) adaptáló rendező, Stephen Chbosky azonban szerencsére nem esik bele a csapdába, hogy az elcsépelt és sok helyzetben kifejezetten álszent "légy önmagad és majd mindenki megszeret" üzenetet próbálja sulykolni; az ő hőseit is érik megpróbáltatások a fősodortól eltérőségük miatt, de alapvetően jól érzik magukat a bőrükben, nem vágynak széles körű elfogadottságra vagy sulisztárságra. The Smithst hallgatnak, Salingert olvasnak, a Rocky Horror Picture Show-ra buliznak, és eszük ágában sincs azért megváltozni, hogy népszerűbbek legyenek. "Nem gondoltuk, hogy van még bárki jó fej a suliban, akit érdemes lenne megismerni" - mondják, amikor a stréberkinézetű elsős, Charlie (Logan Lerman) becsöppen a társaságukba.

Forrás: [origo]
The Perks of Being a Wallflower | Emma Watson és Logan Lerman

Charlie kicsit fura és félszeg, noha teljesen normális családból származik és a maga nemében jóképűnek is mondható. Az új sulitól kezdettől fogva azt várja, hogy csak szenvedés lesz és egyedül az angoltanárával (Paul Rudd szokás szerint remek) találja meg a hangot. Hamarosan azonban felkarolja őt a felsőbb éves Patrick (Ezra Miller) és féltestvére, Sam (Emma Watson). Charlie persze belehabarodik Sambe, aki csak cuki kisöcsiként tekint rá, míg a meleg Patrick a suli egyik népszerű focistájával folytatott titkos viszonya miatt szenved. Szóval a szokásos kamaszkori agonizálás, amire felnőttként mindig kedves nosztalgiával tekintünk vissza, de a világ minden kincséért sem térnénk vissza hozzá.

A nosztalgiafaktort fokozza, hogy a film legalább húsz évvel ezelőtt játszódik (nincs konkrét utalás, hogy mikor, de a regény 1991-92-es tanévet említ, a zenék pedig a hetvenes-nyolcvanas évekhez nyúlnak vissza) jóval az internet és az okostelefonok kora előtt. Az udvarlás tehát válogatáskazikkal történik és nem mosolygós fejekkel központozott csetüzenetekkel vagy Facebook-falra irkált vallomásokkal. Az átlag amerikai tinifilmekhez képest viszont frissítően hat, hogy a szex és drogok témát se nem sunnyogja el a film, se nem pörgeti túl gusztustalan poénok formájában az Amerikai pite és utódai mintájára. Nem is hasonlít egyetlen mozifilmre az utóbbi két évtizedből, előképei sokkal inkább a My So-Called Life vagy a Freaks and Geeks kultsorozatok.

Forrás: [origo]
The Perks of Being a Wallflower | Ezra Miller és Emma Watson

A tévésorozat párhuzam abból a szempontból is áll, hogy egy egész tanév krónikájával szükségszerűen túlzsúfolttá válik a The Perks of Being a Wallflower. A fő szál végig Charlie és Sam kapcsolata, de azt néha teljesen elhomályosítják a Patricket szexualitása miatt ért támadások, vagy a Charlie múltjából előkerülő családi titkok. Hangulatteremtésben azonban annyira erős a film, hogy egy-egy iskolabálos táncjelenet, házibuli vagy éjszakai autós száguldozás közben a néző maga is a kis különc társaság részévé válik és neurotikus kamasszá visszafejlődve izzad, hogy vajon megtörténik-e egy csók vagy egy vallomás. A történet végére tartogatott egy váratlan fordulat azonban egyrészt szépen lezárja az egyébként végtelenségig is szívesen elnézhető, sorozatszerű epizódokat, másrészt pedig hirtelen sokkal erősebb drámai töltetet ad a filmnek és kontextusba helyez pár korábbi pillanatot.

Érdekes lesz látni, hogy a 42 éves rendező vajon egész eddigi életében ezt a történetet akarta-e filmre vinni (az alapul szolgáló regényt is ő írta, feltehetően önéletrajzi elemekből építkezve) vagy képes lesz kevésbé személyes sztorikat is ilyen erőteljes atmoszférával megtölteni. Három főszereplőjével kapcsolatban azonban nem maradtak kérdőjelek: Ezra Miller szimpatikus karaktert még karizmatikusabban tud megformálni, mint pszichopatát (Beszélnünk kell Kevinről, Afterschool), Logan Lerman (Percy Jackson és az Olimposziak) ezzel a szereppel átkerül a cuki gyerekszínészek ligájából a huszonéves vezérhímekébe, Emma Watson pedig végleg maga mögött hagyja a Harry Potter-sorozatot és Natalie Portmant idéző pajkos bájjal válik nővé a szemünk láttára.

- - - - -

A Perks of Being a Wallflower-t a genti filmfesztiválon láttuk, magyarországi forgalmazásáról egyelőre sajnos nincs információnk.