Már az amerikaiak sem ették meg

2012.12.16. 13:05

Sem a Wachowski testvérek, sem Tim Burton agymenésére nem volt vevő a nép, de a húszéves sci-fi újrahasznosítása, a görög istenek felélesztése, a méregdrága Marsbéli kaland és Tom Cruise bőrgatyás parádézása sem bizonyult jó befektetésnek.

Bár Hollywood összességében nem zár rossz évet (a kiemelkedő sikerekkel külön cikkben foglalkozunk majd), bukások is bőven jutottak 2012-re. A mozikasszáknál gyengén teljesítő filmek listáját végignézve csak egy a biztos: még mindig senki nem találta meg a tuti siker receptjét. Az elhasalt filmek közt ugyanis éppúgy szerepelnek bevállalós őrültségek, amelyekre nem harapott rá a nép, tucatakciófilmek, amelyekre különös ismertetőjel híján nem váltottak jegyet az emberek, és korábbi sikerfilmek folytatásai is, amelyeknél a gyártó joggal reménykedhetett abban, hogy beépített közönségük van - és mégsem volt.

Az eredmények elemzésénél elsősorban az amerikai bevételeket tartjuk szem előtt, mert a legtöbb hollywoodi film esetében igaz, hogy már az USA-ban profitot kell termelniük ahhoz, hogy jövedelmezők legyenek, a külföldi forgalmazásból befolyt összegen ugyanis általában több forgalmazó cég osztozik. A profittermelés ott még nem kezdődik el, amikor egy film visszahozta a gyártási költségét, mert a hollywoodi produkciók esetében a büdzsén felül általában több tízmillió dolláros marketingköltséggel is kell számolni.

Forrás: AFP
Hugo Weaving a Felhőatlasz-ban

Ami az őrültségeket illeti, Lana és Andy Wachowski Tom Tykwerrel együtt hosszú éveken keresztül küzdött, hogy megfilmesíthesse David Mitchell nagyszabású regényét, a Felhőatlasz-t, amelyet olcsón képtelenség lett volna megcsinálni a rengeteg (részben múlt- és jövőbeli) helyszín és szereplő miatt. Egyik nagy stúdió sem bízott a sikerben, így végül független filmként, több millió dollárnyi saját pénzüket is belerakva csinálták meg, összesen kb. 100 millióból. Míg a Mátrix esetében anno a tamáskodó stúdiók pofára estek (a trilógia csak az USA-ban majdnem 600 millió dollárt hozott), most igazuk lett: az amerikai közönség nem kért egy olyan háromórás filmből, amelynek már az előzetese is hatperces volt, mégsem derült ki belőle, hogy miről szól a film. A Felhőatlasz az USA-ban csak 26,5 millió dollárt termelt eddig, és világszerte is csak 60 milliónál tart.

Forrás: AFP
Johnny Depp és Eva Green az Éjsötét árnyék-ban

Kiemelkedően drágán hazardírozott Tim Burton is: hiába divatosak mostanság a vámpírok, a 150 milliós Éjsötét árnyék amerikai bevétele csak alulról súrolta a 80 millió dollárt. Burtonre sosem volt jellemző az egyenletes teljesítmény a mozikasszáknál, az utóbbi években bejött neki a Charlie és a csokigyár, a 2010-es Alice Csodaországban pedig világszerte több mint egymilliárd dollárt söpört be, de a Sweeney Todd például alig hozta vissza gyártási költségét az USA-ban. Azaz amikor gyerekeket (is) megcélzó, kedvesnek tűnő mesékkel áll elő, akkor tódul a filmjeire a nép, a sötétebb, elszálltabb dolgai viszont már csak szűkebb kört érdekelnek. A több száz év után koporsójából kiásott Johnny Depp szerelmi története a többség szemében nyilván az utóbbi kategóriába esett.

Nem ritka, hogy Hollywoodban ugyanarról a témáról egyszerre két film is készül, ilyenkor jellemzően az egyik (pechesebb esetben mindkettő) óriásit bukik. A filmes sajtó 2010 végétől izgatottan figyelte, hogyan alakul a két fej fej mellett haladó Hófehérke-projekt, és mindkettő elég sok vonzó elemet tudott felmutatni: a Tükröm, tükröm Tarsem Singhet, Julia Robertset és a Social Network-kel hirtelen ismertté vált Armie Hammert, a Hófehér és a vadász pedig a tinik kedvencét, Kristen Stewartot, valamint Chris Hemswortht és Charlize Theront.

Forrás: AFP
Tükröm, tükröm

Amikor kijöttek az előzetesek, felcsillant némi remény: látszott, hogy az egyik film teljesen bohókás, a másik viszont sötét és kardcsörtetős lesz. Az USA-ban két hónap különbséggel érkeztek meg a mozikba: a március végén bemutatott, 85 milliós Tükröm, tükröm elhasalt (65 milliót termelt összesen), talán, mert sokan a másik Hófehérke-filmet várták, vagy egyszerűen azért, mert túl idétlennek tűnt. A később startoló Hófehér és a vadász ugyan erősen nyitott, de 170 millióba került, így az sem tudott az USA-n belül sikeressé válni (155 millióig jutott). Érdemes megjegyezni, hogy - nyilván Julia Roberts és Kristen Stewart népszerűségének köszönhetően - nemzetközi szinten mindkét film szépített. A Hófehér és a vadász olyannyira, hogy a gyenge amerikai teljesítmény ellenére folytatása is készül.

A nézők érdeklődését tévesen bejósló furcsaságok közé sorolható még az Abraham Lincoln, a vámpírvadász és a Mindörökké rock. Kiderült, hogy sem a szekercével vérszívókra vadászó amerikai elnökre, sem a bőrgatyában rockszámokat üvöltő Tom Cruise-ra nincs igény: az előbbi film 69 milliós büdzséjéből nem egészen 38-at, az utóbbi 75 millióból bő 38-at tudott visszahozni Amerikában. Mindebből a tanulság: kiszámíthatatlan reakciót kiváltó agymenéssel csak olcsón érdemes kísérletezni.

Forrás: AFP
Alec Baldwin és Tom Cruise a Mindörökké rock-ban

Az ellentétes végponton helyezkednek el azok a filmek, amelyekre az elbizakodott gyártó azért szórta a pénzt, mert sikerfilmek folytatásai lévén tuti tippnek tűntek, a közönség mégis nemet mondott rájuk. Három ilyen is akadt ebben az évben. A 2010-es A titánok harca ugyan nem volt olcsó (125 millióból készült), de behozta gyártási költségét az USA-ban, világszinten pedig majdnem a négyszeresét termelte meg. A folytatás rossz szokás szerint több pénzből készült, mint az első rész (150 millióból), de az derült ki, hogy a közönségnek bőven elég volt egy kirándulás a görög istenek világába. Talán az első rész gagyi 3D-s látványvilága vette el az emberek kedvét a jegyvásárlástól, talán elterjedt, hogy a folytatáshoz elfelejtettek sztorit írni az alkotók. Mindenesetre A titánok haragja amerikai pályafutása nem egészen 84 milliónál ért véget.

Forrás: AFP
Sam Worthington A titánok haragjá-ban

Hasonló pályát futott be a The Expendables is: a 80 milliós első rész bő 100 milliót hozott az USA-ban, az idei folytatás 100 millióba került, de csak 85-öt termelt. Stallonénak és barátainak ugyanakkor az volt a szerencséjük, hogy a világ más részein még pörögnek a kivénhedt akcióhősökre, így a film összességében sikeres lett (300 milliót hozott). Ugyanez elmondható a tíz év kihagyás után folytatott Men in Black-ről is, amiről már a forgatás közben kiderült, hogy nagy bajban van, és le is kellett állítani a produkciót egy időre, hogy az alkotók kitalálhassák, hogyan fogják befejezni a sztorit. 225 milliót öltek a filmbe, így az USA-ban megtermelt 179 milliós bevétel távolról sem volt elég ahhoz, hogy jövedelmezővé váljon. Viszont más országokban erősebb volt a sötét zsaruk iránti nosztalgia, és világszinten 624 millióig jutott a film.

Forrás: AFP
Csatahajó

Aztán akadt még néhány blockbusternek szánt darab, amely teljesen érdektelenséggel találkozott, és aláhúzta, hogy tutifixre csak a legsikeresebb franchise-okkal lehet menni (az éves amerikai bevételi toplista első hat helyét franchise-film foglalja el). Amikor több mint 200 milliót költöttek a Csatahajó elkészítésére, nyilván abban reménykedtek, hogy a Transformers-mániás tinisrácok az űrlények és emberek látványos vízi összecsapására is özönlenek majd. Utólag aztán sokan kárörvendően megjegyezték, hogy butaság volt a torpedójáték moziváltozatától bombasikert várni. Amerikában a büdzséhez képest szánalmas 65 milliót kapart össze a film, és ha a feltehetően tetemes marketingköltségre gondolunk, akkor szinte biztosra vehetjük, hogy a világszinten összeszedett 300 millió sem volt elég ahhoz, hogy megtérüljön a befektetés.

Forrás: AFP
Lynn Collins és Taylor Kitsch a John Carter-ben

Még csúnyább pofára esés volt a John Carter, amely marketingköltségekkel együtt 300-350 millióba került, és az USA-ban 73 milliót hozott. A Disney nem próbálta szépíteni a helyzetet: bár a világszintű összbevétel eljutott 280 millióig, nyilvánosságra hozták, hogy körülbelül 200 milliót buktak a nem sokakat érdeklő Mars-béli kalandon. Tanulságosnak bizonyult még Az emlékmás 125 millióból készült, Amerikában nem egészen 60-at termelő remake-je is, amelynél valószínűleg nem vették figyelembe, hogy a több mint húszéves eredeti film rajongóinak jelentős része már kiöregedett az akciófilmnézésből, a mostani tizenévesek többségének pedig nem sokat mond a kultikus Schwarzenegger-film. Ha egy nézőmágnes sztárt nyertek volna meg a főszerepre, talán ennek ellenére lett volna esélyük, de az már rég kiderült, hogy Colin Farrell nevére nem mennek be az emberek a moziba.

----

Olvasd el a többi év végi toplistánkat is!