El akartam lopni Bruce Willis székét

árpa attila, die hard 5
Vágólapra másolva!
Árpa Attila tinédzserkori álma teljesült, amikor egy piperkőc orosz zsoldost játszhatott a Drágán add az életed ötödik részében. A 41 éves színész elismerte, hogy izgult, amikor vadonatúj 7-es BMW-k robbanttak körülötte, és a kétszáz fős stáb szeme láttára kellett kirúgnia egy páncélozott autó ajtaját, valamint hogy libabőrös lett, amikor először pillantotta meg a McClane feliratú széket a forgatáson. Az örökké morcos Bruce Willisre ránézni is alig volt szabad, Árpának mégis sikerült pár szót váltani vele.
Vágólapra másolva!

17 éves voltál, amikor kijött a Drágán add az életed. Emlékszel arra, hogy milyen körülmények között láttad először?

Azt biztos, hogy Münchenben, és azt hiszem, hogy moziban. És utána nagyon sokszor VHS-kazettán. Nekem ez egy kultfilm volt. Három vagy négy barátommal együtt a mai napig szoktunk belőle idézni.

Az eddigi négy filmet hogyan rangsorolnád?

Nem tudom, hogy nosztalgiából, vagy nem, de abban a sorrendben, ahogy megjelentek. Egyértelműen az első a legjobb. Tudom, sokan azt mondják, hogy a harmadik jobb volt a másodiknál, de nekem a második tetszett jobban. Szerintem a harmadikban már elveszett a Die Hard-nak az a feelingje, hogy egy zárt térben történik minden. A negyedikre már alig emlékszem, csak egyszer láttam.

Amikor hallottad, hogy itt forgatják az ötödik részt, mit tettél annak érdekében, hogy szerepelhess benne?

Ilyenkor nem nagyon gondolkodik az ember azon, hogy mit kellene tennie, mert nincs sok opció. Reménykedni és imádkozni lehet, hogy bekerülök valahogy. Esetleg fel lehet hívni azt a két-három castingügynököt, és kideríteni, ki a felelős a magyar castingért, de valójában az is felesleges, mert úgyis behívnak. Ott van az a 30-40 színész, meg én, akiket úgyis behívnak az angol nyelvtudásuk vagy éppen a fizimiskájuk miatt. Tényleg csak abban lehet reménykedni, hogy az a szöveg, amit kapsz a castingra, fekszik neked. A Die Hard 5-ben például olyan szöveget kaptam, ami egyáltalán nem ment.

Mit kaptál?

Egy orosz katona szövegét kellett mondanom oroszul. Nagyjából annyit kellett kiabálnom, hogy fel a kezekkel, fordulj meg, hogy lássam az arcodat! Nem tudok oroszul, és a kiemelt statiszták semmitmondó két mondataival nem tudok mit kezdeni.

Mit mondtak, mi a szituáció?

Orosz katona vagy, látsz egy rabot szökni, felemeled rá a fegyvered, és üvöltesz. Sokszor csak egy szöveg van, amit mindenkivel elmondatnak, mindegy, hogy a nyolcvanéves bíróra vagy a húszéves gyilkológépre castingolnak. Én arra mentem be, hogy ez egy orosz katona, akit két mondat után le is lőnek, de utána egy teljesen más szerepet kaptam meg.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Akkor úgy érezted, hogy nem sikerült a casting, és féltél, hogy nem is kerülsz be?

Igen, nagyon rossz voltam. Elkönyveltem, hogy ez nem sikerült, és utána jöttek azok a szívbökések, hogy hallottam, hogy ez a magyar színész is szerepet kapott, meg amaz is benne lesz, és akkor elkezdtem szomorkodni. De aztán jött a telefon, hogy benne vagyok a filmben, küldik a szerződést, és hogy az a 22 forgatási nap rendben van-e. Akkor leesett az állam, hogy mennyi!?

Hogyan állt össze ez a figura a fejedben?

Más elvárásokkal érkeztem az első ruhapróbára és forgatási napra, mert azt mondták nekem, hogy a rendező azt szeretné, hogy hasonlóan az első két részhez, a rosszfiú csapata jellegzetes karakterekből álljon. Mindannyian emlékszünk például az első részből a svéd testvérpárra, és azt hallottuk, itt is azt szeretné a rendező, hogy legyenek konfliktusok a rosszfiúk között. Mindenki nagyon örült, hogy akkor itt szöveg lesz, karakter lesz, történet lesz, és nem csak a háttérben fogunk álldogálni statisztaként. Aztán végül mégis az lett. Huszonkét nap egy Die Hard-ban nagy dolog, de maga a szerep nem volt színészi kihívás.

A forgatókönyvben még sok szöveged volt?

Nem, a forgatókönyvben egyáltalán nem volt szövegem. Az a két mondat, ami végül is lett, a forgatáson jött.

Mi volt az a két mondat?

Az egyik egy káromkodós "Hozzátok már ide a kocsit, a jó istenit!", mert valakit üldözni kellene. Tulajdonképpen Ganxsta Zolee-t cseszem le, hogy miért nincs még itt az páncélozott kocsi a bejáratnál. A másik mondat másodpercekkel a halálom előtt hangzik el, de már nem is tudom, hogy mi volt az.

Mindkettőt oroszul mondtad?

Igen. Meg kellett tanulnom egy csomó félmondatot: újratöltök, fedezlek, hol vannak, káromkodásokat, menj balra, én megyek jobbra. És végül is kettő maradt benne a filmben.

Van valami specialitása ennek az embernek? Annyi karaktert mindenképpen adtak neki, hogy egy kicsit piperkőc. A hátranyalt haj, szakáll, a piercing, az öltöny...

A szakállt és a piercinget a magyar sminkmesterrel együtt találtuk ki, de azt, hogy milyen a karakter, magamnak találtam ki. Forgatási szünetekben hülyéskedtünk is ezen a többiekkel, hogy ki milyen figura lenne, ha ez komolyabb szál lenne a filmben. De nagyon készülni nem kellett rá. Igyekeztem beleélni magam abba, hogy tényleg egy orosz zsoldos vagyok, aki már nagyon sok embert megölt, és még örömét is leli benne. Azt szerettem volna elérni, hogy ne ugorjak le a vászonról, mint egyes B vagy C kategóriás filmekben a háttérben a kigyúrt ember, aki semmit nem csinál, csak csúnyán néz, de mégis valami nem stimmel vele. Olyan mesterkélt, ahogy áll és néz. Ezt próbáltam valahogy elkerülni.

Forrás: Árpa Attila Facebook
Forrás: Árpa Attila Facebook
Árpa Attila és Mako Hindy a Die Hard - Drágább, mint az életed forgatásán

Könnyű volt beleélned magad abba, hogy orosz zsoldos vagy?

Nem volt nehéz. A filmes körülmények is sokszor katonásak. Üvölt az első asszisztens, hogy "Még három perc, és indulunk! Mindent bele!" Szóval csak egy icipici fantázia kell hozzá. Megkapod azt az öltönyt, a hátizsákot, a kommandóskést, a gázálarcot, kezedbe adnak egy igazi fegyvert, beültetnek egy páncélozott járgányba, izzadsz, izgulsz, ott áll kint valahol Bruce Willis, venni fog az a négy 35 milliméteres kamera, áll körülötted egy kétszáz fős stáb, mindjárt nyílnak az ajtók, és akkor legyél kurvajó. Arra a pár másodpercre. Szóval visszajött egy kicsit az, amikor gyerekként kovbojnak képzeltem magam, vagy katonának.

Te voltál katona?

Igen, Németországban.

Ott is volt kötelező szolgálat?

Igen, Feldjäger voltam, ami a katonai rendőrség megfelelője. Egy évig kellett csinálni, annyi mázlim volt, hogy már akkor is jól beszéltem angolul, ezért az Octoberfestre küldtek az amerikai MP-kkel, akiknek az volt a dolguk, hogy összeszedjék a kiszökött amerikai katonákat.

Mi volt az első jeleneted a filmben?

Rögtön az egyik legmozgalmasabb jelenettel kezdtünk. Az első napokon csak jelmezpróbák és fegyverpróbák voltak, fegyvergyakorlati órák, megtanultuk, hogyan kell egy kommandósnak mozogni, milyen jeleket ad, hogyan fogja a fegyvert, hogyan fedezik egymást, satöbbi. Utána jött a jelenet, ami egy bírósági teremben játszódik, és nagy büszkeséggel töltött el, hogy én lehettem az egyik, aki lőhetett is egyből. A csapatunk bevonul egy bírósági épületbe - ami egyébként az Opera volt -, és ott halomra lövünk és robbantunk mindenkit. Erős nyitás volt.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Izgultál?

Egyrészt persze, másrészt meg van az a pillanat, amikor mindent ki lehet kapcsolni. Ugyanolyan, mint egy amerikaifoci-meccsen. Hiába játszom ezt a sportot már több évtizede, minden meccs előtt bennem van az izgalom és az adrenalin, és amikor megfújják a sípot, egyszer csak mindez elmúlik, és már csak a feladat van. Itt is ugyanez volt. Csak annyit kellett elképzelnem, hogy nem egy filmes stáb van körülöttem, hanem az életem múlik rajta, és ez egy lőfegyver a kezemben, amivel életeket tudok kioltani, ugyanakkor itt van négy társam, akikkel összehangoltan kell mozognom.

Kellett csinálnod fizikailag megerőltető dolgokat?

Igen. Kicsit furcsa lehet, hogy más színészek leugranak harmincemeletes épületekről, mindezt lángolva, és nem tudom, hány üvegen repülnek keresztül, én meg ilyen apróságokról beszélek. Tök egyszerű feladatnak tűnik, hogy rúgd ki a páncélozott autó ajtaját, ugorj le róla, és szaladjál. De amikor ott ülsz, és tudatosul benned, hogy ez a Die Hard, és ha bénán rúgom ki az ajtót, mert mondjuk visszacsapódik, akkor az mekkora blama lenne, mert miattad kiabálnák azt, hogy "Cut!" Akárhogy is nézzük, miközben felrobbantanak körülötted zsírúj hetes BMW-ket, minden lángol és füstöl, és úgy kell beszaladnod egy épületbe gázálarcban, hogy nem látsz semmit, akkor azt nehezebb megcsinálni, mint majd a filmben tűnik.

Mondtad, hogy amikor Bruce Willisék szétlövik fölötted az üveget, és az rád esik, akkor tényleg te álltál ott.

Igazából mindent én csináltam, egyetlen jelenet sem volt, ahol kaszkadőr helyettesített volna. Lövök, felugrok a mozgásban lévő autóra, rám esik az üveg, meg hát szétlőnek.


Bruce Willis lő szét?

Azt hiszem, igen. Egy bárpult mögött dekkol a fiával, aztán jön a klasszikus "Shoot the glass!" az első részből, szétlövik a plafont, az üveg rám és Keszég Lászlóra zúdul, és miközben próbáljuk kivédeni a szilánkokat, ők felpattannak, és tüzelnek. Bruce Willis volt jobb oldalt, azt hiszem, ő lőtt le.

Keszég László (neves színházi rendező, Ónodi Eszter férje - a szerk.) is szerepel benne?

Igen, ő is benne van a csapatban. Mi vagyunk a világ legbénább párosa. A Die Hard-ban is együtt halunk meg, a Borgiák-ban is ketten voltunk testőrök, és ugyanabban a jelenetben haltunk meg. Nem vagyunk túl hatásosak.

Milyen volt az első találkozásod Bruce Willisszel?

Az első egy virtuális találkozás volt. Bejössz a forgatásra, és az egy dolog, hogy őrület van, de ott állnak ezek a rendezői székek, és a színészeknek is vannak ilyenjei. És amikor megláttam azt a széket, aminek az volt a hátára írva, hogy "McClane", azért az libabőr volt. El akartam lopni, de aztán nem tettem.

És az első igazi találkozás?

Azok közül a hollywoodi sztárok közül, akikkel eddig együtt dolgoztam, ő az, aki a legkevésbé közvetlen és kommunikatív. Megérkezett, dumált a kis háromfős csapatával, valamint beszélt még a rendezővel és az egyik producerrel, aki az öccse volt. Nagyjából ennyi. Kamera elé állt, megcsinálta a dolgát, és már ment is. Nekem volt vele egy hárommondatos beszélgetésem, ami már privilégiumnak számított. Azt is annak köszönhetem, hogy a Hard Rock Café megnyitóján a Fun Loving Criminals játszott, és ott megismertem a zenekar frontemberét, Huey Morgant. Iszogattunk, mondtam neki, hogy Bruce Willisszel fogok forgatni, és ő elmesélte, hogy ismerik egymást, mert az egyik New York-i koncertjükön Bruce felpattant a színpadra, egy bluesdalt kért, és elkezdett harmonikázni és énekelni. Ez a kis sztori volt az én előnyöm, amivel odaléphettem a nagy Bruce Willishez, és mondhattam neki, hogy Huey Morgan üdvözöl. És akkor volt egy közös témánk. Sajnos azt már nem tudtam elsütni neki, hogy mindketten Németországban születtünk.

Forrás: Sergej Onopko Facebook
Forrás: Sergej Onopko Facebook
Sergej Onopko és Árpa Attila a Die Hard - Drágább, mint az életed forgatásán

Bruce Willisről lehet tudni, hogy ha fontos neki egy film, akkor nagyon készséges a forgatáson, de ha nem , akkor kiállhatatlan. Kevin Smith mesélte, hogy amikor a Két kopper-ben rendezte, Willis soha nem csinálta azt, amit mondott neki. Most hogy viselkedett?

Ha választani kell a két irány közül, akkor inkább az utóbbi. De soha nem tudtam eldönteni, hogy a McClane-szerep miatt viselkedik-e így. Nyugodt volt, és kicsit flegma, úgy viselkedett, mint McClane az első részben a karácsonyi buliban.

Azt gondolná az ember, hogy azért az számít neki, hogy egy Die Hard-film jól sikerüljön, és sokan megnézzék.

Nem vagyok biztos benne, hogy számít még neki az, hogy hányan nézik. Az évi három filmje így is, úgyis megvan, és amíg le tud tenni néha az asztalra egy Red-et vagy egy Holdfény királyság-ot, addig nincs neki problémája. Szerintem benne van a top ötben, ha húzónevekről beszélünk, és ezt ő is pontosan tudja.

A rendezővel milyen volt a viszonya?

Az érdekes volt. Lehetett néha különböző dolgokat látni, hallani, érezni, de nyilván ezek a dolgok nem előttünk zajlottak. Nem éreztem azt az összhangot, hogy itt a színész és a rendező kéz a kézben egy irányba menne.

Volt köztük konkrét nézeteltérés?

Biztos, hogy volt, de pletykákat nem szeretnék mondani. Inkább feszültséget lehetett érezni a levegőben, mint jó barátságot, de hozzá kell tennem, hogy ez nem okvetlenül rossz. Elég csak visszaemlékezni a Werner Herzog-Klaus Kinski párosra: gyűlölték egymást, és pont ettől lett egy olyanfajta energia az egészben, amit nem lehetett volna más módon előállítani.

Mondjuk ott azért megvolt a tisztelet kettőjük között...

A tisztelet itt is megvolt. John Moore-t nem úgy kell tisztelni, mint egy nagy öreg hollywoodi legendát, hanem másképp, mert ő olyan, mint egy őrült gyerek. Olyan lelkesedéssel, és olyan viselkedéssel is bír. Tudott egészen nyugodtan ülni, és valamire azt mondani, hogy ez megvan, menjünk tovább, de volt olyan, hogy teljesen váratlanul felpattant a székéből, és üvöltve rohant körbe, hogy "That's fucking Die Hard!"

Forrás: Kallos Bea (MTI)
Forrás: Kallos Bea (MTI)
John Moore és Bruce Willis a Die Hard 5 forgatásán a Hősök terén

A film sminkmestere, Elek Zoltán mesélte, hogy már évtizedek óta van a szakmában, de még nem látott olyan forgatást, mint a Die Hard 5, ahol néha többnapos szünetek voltak. Ebből te észleltél valamit?

Persze. Minket ez úgy érintett, hogy ki voltak tűzve a forgatási napok, és egyszer csak két-három napot kihúztak, hogy azok majd később lesznek. Kiderült, hogy ez nem azért volt, mert átvariálták a forgatási tervet, hanem majdnem tíz napig szüneteltek. Állítólag azért volt a szünet, mert a forgatókönyvet átírták menet közben. Aztán volt csúszás amiatt is, hogy leégett a csernobili díszlet.

Magyarország hogy tetszett az amerikai stábnak? Mennyire voltak megelégedve az itteni körülményekkel?

Ez mindig attól függ, hogy kivel beszélsz. Nagyon jóba lettem a fegyvermesterrel, akinek el is adtam két vadászpuskát, amelyek még az Argó-hoz készültek. Ő egy klasszikus, hatvanéves texasi, "helikopterről lövöm a bivalyokat, ha éppen nincs más dolgom"-típusú pali volt, aki például a sört és a kocsmákat dicsérte. Aztán ott volt Rasha, aki a répát zabáló rosszfiút játszotta, ő nagyon laza volt, eljött egy Ganxsta Zolee-koncertre is. Ennek a stábnak a nyolcvan százaléka már a világ minden táján volt. Forgattak már a Bahamáktól kezdve Kazahsztánig mindenhol. Nekik már nem lehet újat mutatni. Ők kedvesen azt fogják mondani, hogy kicsit zsíros a kaja, de szépek a csajok, és kész.

A hidrogénszőke zsoldost játszó Sergej Onopko panaszkodott a tévében, hogy többször volt olyan, hogy odarendeltek titeket reggel hétre, és csak este nyolckor kerültetek a kamera elé. Mutattak is egy fotót, amin jelmezben, fegyverrel a kezetekben alszotok a fotelban. Ez a sok várakozás idegesítő volt?

Nem olyan ritka dolog egy filmforgatáson, hogy a színész csak vár. Nyilván nem fognak azért előrébb hozni egy jelenetet, mert Szergej, Iván, Laci és én ott unatkozunk. Akárhogy is nézzük, ez egy kiemelt statisztaszerep volt, és beszélj egy statisztával, hogy ő mennyit vár, mire kamera elé kerül.

Forrás: Sergej Onopko Facebook
Forrás: Sergej Onopko Facebook
Árpa Attila és színésztársai pihennek a Die Hard 5 forgatási szünetében

Amikor 12 órákat váratnak, nem érzed úgy néha, hogy megtiporták az önérzetedet?

Az embernek tudnia kell, hogy hol van a helye. Egy dolog volt, amin tényleg kiakadtam. Tudni kell rólam, hogy egy ilyen forgatáshoz a legnagyobb alázattal és fegyelemmel viszonyulok, mindig pontos vagyok, mindig azt csinálom, amit kérnek tőlem, soha nincs visszapofázás. Ehhez képest a Bors lehozott egy cikket a címlapon, hogy én mennyire beképzelt vagyok, és mindenkinek elege van a sztárallűrjeimből. Nem volt mit írni, kitaláltak egy hülyeséget, ami rám nézve nagyon kellemetlen volt, mert nyilván a film sajtósa is látta ezt a cikket, meg a castingügynököm is, és magyarázkodhattam.

Ez volt a legnagyobb szabású film, amiben eddig részt vettél. Miben volt ez szembetűnő?

Talán abban, hogy sokszor érezni lehetett, itt nem az a legfontosabb, hogy pénzt spóroljunk. Amikor felrobbantottak három hetes BMW-t, akkor az három igazi hetes BMW volt. Nem preparált, nem vették ki a motort belőle, hanem odaállították, és valóban felrobbantották őket. És nem filmes fegyverek voltak, nem légpuskák, amiket majd utómunkában felturbóznak hangban és látványban, hanem igazi osztrák gépfegyverek, mondjuk.

Voltak szabályok a forgatáson, amiket elmondtak előre? Például hogy tilos Bruce Willishez szólni.

Nem igazán. Nyilván ki volt kötve, hogy nem nyilatkozhatunk a sajtónak, de semmi különleges tiltás nem volt.

Van olyan sztár, aki kiköti, hogy nem nézhetnek rá a statiszták.

Ez konkrétan nem volt kimondva, de egyszer észrevettem valami hasonlót. Volt egy dialógjelenet Bruce és a fia között, és mi is ott voltunk, mert bármikor képbe kerülhettünk. Ott álltam képen kívül, és néztem a jelenetet pár méterre Bruce-tól. Azt vettem észre, hogy a világosítók, a berendezők, mindenki a másik irányba nézett. Figyeltem, hogy mit néznek, de nem volt ott semmi. Megkérdeztem, hogy ti miért nem nézitek a jelenetet, és elmagyarázták, hogy ez egy reflex náluk. Ha egy párbeszéd-jelenet van szűkös plánban, közel vannak a színészekhez, akkor automatikusan elfordulnak, hogy ne zavarják a tekintetükkel őket. És a magyarok is gyönyörűen átvették ezt. Konkrétan azt láttad, hogy amikor elindul a felvétel, az egész stáb elfordul. Ezen teljesen ledöbbentem. Nekem nem szólt senki, hogy forduljak el, és eszem ágában sem volt elfordulni, mert nézni akartam, ahogy Bruce Willis játszik.


Mondtad, hogy nézelődtél akkor is a forgatáson, amikor éppen nem volt dolgod. Lestél el trükköket?

Persze. Mint filmes, nyilván teljesen másként néztem ezt a forgatást, és amikor a többiek ültek, és pletykáltak, én körbenéztem a stúdióban, a raktárban, a kamerakocsiban. Száraz lenne felsorolni, hogy miket láttam, de minden forgatáson van legalább egy hollywoodi trükk, amit meg lehet tanulni. Például nem tudtam, hogy amikor azt akarják mutatni, hogy borzasztóan lőnek valakit, akkor három effektes előjön paintballpisztolyokkal, de a golyóban nem festék van, hanem por, és azzal kezdenek el vadul lőni.

Hova lövik a golyókat?

Mögéd a falba, vagy a lábad elé a földre. Ez egy darab apróság, de nagyon sok technikai dolgot el lehetett lesni.

Olvastam egy interjút egy színésszel, aki Wesley Snipesszal dolgozott a Penge 3-ban, és ő mesélte, hogy Snipes csak akkor volt hajlandó a kamera elé állni, ha közelit vettek fel róla, a többi esetben mindig a fénydublőrét küldte maga helyett. Bruce Willis mennyire vett részt az akciójelenetekben?

Azt hiszem, nem Bruce Willis ellen szól, ha azt mondom, hogy itt is nagyon hasonló volt a helyzet. Szerintem a legtöbb hollywoodi sztár ezt teszi. Felesleges ott tartani, ha csak hátulról látszódik, mert éppen a vele szemben lévő színészt veszik. Volt Bruce-nak két dublőre, és őket sokat foglalkoztatták.

Van olyan akciósorozat, amiben még a Die Hard-nál is jobban szeretnél szerepelni?

Bármelyikben szívesen szerepelnék nyilván, nem tartok sajnos még ott, hogy válogassak. A Mission: Impossible szuper lenne, és a Halálos fegyver-t is imádom, de az mintha már nem folytatódna.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Bosszant, hogy most már van egy másik film is, aminek Argo a címe?

Nem. Miért bosszantana?

Mert, ha eddig azt mondták, hogy Argo, akkor mindenkinek a te filmed ugrott be, most meg minimum megkérdezik, hogy melyik Argo.

Én inkább egy kicsit büszke is vagyok arra, hogy Ben Affleck filmjét a világon egyetlen országban kellett átnevezni miattam. Egyáltalán nem zavar, ráadásul zseniális a film.

Moziban láttad?

Igen.

Felfigyeltél rá, hogy az emberek összesúgnak körülötted, hogy "na, itt az Árpa, eljött megnézni a másik Argó-t"?

Nem figyeltem fel, de most, hogy mondod, lehet, hogy ezért volt egy kicsit nagyobb susmorgás, mint általában. Basszus, tényleg, erre nem is gondoltam.