Mielőtt beledöglünk a várakozásba

mielőtt felkel a nap, mielőtt lemegy a nap, before midnight
Vágólapra másolva!
Újabb kilenc évet vártunk arra, hogy megtudjuk, mi lett Celine-nel és Jesse-vel, a Mielőtt felkel/lemegy a nap főhőseivel. Sorsuk bizonyos szempontból megnyugtató, de egyben rengeteg újabb kérdést vet fel a szerelemmel, a boldogsággal és az idő múlásával kapcsolatban. Áttekintés és spoilermentes kritika a Before Midnight-ról.
Vágólapra másolva!

1995-ben a berlini filmfesztiválon mutatták be a Mielőtt felkel a nap-ot, amelyben egy amerikai turista (Ethan Hawke) és egy francia diáklány (Julie Delpy) találkozik a Budapest-Párizs vonaton, majd hirtelen ötlettől vezérelve leszállnak Bécsben, hogy együtt töltsék az éjszakát. A film rendezője, Richard Linklater már ekkor a kilencvenes évek amerikai függetlenfilmes porondjának egyik legizgalmasabb személyiségének tűnt a Tökéletlen idők című komédiának köszönhetően. Ethan Hawke a grunge-korszak szexszimbóluma és az X-generáció poszterhőse, a női főszereplő, Julie Delpy pedig már huszonhárom évesen Godard és Kieslowski múzsája volt. Hármójuk szerencsés egymásra találása varázslatos filmet eredményezett, de akkor valószínűleg még ők sem feltételezték, hogy évtizedekig nem szabadulnak majd Celine és Jesse szerelmi történetétől.

Forrás: Berlinale
Mielőtt felkel a nap | Julie Delpy és Ethan Hawke

Pár évvel a mobiltelefonok és az internet térhódítása előtt még épp elhittük, hogy két ennyire egymásnak teremtett fiatal képes telefonszám-, e-mail cím-, sőt vezetéknévcsere nélkül lefixálni a következő, fél év múlva esedékes randit. A nézők saját romantikus beállítottságuktól függően képzelhették el, hogy hat hónap múlva, decemberben egymás karjaiba borult-e újra ez a két ember a bécsi pályaudvaron, vagy sem. Linklatert valószínűleg szintén nem hagyta nyugodni a nyitva hagyott románc, hiszen már 2001-es animációs filmjébe, a Waking Life-ba (Az élet nyomában) beillesztett egy aprócska álomjelenetet Celine és Jesse jövőjéről (amelyet a Mielőtt lemegy a nap-ban Jesse el is mesél), 2004-ben pedig jött a folytatás Mielőtt lemegy a nap címmel.

A Mielőtt lemegy a nap forgatókönyvét Linklater, Delpy és Hawke együtt írták (Oscarra is jelölték őket érte), és bár meghagyták a ráérős, dumálgatós, egy nagyváros díszletei között sétálgatós szerkezetet, a végeredmény feszesebb lett, és valós időben játszódik. Jesse regényt írt a kilenc évvel korábbi élményről, és éppen Párizsban tart könyvbemutatót, amelynek végén persze feltűnik a múzsa is. Bóklásznak egy kicsit, nosztalgiáznak, majd megnyílnak egymásnak arról, hogy hogyan lettek szegényebbek kilenc év alatt pár illúzióval. Fontos a háttértörténet, de azt leszámítva, hogy megtudjuk, nem jött össze az a bizonyos második bécsi találkozó, pár briliánsan megírt párbeszéd jóvoltából két külön sorsra derül fény, amelyek talán összefonódhattak volna, de úgy tűnik, időközben elment az a vonat. Persze aki látta a második részt, tudja jól, hogy csodálatosan romantikus fináléval zárult a film, az utolsó perceknek ott a helye minden idők legjobb filmbefejezései között. Celine és Jesse kaptak még egy esélyt, csakúgy, mint a nézők, mégpedig arra, hogy a fejükben forgassák le a lehetséges folytatást.

Forrás: Berlinale
Mielőtt lemegy a nap | Ethan Hawke és Julie Delpy

Az elkövetkező években Hawke csillaga halványult, Linklateré stagnált, Delpy pedig saját jogán is nemzetközileg elismert író-rendező lett a Mielőtt-filmek neurotikusabb testvérpárjával (2 nap Párizsban, 2 nap New Yorkban), de mindhármukat úton-útfélen azzal nyaggatták, hogy mikor és hogyan folytatódik majd Celine és Jesse története. Faramuci helyzet alakult ki, hiszen a két filmen felnőtt generáció követelte ugyan a folytatást, de azzal is tisztában volt mindenki, hogy a Mielőtt lemegy a nap olyan magasra tette a mércét, hogy óriási az esély a csalódásra, ami adott esetben az első két filmet is utólagosan megutáltathatja a nézőkkel, mint az megtörtént már számtalan - elsősorban anyagi érdekekből elkészült - folytatás esetében. "Az internetes blogokon vadabbnál vadabb találgatások mentek, és minden rendező, akivel találkoztam az elmúlt kilenc évben, elmondta, hogy szerinte hogyan kellene folytatódnia a sztorinak" - mondja Ethan Hawke.

A felsrófolt elvárások miatt teljes titoktartás mellett kezdődtek meg a Before Midnight előkészületei, még tavaly nyáron is csak "talán jövőre" típusú nyilatkozattal hárítottak. Végül szeptemberben bújt ki a szög a zsákból, hogy Görögországban (ahol a pletykalapok is csak nagyon későn kapcsoltak) nemcsak írói egyeztetéseket tartottak, hanem szépen le is forgatták a harmadik részt.

Forrás: Berlinale
Mielőtt lemegy a nap | Ethan Hawke és Julie Delpy

Januárban a Sundance-en a Before Midnight volt a fesztivál egyik csúcspontja, így a berlini nemzetközi premierre már azzal a megnyugtató tudattal lehetett készülni, hogy biztosan nem tették tönkre a sorozatot. Ez persze nem jelenti azt, hogy a film ne lenne képes arra, hogy eloszlassa a boldogságról és az örök szerelemről alkotott illúzióinkat, sőt - de ez így is van rendjén.

A film pár hónapon belül biztosan megérkezik a magyar mozikba is, és természetesen nem áll szándékunkban elrontani senkinek az élményét spoilerekkel. Viszont a cikk innentől tartalmaz pár információt a Before Midnight alaphelyzetével és jeleneteivel kapcsolatban.

Forrás: Berlinale
Before Midnight | Ethan Hawke és Julie Delpy

Celine-t és Jesse-t kilenc év után a Peloponnészosz félszigeten látjuk viszont, ismét festői körülmények között, de a film szerencsére a bécsi és a párizsi kalandhoz hasonlóan kerüli a turistakliséket. Linklater meg is jegyezte a sajtótájékoztatón, hogy eszük ágában sem volt a Mamma Mia! világába kirándulni. Egy idős író házában vendégeskednek, ahol a házigazda pár rokonával és barátjával együtt élvezik a nyarat, teljesen elzárva a közben tomboló görög krízistől, amire egyébként történik pár intelligens utalás.

Nem árt tudni, hogy a film görög koprodukcióban készült, aminek a színhelyeken kívül az is az ára lehetett, hogy belenyomtak pár görög szereplőt (köztük az Alps és az Attenberg főszereplőnőjét és az utóbbi film rendezőnőjét), akik ha nem is kínosan rosszak, de jelenlétük kissé erőltetett, és a cselekmény szempontjából szinte teljesen felesleges. Egy Eric Rohmert idéző jelenetben a görög mellékszereplők egy ebédlőasztal körül osztják az észt, és mindegyikük kap egy-egy kisebb monológlehetőséget, ami kétségkívül a film leggyengébb pontja. Egy huszonéves pár két tagja például arról magyaráz, hogy távkapcsolatban élnek, és minden este a Skype mellett alszanak el. Ennek van némi relevanciája Celine és Jesse korábbi helyzetére vonatkoztatva, de az, hogy 18 év alatt mennyit változott a technika, a nézők többségének egyébként is eszébe jutna, különösen ha újranézik a Mielőtt felkel a nap-ot, amelyet ha ma forgatnának le, egy perccel a búcsúzás után csipogna az okostelefonjuk a Facebook-értesítéssel.

Forrás: Berlinale
Before Midnight | Julie Delpy és Ethan Hawke

Szóval nem kell mindent kimondani, kifogásolhatnánk, de ez a film talán még elődeinél is beszédesebb. Sokat elárul azonban a trilógiához való viszonyulásunkat illetően, hogy a két főhős párbeszédei egyáltalán nem fárasztóak, míg a külső szereplők betolakodóknak tűnnek. Jesse-nek és főleg Celine-nek azonban be nem áll a szája, és egy önironikus jelenetben a nő pont azt susogja, hogy "Elegem van a dumálásból, most már dugjunk végre!" A szexualitás terén egyébként áttörés a Before Midnight, a puritán első két rész után végre látjuk intim közelségben a párost, ami egyrészt a kapcsolatuk mostani stádiumának, másrészt pedig a korral csökkenő szemérmességnek az ábrázolása szempontjából jó döntés. A legbátrabb Delpy volt, aki talán még egyetlen filmben sem mutatott ennyit magából. Zseniális, ahogy egy váratlan veszekedés hevében elfelejt felöltözni, annyira magával ragadja a perpatvar.

Emlékezzünk a Mielőtt lemegy a nap taxis jelenetére, amikor Celine kifakad a taxiban. Julie Delpy ottani alakítását szorozzuk meg százzal, és akkor nagyjából elképzelhetjük, hogy hol tart Celine kilenc évvel később. A komikus időzítés isteni, tökéletesen meg van írva minden jelenet (Delpy a sajtótájékoztatón: "Bárcsak így tudnék veszekedni az életben is!"), de azon nem lepődnék meg, ha e film láttán sokan hisztis picsának bélyegeznék a női karaktert. Pedig a jellemfejlődés teljesen következetes, Celine már huszonévesen is meglehetősen határozott jellem volt, harmincas éveiben pedig láthattuk, hogy megkeményedett, így nem kell meglepődni azon, hogy negyvenesen sem esedezik a nézői szimpátiáért, hanem két cinikus poén között sárkányként zúdítja partnerére az őrületet.

Forrás: Berlinale
Egy kocka a Mielőtt lemegy a nap taxis jelenetéből | Ethan Hawke és Julie Delpy

A Mielőtt felkel a nap idején még Delpy volt a legkevésbé ismert a három alkotó közül (utólag kifogásolta is, hogy az első rész stáblistáján nem tüntették fel társíróként), de ahogy maga is rendező lett időközben, befolyása érezhetően növekedett a két férfi felett. "Sokszor nem értünk egyet a másik javaslatával, olyankor kompromisszumokat kötünk, de végül mindig én nyerek" - mondta nevetve a sajtótájékoztatón, de a film láttán ez véresen komolynak tűnik, egy férfi ugyanis sohasem mert volna ennyire ellentmondásos karaktert kreálni az első rész bájos angyalkájából. A merészség azonban kifizetődik, ugyanis a Before Midnight messze nem az a romantikus tündérmese, amit várnánk az első két film után, hanem egy sokkal komplexebb mestermű, amelyen szinte végig sokat lehet nevetni, mégsem hagyja utána napokig nyugodni az embert.

Az első film egy éjszakát mutatott be összesűrítve, a második valós időben másfél órát, itt pedig egy görög drámához (Delpy a sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy mit adott hozzá Görögország a filmhez: "Tragédiát.") hasonlóan felvonások vannak. A négy felvonás közül az első három igazából a felvezetés, amiből megtudhatjuk, hogy mi történt a párizsi repülő lekésése óta, és a negyedik az igazi dráma, ami szimbolikusan naplemente és éjfél között játszódik. A felvezetésből egyébként úgy tűnik, hogy Celine és Jesse ott tartanak az életükben, ahol az első rész láttán kívántuk volna nekik, de a korral járó rohamos illúzióvesztés már a második filmben is határozottan jelen volt. A trilógia során egyre inkább világossá válik, hogy minél idősebb az ember, annál nagyobb privát poggyásszal érkezik egy kapcsolatba: Bécsben még gondtalanul ki tudtak törni egy éjszaka erejéig az életükből, Párizsban már kockázatot vállalva, de még meg tudták változtatni a sorsukat, itt, Görögországban viszont időzített bombák ketyegnek a bőröndjeikben.

Forrás: AFP
Richard Linklater, Julie Delpy, Ethan Hawke a Before Midnight berlini sajtótájékoztatója előtt

A sokkal kevésbé kifinomult 40 és annyi-ban nemrég láthattuk, hogy az életközépi válság mulatságos és egyben szánalmas dolgokat tud kihozni még a legharmonikusabb párosokból is, de a Before Midnight jóval messzebb megy. Ravaszul még a humort is beveti, hogy olyan dolgokat mondjanak ki, amelyek után nem biztos, hogy van visszaút. A görög nyárban és különösen ebben a trilógiában talán sose számítottunk arra, hogy úgy megfagyhat a levegő, mint az a Before Midnight utolsó negyed órájában történik. Azzal, hogy a nézőket érző és gondolkodó felnőtteknek és nem hamis idillen táplálkozó romantikafüggőknek tekintették, sikerült tökéletes trilógiává emelni a Before-sorozatot. Viszont ezek után inkább nem merünk belegondolni, hogy mi lesz Celine-nel és Jesse-vel 2022-ben.