Van, hogy még hatodszorra is jó

2013.06.30. 20:41

Hollywoodban szeretnek biztosra menni: ha valami egyszer bejött, azt megcsinálják újra és újra. Hőböröghetünk, hogy ez unalmas, de az óriási franchise-zá terebélyesedő filmeken nincs mit csodálkozni addig, amíg a közönség nagykanállal habzsolja a folytatásokat. A Halálos iramban hatodik részének sikere minden korábbit felülmúlt, és az ötvenéves Tom Cruise akciózását is imádta a világ. Megnéztük, hogyan alakult öt népszerű sorozat pályája a közelmúltban.

 

A 2001-es Halálos iramban elég egyszerű receptet használt - dögös autók, laza csávók, szexi csajok -, de a dolog bejött, különösen, mivel sikerült viszonylag visszafogott áron (a büdzsé 40 millió dollár alatt maradt) előteremteni a filmet. A folytatások viszont egyre többe kerültek, Vin Diesel nem szerepelt bennük, és a megbukott harmadik rész után egyértelmű volt, hogy változtatni kell. Ezt meg is tették: a negyedik részben újra összehozták Vin Diesel és Paul Walker az első részben már nyerő párosát, Michelle Rodriguezzel kettőre növelték a jó csajok számát, és ahogy a Hollywood Reporter kritikusa megjegyezte, ezzel végre megcsinálták az első rész első igazi folytatását.

Halálos irambanForrás: UIP Dunafilm

Annak ellenére, hogy a költségvetés itt már 85 millióig kúszott fel, a film nagy siker lett, és ezután a Universal stúdió egy egészen különleges, a rajongókat a szokottnál sokkal közvetlenebbül megszólító stratégiába vágott bele, ami roppant kifizetődőnek bizonyult. Az ötödik részbe rajongói kérések hatására tették bele Dwayne Johnsont, a hatodiknak pedig már a címét is online szavazás segítségével döntötték el. Szintén a rajongók kedvéért hozták vissza Rodriguez figuráját a halálból. A hatodik résznél Dieselt és Johnsont bevonták a film twitteres és facebookos népszerűsítésébe (előbbinek közel 44 millió facebookos rajongója van), de például latin szappanoperák reklámszüneteiben is hirdették a filmet, azaz borzasztó széles demográfiai csoportot bombáztak.

A Halálos iramban-filmek amerikai és USA-n kívüli bevételeiForrás: Origo

Ugyanakkor a Bloomberg Businessweek elemzése szerint a siker legfontosabb összetevője talán az volt, hogy a film szereplői "olyanok, mint mi vagyunk", azaz vegyes etnikumúak, latin dominanciával. Márpedig egy ideje a latin-amerikaiak a leglelkesebb moziba járók az USA-ban, bár a népességnek csak 17%-át, a mozinézőknek a 26%-át teszik ki. Az eredmény: a nyitóhétvégén a közönség 32%-a latin-amerikai, 29%-a fehér, 22%-a fekete, 13%-a ázsiai volt - az ilyen diverzitás szinte példa nélküli a blockbusterek körében. És a nők sem maradtak otthon, a nézők 49%-át ők tették ki, ami autós akciófilmnél elég ritka. Természetesen már készül a hetedik rész, amit Jason Stathammel igyekeznek feldobni.

* * *

A Bourne-sorozat több szempontból is szokatlan pályát futott be, kezdve rögtön azzal, hogy nem az egyébként kritikailag és anyagilag is sikeres első rész a legmeghatározóbb a szériában, hanem a Paul Greengrass által jegyzett második és harmadik. A Bourne-rejtély forgatása nagyon problémás volt, különösen azért, mert Doug Liman rendező nem jött ki jól a Universal stúdióval, így magától értetődő volt, hogy az első film után lecserélik. Aztán jött Greengrass a folyamatosan rezgő, az akció középpontjába tolt kamerájával, ami nemcsak a Bourne-filmek sajátos arculatát határozta meg, hanem egy, az akciófilmekben azóta is fantáziátlanul, de rendületlenül másolt esztétikát vezetett be.

A Bourne-rejtélyForrás: UIP Dunafilm

A harmadik rész még a másodiknál is sokkal sikeresebb lett minden szempontból, sőt három Oscar-díjat is nyert. Egy ideig szó volt róla, hogy Matt Damon és Greengrass esetleg csinál egy negyedik filmet is, de igazából egyikük sem volt túl lelkes, Damon pedig kezdettől hangsúlyozta, hogy csak akkor tér vissza, ha Greengrass a rendező. Tony Gilroy forgatókönyvíró ugyanakkor végig fix pont volt a szériában, mindegyik filmnek társírója volt, bár a harmadik részhez csak egy kezdetleges vázlatot írt, amit Damon tőle szokatlan keménységgel fikázott a médiában, "karrierromboló"-nak nevezve a szerinte összecsapott írást. A stúdió viszont jó kapcsolatot ápolt Gilroy-jal (ők gyártották második rendezését, a Kettős játék-ot is), és rábízták a Damon- és Greengrass-mentes negyedik rész írását és rendezését.

A Bourne-filmek amerikai és USA-n kívüli bevételeiForrás: Origo

A Jeremy Rennerrel készült A Bourne hagyaték-ot nevezhetjük rebootnak, de inkább csak egy kitérő a Bourne-univerzumban, aminek valószínűleg nem lesz folytatása. Annál is inkább, mert nem aratott döbbenetesen nagy sikert (az USA-ban nem hozta vissza 125 milliós gyártási költségét), és szemben a korábbi részekkel, a kritikusok sem ájultak el tőle. Az biztos, hogy a stúdió gondolkodik egy ötödik Bourne-filmben, de egyelőre nem árultak el róla semmit, úgyhogy csak feltételezni lehet, hogy ez Damon és Greengrass visszatérését jelentené.

* * *

A Mission: Impossible-sorozat mindig is Tom Cruise szerelemgyereke volt, valószínűleg részben ennek köszönheti a népszerűségét, hiszen a sztár kezdettől gondosan felügyelte a kreatív folyamatot: maga választotta a rendezőket, részt vett a szereposztásban, az akciójelenetek kitalálásában stb. A '96-os Mission: Impossible volt korábbi ügynökével, Paula Wagnerrel az első közös produceri munkájuk a Paramount stúdiónál, és Cruise Brian De Palma rendezővel karöltve azon igyekezett, hogy a film egyszerre legyen "okos" és látványos, ami tulajdonképpen sikerült is. Cruise kezdettől ragaszkodott hozzá, hogy dublőr nélkül hajtsa végre az akciójelenetei többségét, ami folyamatosan jó kis reklámot jelent saját magának és a filmeknek is.

Mission: ImpossibleForrás: UIP Dunafilm

Közvélekedés szerint az összegányolt forgatókönyvű második rész lett a leggyengébb, de a lendület még simán vitte tovább a sorozatot, a folytatás az USA-ban és az USA-n kívül is többet kaszált, mint az első rész. A harmadik rész rendezésére Cruise nagy Alias-rajongóként J. J. Abramst választotta, és a sztárt még az sem zavarta, hogy Abrams korábban nem rendezett nagyjátékfilmet. Bár korábban volt szó arról is, hogy David Fincher rendezné a harmadik filmet, ami a kritikai fogadtatást illeti, igazolódott Cruise döntése. Anyagilag viszont sokkal kevésbé jött be a harmadik film, mint az elődei, aminek minden bizonnyal az volt az oka, hogy Cruise szupersztársága akkoriban szenvedett több csorbát, és népszerűsége a mélypontján volt: 2005-ben mutatta be az ijesztő kanapén ugrálós figurát Oprah Winfreynél, és szcientológiamániáját is egyre több kritika érte, olyannyira, hogy akadt olyan újságíró is, aki a film bojkottálására szólította fel a közönséget, mondván, hogy aki jegyet vált rá, a szcientológiát támogatja.

A Mission: Impossible-filmek amerikai és USA-n kívüli bevételeiForrás: Origo

Cruise imidzse pár év alatt helyrerázódott, de a negyedik rész bejelentését más jellegű aggályok követték: sokan furcsállották, hogy az 50-hez vészesen közeledve Cruise még mindig akciózni akar, és az is kérdésesnek tűnt, hogy a korábban csak animációs filmeket rendező Brad Bird megbirkózik-e a filmmel. De az derült ki, hogy a közönség ismét imádja Cruise-t: 700 millió dollárt súroló világszintű bevételével a Fantom protokoll lett nemcsak a széria, hanem Cruise karrierjének legsikeresebb darabja is, és még a kritikusok is a keblükre ölelték a filmet. A marketing kétségtelenül profi volt: már az előzetesekben elsütötték, hogy Cruise a világ legmagasabb épületén fog mászkálni (dublőr nélkül persze), ami elültette azt az érzést az akciófilm-rajongókban, hogy ez valami kihagyhatatlan dolog lesz, és feltehetően nem is csalódtak. Cseppet sem meglepő, hogy az ötödik részt már javában írják.

* * *

A Karib-tenger kalózai-franchise a Disney óriási pénzcsináló gépezete, de nem volt mindig evidens, hogy azzá válik. Az első film alapja a Disney kalózos hullámvasútja, ami nem valami elegáns kiindulópont egy forgatókönyvhöz, olyannyira, hogy kezdetben még az is felmerült, hogy csak egy videoforgalmazásra szánt filmet csináljanak mozifilm helyett. Jerry Bruckheimer producer viszont meggyőzte a Disneyt, hogy egy nagy költségvetésű, a legmodernebb vizuális trükköket alkalmazó filmet csináljanak, és 150 milliós büdzsét harcolt ki. Ma már evidens, hogy Jack Sparrow kótyagos karaktere nélkül fabatkát sem ért volna az egész, de eleinte a Disney fejeseinek nem túlzottan tetszett, hogy Johnny Depp egy "részeg vagy meleg rocksztárt" csinált a figurából.

A Karib-tenger kalózaiForrás: InterCom

Az első film készítése idején fel sem merült, hogy lesz folytatás, de a több mint 650 milliós világbevétel után ez már nem volt kérdés, és a megnövekedett önbizalmú stúdióemberek mindjárt két további rész mellett döntöttek, amelyeket közvetlenül egymás után forgattak, és a kettő együtt már 525 millióba került. A produkció költséget és környezetet nem kímélő módon zajlott, például lazán aszfaltutakat és óriási betonmedencét építettek korábban érintetlen karibi szigeteken. A második film még sokkal jobban teljesített, mint az első, ráadásul a szériához óriási merchandise-forgalom is kapcsolódik, a legótól kezdve a kulacson keresztül a strandpapucsig a legkülönfélébb kalózos cuccokból húz hasznot a Disney. A harmadik résznél érdekes változás állt be: az amerikai bevétel jelentősen visszaesett, körülbelül az első film szintjére (azért még mindig több mint 300 millió dollárról beszélünk), a nemzetközi bevétel viszont kicsit még nőtt is. Tehát az USA-ban kezdett alábbhagyni a részeges kalóz népszerűsége, a világ más országaiban viszont egyáltalán nem. Hiába, Depp a világ minden zugában népszerű.

A Karib-tenger kalózai-filmek amerikai és USA-n kívüli bevételeiForrás: Origo

Ugyanez még markánsabban kijött a negyedik résznél, ami az USA-n kívül már bő 800 milliót söpört be, több mint háromszor annyit, mint az USA-ban. Az alapelv az, hogy az amerikai filmeknek meg kell térülniük az országon belül, mert a külföldi forgalmazásból befolyó összegen rendszerint több cég osztozik, de persze, ha elég nagy az a külföldi összeg, akkor ez már nem feltétlenül igaz, és ezzel A Karib-tenger kalózai egy újfajta forgalmazási modellt mutatott a hollywoodi stúdióknak. Ami a kritikusokat illeti, részről részre kevésbé lelkesedtek a sorozat darabjaiért, és a negyediket már kifejezetten rühellték, de ez a franchise nem is nekik szól. És mint Depp kijelentette: amíg a közönséget érdekli, ő hajlandó folytatni. Ez nem is meglepő annak fényében, hogy a világ legjobban fizetett filmsztárja vált belőle a sorozatnak köszönhetően, még ő maga is elismerte, hogy nevetségesen sokat keres. Az ötödik részt jövőre forgatják.

* * *

Ellentétben a cikkünkben szereplő többi franchise-zal, a Die Hard-széria már huszonöt éve tart, így értelemszerűen más szempontok is érvényesülnek az esetében, mint fiatalabb társainál. Az első rész hatalmasat robbant: egy csapásra sztárt csinált Bruce Willisből, 28 milliós büdzsével több mint 140 milliós bevételt termelt, és nemcsak kultfilm lett, de még a kritikusok is szerették. A következő részre már 70 milliót költöttek, és tódult a nép még sokkal nagyobb számban, különösen az USA-n kívül, ahol innentől kezdve a Die Hard-filmek mindig többet termeltek, mint otthon.

Drágán add az életedForrás: InterCom

A harmadik résznél különösen megugrott a külföldi érdeklődés: akkoriban Bruce Willis abszolút a csúcson volt, ráadásul a film felvonultatta a Ponyvaregény-nyel befutott Samuel L. Jacksont is. Bár az USA-ban ez a film kevesebbet termelt, mint az előző, az összbevétel elég volt ahhoz, hogy a Toy Story-t megelőzve a Die Hard 3 az év anyagilag legsikeresebb filmje legyen a világon. Bár a negyedik Die Hard fejlesztésének már korábban is nekifutottak, végül tizenkét év telt el a harmadik rész után, mire bemutatták. A múló idő miatt a gyártó is meglehetősen aggódott, próbálták a sztorit kiberterrorizmussal aktualizálni, benyomtak Willis mellé egy fiatal segítőt Justin Long személyében, és ami a legnagyobb megalkuvásnak tűnt, szemben a korábbi részekkel, a filmet addig finomítgatták, hogy ne legyen korhatáros, mert azt remélték, így szélesebb közönséget vonz. 110 milliós költségvetéséhez képest az USA-ban megtermelt 135 milliója nem éppen fényes eredmény, de külföldön tudott annyit szépíteni, hogy összességében ez lett a sorozat legmagasabb bevételt produkáló része. Naná, hogy folytatni akarták.

A Die Hard-filmek amerikai és USA-n kívüli bevételeiForrás: Origo

Az ötödik rész azonban már egy egészen más közegbe érkezett, mint elődei: menet közben beköszöntött a képregényfilmek és bombasztikus akcióorgiák korszaka, a Transformers-re és a Bosszúállók-ra gerjedő fiataloknak John McClane már öregesnek és unalmasnak tűnhet. Az első film óta eltelt huszonöt évben pedig felnőtt az a generáció, amelyik akkoriban odavolt a figuráért, önmagában rájuk már nem lehet építeni egy film sikerét. És a Die Hard még csak olyan kellemes osztálytalálkozó-hangulatot sem képes varázsolni az egy szál McClane-nel, mint az Expendables-filmek. Arról pedig még szót sem ejtettünk, hogy az ötödik rész kifejezetten rossz lett: összetákolt fércmunka, ami nemigen hoz semmit abból a hangulatból, ami a Die Hard-ot egyedivé és érdekessé tette. Ugyanakkor mindez csak az amerikai közönségnek tűnt fel, akik látványosan távol tartották magukat a filmtől, a nemzetközi porondon még így is megállta a helyét, különösen Ázsiában volt sikeres. A film eleget termelt ahhoz, hogy Willis itt-ott nyilatkozgasson egy tervezett hatodik, befejező részről, de egyelőre koránt sem biztos, hogy ez megvalósul.