Scarlett Johanssont is unja valaki

2013.09.12. 19:08

A jól informált filmőrültek már évek óta tudják, hogy ha mozivásznon akarják szemrevételezni az év legizgalmasabb alkotásait, akkor szeptember közepén Miskolcra kell zarándokolniuk. A csütörtökön kezdődő tizedik Jameson CineFest filmfesztivál felhozatala különösen izmos lett, most tizennégy olyan filmet ajánlunk, amelyet bűn lenne kihagyni. Scarlett Johansson pornófüggő pasit fogott magának, Robert Redford hajója léket kapott, szorgos tinikurva gyűjti a kuncsaftokat, a nácik a Holdról támadnak, valamint a Cannes-ban diadalmaskodó szerelmes leszbik is tiszteletüket teszik.

 

Don Jon

Scarlett Johansson a Don Jon című filmbenForrás: Jameson CineFest

A Don Jon főszereplője egy pornófüggő srác, de senki ne számítson Shame-szerű nyomasztásra, Joseph Gordon-Levitt rendezői bemutatkozása egy nagyon vicces komédia. Ki ne tudna azonosulni egy olyan karakterrel, akinek Scarlett Johansson a csaja, de ő szex után mindig kilopózik hokizni egyet a RedTube-ra? Ő Jon, a suttyó Don Juan, aki felváltva döngeti a legjobb csajokat, veri a farkát és gyúrja magát izomagyúra, miközben hetente meggyónja bűneit, mert azért a szíve mélyén egy rendes, katolikus fiú. A mókás hancúrozásba a Julianne Moore által alakított özvegyasszony visz némi drámát, és annak is lehet örülni, hogy sok évnyi kihagyás után Johansson megint egy átlagembert játszik. Igaz, egy karikatúrába hajló tapló, külvárosi libát, de legalább nem piruettező szuperhőst vagy üres tekintetű űrlényt.

Olvasnivaló:Scarlett Johansson sem ér fel az önkielégítéssel

+ + +

A nyár császárai (The Kings of Summer)

A nyár császárai Forrás: Jameson CineFest

Az a különleges ebben a tinifilmben, hogy eszünkbe jut róla egy csomó más szuper tinifilm - például Az okostojás vagy a Terri -, de mégsem hasonlít igazán egyikre sem. Az elsőfilmes Jordan Vogt-Roberts kicsit bizarr, kicsit melankolikus, mégis nagyon vicces hangulatot teremt, amit remek rövidfilmje, a Successful Alcoholics alapján valamelyest el lehet képzelni. A film két kamasz fiúról szól, akik megelégelik kibírhatatlan szüleiket, és kiköltöznek a közeli erdőbe a saját maguk által barkácsolt faházba, illetve melléjük sodródik még egy furcsa szerzet, aki komikus színfoltként szolgál, de sokkal több is annál. És miközben ők aranyéletet élnek, természetesen a szülők halálra aggódják magukat. A sztoriban nincs semmi extra, de bárki is van a színen, a figurák interakcióit mindig iszonyú jó nézni, mert mindenki szerethető, és mindig bennük lappang a szomorúság és humor kettőssége.

+ + +

Öld meg a kedveseid! (Kill Your Darlings)

Öld meg a kedveseid! Forrás: Jameson CineFest

Eddig semmi jó nem sült ki abból, ha a beat-generáció emblematikus művészeiről kíséreltek meg filmet csinálni: a tökéletesen elhibázott Úton-ból egyedül Kristen Stewart pucérkodására emlékszem szívesen, az egykedvű monologizálásba fulladt Üvöltés sem szerzett új rajongókat Allan Ginsberg verseinek, és hogy mi értelme volt leforgatni a Szerelem utolsó vérig, Dobogó szív vagy a Beat című filmeket, azt valószínűleg már az alkotóik sem tudják. A hangulatot általában elkapják ezek a filmek, a kort is hitelesen megidézik, a színészi alakításokkal sincs baj, viszont mind dögunalmas, mert ég egyadta világon nem történik semmi bennük. Az Öld meg a kedveseid! történetének középpontjában azonban egy rejtélyes bűntény, David Kammerer meggyilkolása áll, tehát biztos, hogy nem cigizés közben okoskodó csóró költőket kell néznünk másfél órán át. A Ginsberget játszó Daniel Radcliffe-fel kapcsolatban megoszlanak a vélemények: egyesek szerint Radcliffe fenomenális, és végre tényleg maga mögött hagyta Harry Pottert, mások viszont arra panaszkodnak, hogy a 24 éves színészt nézve egy pillanatra sem lehet megfeledkezni a pápaszemes varázslótanoncról. Miskolcon kiderül, kinek van igaza.

+ + +

Adéle élete - 1-2. fejezet (La vie d'Adèle)

Adele élete Forrás: Jameson CineFest

"Te jóságos atyaúristen! Ez volt a legéletszerűbb film, amit életemben láttam. Ha nem kapja meg az Arany Pálmát és a legjobb színésznő díját, akkor a zsűri egy vicc." - írtam a Twitteren az Adéle élete cannes-i vetítése utáni extázisban. Minden bizonnyal Steven Spielberg zsűrielnök is olvasta ezt a tweetemet, mi mással lehetne magyarázni, hogy a szokásoktól eltérően az Arany Pálmát megosztva ítélték oda a rendezőnek és a két főszereplőnek. Az Adéle élete az utóbbi idők leggyönyörűbb szerelmesfilmje, akit nem riaszt el a háromórás játékidő és az egymásra tekeredő meztelen női testek látványa, annak érdemes megnézni.

Olvasnivaló: Nyaljál, kékhajú lány!

+ + +

Fiatal és gyönyörű (Jeune et jolie)

Fiatal és gyönyörű Forrás: Jameson CineFest

Meztelen női testekben itt sincs hiány, legalábbis a szende diáklányból éles váltással dolgos tinikurvává avanzsáló főhőst játszó Marine Vacth anatómiájának minden részletét alaposan megvizsgálhatjuk. Az eddig modellként dolgozó Vacth olyan izgalmas jelenség, hogy ha egész idő alatt egy fal előtt álldogálna, akkor is lekötné a figyelmünket. Szerencsére itt ennél sokkal többről van szó, a Fiatal és gyönyörű Francois Ozon egyik legjobban sikerült filmje, amely mesteri könnyedséggel dolgoz fel egy sikamlós témát.

Olvasnivaló: Erényövet az álomszép tiniprostira!

+ + +

Frances Ha

Frances Ha Forrás: Jameson CineFest

Noah Baumbach-hal nyugodtan biztosra mehet az ember. A New York-i rendező eddig négy nagyon jó és egy tökéletes (A tintahal és a bálna) filmet csinált, legújabb alkotásával kapcsolatban pedig az a konszenzus alakult ki, hogy kiválóan ragadja meg a késő-huszonévesek téblábolását. A Greenberg című előző filmje forgatásán annyira egymásra találtak Greta Gerwig színésznővel, hogy Baumbach gyorsan ott is hagyta feleségét és akkor alig egyéves gyermeke anyját (a szintén színésznő Jennifer Jason Leigh-t), összebútorozott Gerwiggel, és együtt írták meg ennek a filmnek a forgatókönyvét. A szerelmi mámorban fogant alkotások általában remekül szoktak elsülni, és ez most sincs máshogy.

Olvasnivaló: Egy szédült tyúk New Yorkból

+ + +

A világvége (The World's End)

A világvége Forrás: Jameson CineFest

Két hónapja sopánkodtam azon, hogy miért pont a világvégét viccesen feldolgozó két remek komédiát nem képesek bemutatni a magyar mozikban. Azóta kiderült, hogy az önmagukat játszó hollywoodi sztárokat felvonultató Itt a vége mégis forgalmazásba kerül (igaz, csak majd októberben), viszont az is eldőlt, hogy Edgar Wright Cornetto-trilógiájának záródarabját egyből DVD-re száműzik. Tehát a miskolci vetítés lesz az egyetlen alkalom arra, hogy mozivásznon nézzük meg ezt a filmet. Óriási tömegjelenet lesz a beengedésnél, sokan kivetkőznek majd emberi mivoltukból, megy a lökdösődés és a könyöklés, majd miután bezárul az ajtó indulhat a kétségbeesett könyörgés, majd végül a dühös lerészegedés. Inkább nem is mondok többet, nehogy pont egy általam belelkesített ember foglalja majd el a helyemet. Érdektelen film.

+ + +

Iron Sky

Iron Sky Forrás: Jameson CineFest

A második világháború utáni időszakot a Hold sötét oldalán kibekkelő, majd 73 évvel később támadásba lendülő nácikról biztosan lehetne vicces filmet csináni, de Timo Vuorensolának sajnos ez nem sikerült. Miskolcra ráadásul az Iron Sky rendezői változata érkezik, és tudjuk, hogy a filmtörténetben még sosem fordult elő, hogy egy rendezői változat jobb legyen a mozikban bemutatott verziónál. Mégis muszáj lesz beülni rá, mert ez pont az a fajta baromság, amit szponzorviszkitől bezsongott közönséggel együtt kell végighahotázni egy péntek estén.

Olvasnivaló: Nem elég viccesek az űrnácik

+ + +

A jövő (Il Futuro)

A jövő Forrás: Jameson CineFest

Mikor láttuk utoljára Rutger Hauert főszerepet játszani jó filmben? Ebben a ritka élményben lehet része annak, aki bepróbálkozik A jövő című olasz alkotással. Huszonnégy évvel a legendás Vak végzet után Hauer megint vak férfit játszik, ezúttal egy nyudíjba vonult testépítőt, akinek remeteszerű létezését egyszer csak megbolygatja egy Bianca nevű fiatal lány (Manuela Martelli, ő a pár évvel ezelőtt a Titanicon vetített Navidad című filmből lehet ismerős) érkezése. Bianca igazából a férfi pénzére pályázik, de látszólag megfeledkezik eredeti szándékáról, amikor intenzív szexuális kapcsolatot alakítanak ki egymással. A Roberto Bolano chilei kultszerző regénye alapján készült film Hitchcock-i izgalmakkal és fülledt erotikával kecsegtet.

+ + +

Te és az éjszaka (Les Rencontres d'après minuit)

Te és az éjszaka Forrás: Jameson CineFest

"Éjfél körül jár az idő. Egy fiatal pár és transzvesztita cselédjük épp orgiára készülnek. A vendégeik: A Kurva, A Sztár, A Csődör és A Tini." - szól a szinopszis, tehát megkockáztatjuk, hogy ez lesz a kötelező művészkedősen sokkoló francia film az idei válogatásban. A Variety kritikusa szerint a Te és az éjszaka olyan, mintha Nulladik órá-t remixelte volna Jean Cocteau, Paul Morrissey, Dario Argento és Peter Greenaway. Ez elég rémisztően hangzik, de nem tudunk ellenállni egy olyan filmnek, amely felsorakoztatja a felháborítóan jóképű Niels Schneidert (Képzelt szerelmek), Alain Delon hasonlóan kellemes megjelenésű 19 éves fiát (Alain-Fabien Delon), illetve Béatrice Dalle-t nővérkeruhában, valamint egy hatalmas műpénisszel hadonászó Eric Cantonát. Plusz piros pont, hogy a zenét az M83 szolgáltatja.

+ + +

Ilo Ilo

Ilo Ilo Forrás: Jameson CineFest

Egy nagyon okos és jól tájékozott személy azt mondta nekem, hogy ez az egyetlen valamirevaló film a CineFest idei programjában. Cannes-ban elnyerte a legjobb első filmnek járó Arany Kamera-díjat, és a legjobb idennyelvű film kategóriájában Oscarra nevezett alkotások közül rendre a legesélyesebbnek hozzák ki az elemzők. Egy szingapúri családról szól, akik egy filippínó bébiszittert fogadnak fel, miközben a háttérben csendben összeomlik az ország gazdasága (1997-ben játszódik). Az Ilo Ilo lehet a fesztiválon az a film, amit csak páran néznek meg, ők viszont onnantól kezdve másról sem magyaráznak, mint hogy milyen zseniális volt az Ilo Ilo. Ez roppant idegesítő lesz azoknak, akik kihagyták.

+ + +

Miele

Miele Forrás: Jameson CineFest

Erre az olasz filmre már akkor felfigyeltem, amikor kiderült, hogy Pohárnok Gergely az operatőre, de persze mint Valeria Golino (őbelé ki nem volt szerelmes az Esőember és a Nagy durranás idején?) rendezői bemutatkozására is kíváncsi voltam, főleg mert a csodaszép Jasmine Trinca játssza benne a főszerepet, akinek a karrierjét a Szépséges fiatalság óta követem szemmel. Szomorú lett volna, ha ez a három szimpatikus ember egy béna filmet hoz össze, de hálistennek a Miele izgalmas módon, bármiféle moralizálás vagy nyomasztás nélkül nyúl egy nagyon aktuális témához, az eutanáziához.

Olvasnivaló: Így szép a halál

+ + +

Minden odavan (All is Lost)

Minden odavan Forrás: Jameson CineFest

Ha olyat játszanánk, hogy le kell gurítani egy felest minden alkalommal, amikor Robert Redford megszólal ebben a filmben, éppen csak spiccesen jönnénk ki a moziból. A Minden odavan-ban szinte semmit nem tudunk meg 77 éves színész figurájáról (még a nevét se), csak azt látjuk, hogy hogyan küzd az elemekkel nyolc napon keresztül az Indiai-óceánon, miután kilyukad a hajója oldala. Egy összefüggő akciójelenet az egész film, aki megnézi, annak tutira egy életre elmegy a kedve a vitorlázástól.

Olvasnivaló: Robert Redford elveszett a tengeren

+ + +

Egy dominkai spíler (Sugar)

Egy dominikai spíler Forrás: Jameson CineFest

Ryan Fleck rendező a 2006-os Fél Nelson sikere után minden bizonnyal bármelyik filmtervét megvalósíthatta volna, és ő arra használta ezt a lehetőséget, hogy egy dominikai baseball-játékosról forgasson érzékeny drámát. Azt nem tudom, hogy mit keres ez az öt évvel ezelőtti film az idei programban, és bármennyire is dicsérték halálra a kritikusok, valószínűleg sosem raknám be otthon a VLC-be, de mire való egy filmfesztivál, ha nem arra, hogy dominikai baseball-játékosokról szóló filmeket nézzen az ember?!

- - - - - - - - - - - - - - -

A nyár császárai című filmről szóló részt Bujdosó Bori írta.