Nincs is szebb, mint egy jó verekedés

2013.09.16. 10:18

Wong Kar-wai nemcsak a szépséget, de az erotikát is meglátja a kungfuban. Sosem törtek még lábak ilyen művészien, és sosem volt még ilyen vonzó az esőben verekedés sem. A nagymester hihetetlenül látványos képsorai még egy szent életű apáca kedvét is meghozzák a kungfuhoz, csak arra nem adnak választ, mit akart velük mondani a rendező.

 

Hazudik, aki azt állítja, nem azért szereti a harcművészeti filmeket, mert gyönyörködni akar a mozdulatok szépségében, a tökéletes koreográfiában, a mozdulatok és esések ívében, szimultán keménységében és lágyságában. Hát Wong Kar-wai aztán tényleg gyönyörködtet, mert meglátja a kungfuban a táncot, a táncban pedig a szépséget.

Tony Leung Chiu Wai A nagymester című filmbenForrás: MTVA

A nagymester című táncfilm a szépségélmény hajszolásában egészen a szépelgés határáig merészkedik, de a festőien megkomponált díszletek közti, lassított felvételekben élvezkedő, művészi beállításokban felvett, a vízcseppek felverődésében és a szögek acéljának egyenetlenségeiben egyaránt a szépséget kereső verekedős jelenetek valójában nem giccsesek, hanem mindent kihoznak a harcművészet esztétikájából, amit filmen ki lehet hozni belőle. Sőt Wong Kar-wai az egymásnak feszülő emberekben, a másik testére való felfokozott figyelemben, ami minden harcművészet sajátja, meglátja az erotikát is. És mindezzel olyan különleges és nagyszabású keverékét alkotja meg a filmes esztétizmusnak, a verekedésről szóló filmek zsánerének és a romantikának, ami valóban egyedülálló.

Ráadásul kifejezetten üdítő, hogy - bár a lenyűgözően impozáns látvány alapján akár ez is lehetne a helyzet - nem a wuxia műfaját (is) a maga képére egyszerűsítő hollywoodi produkcióról van szó. Így aztán Wong, miközben elmeséli Ip Man, a kungfu vingcsun irányzata elterjesztőjének élettörténetét, nem kényszerül arra, hogy akár formailag, akár dramaturgiailag kliséket kövessen, vagy lefeküdjön a bombasztikus akciófilmekkel szembeni elvárásoknak.

Zhang Ziyi A nagymester című filmbenForrás: MTVA

Így egyrészt, ha nincs is azért szó anatómiailag ellenőrzött hitelességről, nem jellemzőek az ugrás vagy esés közben száz métereket repülő testek (amivel a rendező persze nem csak Hollywoodot tagadja meg, de a Zhang Yimou Hős-éhez hasonló filmek "mágikus realizmusát" is), sem pedig egy-egy ütközet nyomán rommá zúzódó városok. Az egyik harc tétje egyenesen az, hogy ha egy berendezett lakásban bármi is eltörik, akkor az egyik fél veszít: ez akár fricskaként is értelmezhető a szuperhősfilmkultusz felé.

De hasonló a helyzet a történetmesélés szintjén is: a szerelmi szál például korántsem kiszámítható az euro-amerikai gondolkodás alapján - legfeljebb Wong melankolikus életművének ismeretében -, és A nagymester mentes a feketévé és fehérré való leegyszerűsítésektől is, elég csak arra gondolni, milyen ritkán jelenti a győzelmet valamelyik fél halála, egyúttal mi minden jelenthet itt nyereséget vagy alulmaradást.

Zhang Ziyi és Tony Leung Chiu Wai A nagymester című filmbenForrás: MTVA

Wong az ököl mellett ésszel játszik: ha nem is célja, hogy újdonságokat mondjon még a filozófia szakos diplomával rendelkezőknek is, de rendkívül szerethető, ahogyan a film jelentős hangsúlyt fektet a keleties bölcsességre. Az a jelenet például, amelyben két nagymester összecsapásának eredményét egy sütemény eltörésének sikeressége vagy sikertelensége jelzi, és amelyben a törött és egész sütemény szimbolikájáról is sok szó esik, egy az egyben szerepelhetne akár egy több ezer éves kínai tanmesében is. Mert az efféle bölcseleteknek helye van A nagymester-ben, ahogyan helye lenne egy távol-keleti legendagyűjteményben vagy egy kínai operában is; van annyira egyedi hangulata és világa a filmnek, hogy erről könnyedén meggyőzze a nézőt a rendező.

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy egy kétórás filmet nem visz el a hátán sem a hangulat, sem a látvány, sem a formai különlegesség. Mert azért fél-háromnegyed óra után a mégoly leesett állú nézőben is megfogalmazódik a kérdés, hogy miről is szól pontosan a film. Tényleg, miről?

Tony Leung Chiu Wai A nagymester című filmbenForrás: MTVA

Adná magát a válasz, hogy az életét feldolgozó filmek számát tekintve egyes képregényfiguráknál is népszerűbb kungfu mester, Ip (más források szerint Jip) Man életéről; arról, hogy a módos családba született dél-kínai harcművész hogyan küzd meg a legnagyobb északi mesterrel, hogyan szeret vagy nem szeret bele családos ember létére a mester lányába, és hogyan teszi őt földönfutóvá a világháború.

Azonban Wong Kar-wai sokkal nagyobbat kíván markolni ennél; olyan rendező benyomását kelti, akit csak addig érdekel egy téma, ameddig rá nem talál valami annál is érdekesebbre. Így Ip Man története egy ponton szinte teljesen átadja a helyet az északi mester és lánya sorsának, hogy kibontakozzon egy roppant szimpatikus feminista sztori a nőről, aki - azért, hogy visszaállíthassa a klánja megtépázott hírnevét - elutasítja a rá mint nőre csaknem kötelező érvénnyel osztott sorsot, a férjhez menést és a gyerekszülést, és ezzel leveti a "csak nő" szerepét a teljes jogú és önálló ember mivolt megszerzése érdekében.

Zhang Ziyi A nagymester című filmbenForrás: MTVA

De aztán elindul a világháború, a japánok megszállják Kínát, így Wong megint egy "jobb" sztorit talál: elkezd mégis inkább a hazafiságról és a történelem kegyetlenségéről filmet forgatni. Aztán a háborúban megjelenik egy Borotva nevű nacionalista ügynök, akiről aztán már tényleg nem tudjuk meg, mégis hogy került pont ebbe a filmbe. De mivel később ő is megalapítja saját kungfuirányzatát, jelenlétét alighanem az indokolja, hogy Wong rájött: mégis inkább a kungfu történelméről szeretne beszélni.

Ez azonban a nagyközönség számára a legkevésbé működőképes szál, egyrészt mert egyszerűen kevésbé érdekes az iskolák közti rivalizálás és/vagy együttműködés, másrészt mert a harcművészetekben járatlanabb néző még az egymással szöges ellentétben álló irányzatok mozdulatait sem tudja megkülönböztetni egymástól, noha érezhető a szándék, hogy ezek roppant különbözőségének bemutatása lenne a film egyik legfőbb találmánya.

Chang Chen A nagymester című filmbenForrás: MTVA

Wong végső válasza a "miről is szól A nagymester"-kérdésre talán az, hogy arról a(z élet)filozófiáról, amit a harcművészet képvisel, amit a harcművészek tanítanak, s amit épp úgy lehet szerelemhez és elvhűséghez, mint a háború megéléséhez kötni. Csakhogy erről a filozófiáról Wong közel sem mond el eleget vagy elég érdekeset: az ember nem úgy áll fel a moziszékből, hogy úgy érzi, bármennyivel is több vagy más lenne mostantól az élete.

Pedig a rendező két óra alatt végül elhitette velünk, hogy még ez sem lesz túlzó elvárás a filmjétől. De aztán magunkra hagyott a töprengéssel: most akkor miről is szólt a film?