Két dupla whisky után kötekedni kezdek

2013.10.13. 12:36

James McAvoy-tól idén már két őrületes alakítást láttunk: Danny Boyle Transzában amnéziás festményrabló, a Mocsokban bekattant, alkoholista rendőr volt. Telefonon értük utol a skót színészt, aki mesélt arról, hogy hogyan készítette ki magát szándékosan a Mocsok forgatásán, hogy mi az, amiben Danny Boyle meglepően jó, és hogy miért nem bánja, ha a közönség másnaposan látja. Sőt, még azt is megtudtuk tőle, hogy mit lehet élvezni egy focimeccsen, és hogy mire nem szabad nevelni a gyerekeket.

Az 1979-es születésű James McAvoy-t nagyjából tíz éve tartja számon a világ, mióta eljátszotta Bill Nighy riporter fiát az Államérdek (State of Play) című remek újságírós minisorozatban, illetve az izomsorvadásos, de élettől kirobbanó Roryt a Lélekben táncolok című filmben. Tényleg híres viszont az első Narnia krónikái-film Mr. Tumnus nevű, kedves faunjával lett. Aztán jött Az utolsó skót király Forest Whitaker oldalán, és máig talán legjelentősebb szerepe Joe Wright Vágy és vezeklés-ében, a Keira Knightley-ba végzetesen beleszerető Robbie.

Mivel csak 170 centi és entellektüel-fizimiskája van, általában nem őt hívják, ha akcióhős kell, de a Wanted férfi főszerepét végül mégis megkapta, így Angelina Jolie-val lövöldözhetett és csókolózhatott. 2011-ben aztán egy franchise is beszippantotta: az új X-Men-filmekben ő alakítja a fiatal Charles Xaviert párban Michael Fassbender Magnetójával. Idén kétszer is elhagyta az agyát: a Transz-ban (kritikánk) és a Mocsok-ban (kritikánk), amelyek hasonlítanak egymásra abban, hogy mindkettő iszonyú szórakoztató, szürreális hullámvasút.

James McAvoy idén szeptemberben a torontói filmfesztiválonForrás: AFP

A Mocsok című regény meglehetősen kellemetlen olvasmány, szerintem a belőle készült film sokkal-sokkal élvezetesebb. Te olvastad a könyvet a forgatás előtt?

Irvine Welsh-nek ismerem több írását, de a Mocskot nem olvastam, mielőtt megkaptam a szerepet, csak miután befejeztük a forgatást. Irvine és a rendező, Jon S. Baird külön megkért, hogy ne olvassam el a könyvet a forgatás előtt. Tulajdonképpen nem tudom, miért kérték ezt, de volt már ilyen élményem korábban: Az utolsó skót király rendezője, Kevin Macdonald, és a film alapjául szolgáló könyv írója is azt mondták, hogy ne olvassam el a könyvet, és ott ez jól működött, úgyhogy gondoltam, itt is jó lesz így.

A főhőst, Bruce Robertsont a legtöbben valószínűleg nem olyannak képzelik, amilyen te vagy, nem tűnsz evidens választásnak a szerepre. Egyből felajánlották neked a szerepet vagy szereplőválogatáson kellett részt venned? És szerinted miért téged választottak?

Nem ajánlották fel nekem rögtön a szerepet, nem is én voltam az első a listájukon, sőt, szerintem egyáltalán nem gondolkodtak bennem eleinte. De tényleg nem is vagyok egyértelmű választás erre a feladatra. Azért behívtak, hogy beszélgessünk. Nem hagyományos meghallgatás volt, csak dumáltunk a rendezővel arról, hogy milyennek látjuk a figurát. Főleg arról beszélgettünk, hogy a figurának és az egész történetnek az a mozgatórugója, hogy ez a pasi mentálisan beteg. Paranoid téveszméi vannak, többszörös személyiség, skizofrén, mániás-depressziós, és még egy csomó más baja van. Ez sokkal fontosabb, mint a humor, a sokkolás, vagy bármi más a történetben. A rendező és én egyetértettünk abban, hogy a mentális betegség a kulcs, és azt hiszem, kifejezetten emiatt kaptam meg a szerepet.

James McAvoy a Mocsok című filmbenForrás: ADS Service

Olvastam, hogy szándékosan kikészítetted magad a forgatás alatt. Ez pontosan mit takar?

Minden este letoltam fél üveg whiskyt, tulajdonképpen csak azért, hogy kellően rossz hangulatba kerüljek, meg, hogy tényleg úgy nézzek ki, mint egy alkoholista. Ha minden este megiszol fél üveg whiskyt, pár nap alatt elég gyűrött lesz a fejed, és a bőrödön is hamar meglátszik. Ez hasznos volt, mert kicsit öregebbnek akartam kinézni: a figura negyven körül van, én pedig harminckettő voltam a forgatás idején, de kevesebbnek néztem ki.

Mi a kedvenc italod?

A whisky a kedvencem, de nem iszom mindig azt, mert teljesen kikészít. Ha két dupla whiskynél többet iszom, hajlamos vagyok ingerültté válni, és elkezdek kötekedni.

Ki volt a legmenőbb arc a Mocsok szereplőgárdájában?

Egyértelműen Emun Elliott, aki Peter Inglist, az egyik kollégámat és riválisomat játssza. Elképesztően menő, baromi laza, baromi nyugodt, tulajdonképpen egy nindzsa.

Vincent Cassel, James McAvoy és Rosario Dawson a Transz című filmbenForrás: AFP

Idén játszottál Danny Boyle Transz című filmjében is. Ő azt állítja magáról, hogy nincs érzeke a karakterábrázoláshoz, ezért nem szokta ő maga írni a forgatókönyveit. Színészként milyen egy olyan rendezővel dolgozni, aki számára nem a figurák finomságai az elsődlegesek?

Én ezt egyáltalán nem éreztem rajta, szerintem Dannynek nagyon is jó érzéke van a színészvezetéshez. Meg is lepődtem, hogy mennyire. Nem mintha arra számítottam volna, hogy kifejezetten rossz lesz ezen a téren, de Dannyről először inkább a stílusa, a jellegzetes vizuális megoldásai jutnak az ember eszébe, ehhez képest kivételesen jól dolgozott együtt a színészeivel, sőt, mondhatom, hogy ilyen tekintetben az egyik legjobb rendező, akivel valaha dolgom volt. Nem tudom, miért mondja ezt magáról, az is lehet, hogy azt hiszi, hogy nem olyan jó ebben, és ezért különösen nagy energiát feccöl bele. A forgatás előtt majdnem egy teljes hetet töltöttünk azzal, hogy a figuráról beszélgettünk.

Melyik filmed forgatását élvezted a legjobban? És, ha a Mocskot mondod, nem hiszek neked, mert most azt népszerűsíted.

A Vágy és vezeklés készítését élveztem a legjobban, az volt a legkellemesebb, legjókedélyűbb forgatás, amin valaha voltam. Mindenki csodálatos volt, és egy hihetetlen rendezővel dolgoztunk, aki abszolút családias hangulatot teremtett. Viszont, ha az a kérdés, hogy melyik filmem a kedvencem nézőként, akkor kénytelen vagyok a Mocskot is megemlíteni. De azt hiszem, nincs egy kedvencem, a Vágy és vezeklés-t, a Mocskot és a Narnia krónikái-t szeretem a legjobban, ezt a hármat mondanám, sorrend nélkül.

James McAvoy és Keira Knightley a Vágy és vezeklésbenForrás: AFP

A nagyon foglalkoztatott filmszínészek többségének nem jut ideje színházban szerepelni, de te nem hagytál fel vele, idén is játszottál egy Macbeth-produkcióban. Mit ad neked a színház, amit a film nem tud?

Imádom a filmforgatást, azt, hogy meg kell ragadni egy pillanatot, és aztán annyi, de ez azt jelenti, hogy tényleg annyi, nincs lehetőség arra, hogy az ember vizsgálgassa a pillanatot, legfeljebb utólag, amikor megnézi magát a filmben. Miközben csinálod, nem tudsz elmélyedni benne, csak benne vagy, és csinálod. Ezzel szemben a színpadon minden este megcsinálod ugyanazt, egyre újabb rétegeit fedezed fel, ahogy újra és újra csinálod, egyre mélyebbre és mélyebbre mész, egyre jobban beleteszed magad, egyre több mindent kipróbálsz. Ráadásul minden este ott állsz szemtől szemben a közönséggel, ami szerintem a történetmesélés legtisztább formája, közvetlenül nekik mesélsz. Nincs hova bújni, pontosan látják, ha kamuzol, ha aznap este nem vagy túl jó, ha másnapos vagy. Szeretem ezt, hogy nagyobb a tét.

Elképzelhető, hogy egyszer csak megunod a színészkedést, és valami másba vágsz bele? Van valami más, ami annyira, vagy majdnem annyira érdekel, mint a színészkedés?

Jézusom, nehéz kérdés. Rendezni szeretnék éppenséggel, de ha olyat kell mondanom, ami a filmszakmán kívül esik, akkor azt mondanám, hogy a kedvenc foglalkozásom a parkőr. Aki a nemzeti parkokban vigyáz a fákra, a hegyekre, meg mindenre. Nem tudom, hogy valaha meg fogom-e unni a színészkedést, bár így belegondolva, elképzelhető, hogy meg fogom. Különösen, ha sorban csak béna szerepeket kapnék, akkor biztos, hogy elmenne tőle a kedvem. De eddig ez a veszély nem fenyegetett, szuper szerepeket kaptam, és ha így megy tovább, maximálisan elégedett leszek.

James McAvoy márciusban, a Transz londoni premierjénForrás: AFP

Említetted a rendezést, van konkrét filmterved?

Nem-nem, konkrétnak nevezhető tervem egyelőre nincsen, csak teljesen homályosnak nevezhető tervek. De van egy hároméves kisfiam, emiatt mostanában nem tervezek fél évnél messzebbre. Talán pár év múlva már reális lesz, hogy ilyeneken gondolkozzak.

Szoktál beszélni arról, hogy nem helyesled, hogy manapság arra tanítják a gyerekeket, hogy bármi lehet belőlük, bármit elérhetnek. Ezt kifejtenéd bővebben?

Szerintem rendben van, ha azt tanítják a gyerekeknek, hogy joguk van megpróbálkozni bármivel, joguk van küzdeni azért, amit szeretnének, de az nem jó, ha azt tanítják nekik, hogy bármi lehet belőlük. Senkinek nincs automatikusan joga semmihez, és ha ezt sulykolják a gyerekekbe, az ahhoz vezet, hogy irreális elvárásaik lesznek.

Jövőre egy új Frankenstein-filmben játszol Daniel Radcliffe-fel, amit egy fiatal forgatókönyvíró, Max Landis írt. Újszerűen közelíti meg ezt a rengetegszer feldolgozott történetet?

Ez a film elsősorban Victor Frankensteinről (McAvoy) és a segítőjéről, Igorról (Radcliffe) fog szólni, az ő kapcsolatukról, arról, hogy hogyan válnak szinte testvérekké. Kalandfilmnek mondanám, de közben amolyan buddy movie is, aminek az a lényege, hogy ők ketten hogyan kerülnek közel egymáshoz. A szörny meg csak egy sima szörny lesz, nem megy át egzisztenciális válságon, inkább csak útban van.

Modernizált feldolgozás lesz?

Nem, kosztümös film lesz.

James McAvoy a Narnia krónikáibanForrás: AFP

Nagy futballrajongó hírében állsz. Én egyáltalán nem értem, hogy mi olyan érdekes a fociban, meg tudnád magyarázni nekem?

Az benne a jó, hogy ott állsz a tömeg közepén, és mindannyian ugyanazt akarjátok. Ez nagyon erőteljes élmény, és mindenki vágyik arra, hogy ebben részt vegyen. Mindenki szeretne egyéni lenni, de közben mindenki szeretne része lenni egy nagyobb megmozdulásnak is. Akkor is különlegesnek érezzük magunkat, amikor egy nagy erő részeseivé válunk, és a kollektív tudatalattink egy dolgot akar. Persze szeretem magát a játékot is, de főleg azért járok meccsekre, hogy egy tömeg részévé válhassak.

Láttál valami jó filmet mostanában?

Nem igazán. Az elmúlt két hónapban csak egyetlen filmet láttam, mert vagy dolgozom, vagy a kisfiammal vagyok. Azt hiszem, az életem filmnéző időszaka véget ért, bár reménykedem benne, hogy pár év múlva majd megint sok filmet tudok nézni.

És mi volt az az egy, amit megnéztél?

A Sötétségben - Star Trek, és az tetszett is.