Keanu Reevest is sújtja a magyar átok

47 ronin
Vágólapra másolva!
A részben hazánkban forgatott 47 ronin még annál is több sebből vérzik, mint amennyit Julius Caesaron ejtettek a merénylői. Üres látványossággá aljasították a becsületről és lojalitásról szóló ősi japán történetet. És ez még nem is a legfőbb hiba: akkora káosz lengi be a filmet, hogy még azt sem tartjuk lehetetlennek, hogy az első forgatási napra csak a díszletekkel és a jelmezekkel készültek el, minden mást helyben rögtönöztek. A végső döfést Keanu Reeves adta meg a láthatatlan alakításával. 
Vágólapra másolva!

Tavaly ősszel kezdtek el szállingózni a hírek, hogy komoly bajok vannak a 47 ronin-nal. Egy bennfentes forrás rémálomnak nevezte a film gyártási folyamatát. A stúdió döntéshozói elégedetlenek voltak a rendező által leforgatott anyaggal, ezért előbb utóforgatást rendeltek el, aztán pedig félreállították az elsőfilmes Carl Rinscht, és az Universal egyik fejese felügyelte az utómunkálatokat. A zűrzavar nagyságát jól jelzi, hogy az eredetileg meghirdetett dátumhoz képest több mint egy évet késett a 47 ronin bemutatója. Egyetlen reménysugárba lehetett kapaszkodni: a Z világháború esetében is hasonlóan komoly produkciós nehézségekről cikkeztek, aztán egy teljesen korrekt nyári látványosság kerekedett ki belőle.

Keanu Reeves a 47 roninban Forrás: UIP Dunafilm

A 47 ronin egy hangzatosnak szánt, valójában erősen vitatható állítással próbálja rögtön a legelején megragadni a figyelmet. Nagyjából az hangzik el, hogy aki ismeri a 47 hűbérúr nélkül maradt szamuráj történetét, az egész Japán történelmét ismeri. Ez a kezdőmondat akkor válik hajmeresztővé, ha tudjuk, hogy az ősi történet e legújabb feldolgozásában milyen, aprónak éppenséggel nem nevezhető dolgokat változtattak meg annak érdekében, hogy a mostanság igencsak népszerű fantasy műfaj rajongói is elcsábuljanak a mozikba. Démonok, szellemek, szörnyek váltogatják egymást a vásznon, és még egy alakváltó boszorkány (Rinkó Kikucsi) is végigármánykodja a filmet, néha róka-, máskor meg sárkánybőrben.

A népszerű történet vázát azért a 47 ronin-ban is megtaláljuk: az elbocsátott szamurájok bosszút állnak Kira nagyúron mesterük haláláért. Keanu Reevesnek úgy csináltak helyet az írók, hogy a roninokhoz hozzácsaptak egy, a társainál sokkalta keményebb, amúgy pedig teljességgel felesleges félvér karaktert. Az ősi hollywoodi hagyományokat követve azért volt szükség a hajdani Neóra, mert egyrészt az egész világon jól cseng a neve, másrészt pedig a sok japán színész közé kellett valaki, akivel a fehér közönség is könnyen azonosulni tud.

Hirojuki Szanada a 47 roninban Forrás: UIP Dunafilm

Az iróniát félretéve, nyilván egy japán főszereplőnek örültünk volna a legjobban, ha már egyszer az egyik legfontosabb japán történet elevenedik meg előttünk. Az algíri csatá-t is kezdetben Paul Newmannel képzelték el, de aztán húztak egy merészet, és a hitelesség kedvéért egy ismeretlen algériaira osztották a főszerepet. Mi lett ennek az eredménye? A világ egyik legjobb filmje. Ennyit Hollywood azon hülye szokásáról, hogy a távoli helyeken játszódó filmekbe is előszeretettel beleszuszakolnak egy amerikai szereplőt. Ráadásul Reeves minimális energiabefektetéssel oldotta meg a szerepét: egyetlen arcizma sem rándul meg a film alatt, emiatt aztán a jellegzetes bús ábrázatán kívül nem is látunk tőle mást. A roninok vezetőjét, Oisit alakító Hirojuki Szanada hiába teszi lelkiismeretesen a dolgát, ő egymagában kevés ide.

Talán mondani sem kellene ezek után, hogy aki a 47 ronin történetének hű mozgóképes feldolgozását keresi, az inkább a japán adaptációkkal próbálkozzon. Vagy ha valamilyen bizarr oknál fogva fontos, hogy amerikai legyen, még John Frankenheimer akciófilmes remeklése, a Ronin is jobban megragadja ennek a híres történetnek a lényegét, pedig az kortárs környezetben játszódik Párizsban és Nizzában. Keanu Reeves távol-keleti kiruccanásával ellentétben Frankheimer filmje nem csupán beszél a becsületről meg a lojalitásról (hogy aztán üres látványorgiává aljasuljon), hanem komolyan vehető módon meg is mutatja, hogy mit jelentenek ezek a fogalmak a gyakorlatban.

47 ronin Forrás: UIP Dunafilm

Maradt hát a szuperprodukciók utolsó mentsvára: agykikapcsoló szórakozás céljából készült, így ha végig lekötött a látvány, már nem lehet kifogásunk. Itt ez az érvelés sem állja meg a helyét, mert annyira unalmas a film, hogy még a végső nagy csatajelenet sem tudott kibillenteni a közönyömből, és leginkább csak az az igyekezet kötött le, hogy kibírjam a stáblistáig ébren.

A Z világháború-val ellentétben ezen a filmen nagyon is érződik a problémás gyártási folyamat: először elvész az expozícióban, és sokáig hiába várjuk azt, hogy haljon már meg végre Aszano nagyúr, és kezdődhessen a roninok bosszúhadjárata, később pedig teljesen esetleges módon halad előre a cselekmény. Fegyverekért mennek a kardkovácsok falujába, lesz is egy kis csetepaté a helyőrséggel, majd minden magyarázat nélkül elhal ez a történetszál, és inkább bevetik magukat a démonok erdejébe, hogy tőlük szerezzenek kardokat.

Rinkó Kikucsi a 47 roninban Forrás: UIP Dunafilm

Arról nem is beszélve, hogy Kira nagyúr (Aszano Tadanobu), rendkívül előzékenyen pont az esküvője előtt pár nappal engedi ki Kait Oisit a cellájából. Ha még egy ideig bent tartja, nincs film. Vagy ha Kai (Keanu Reeves) nem tartja magát az értelmetlen fogadalmához, és korábban elkezdi használni a varázserejét, úgyszintén nincs film. Átgondolatlan és látványosan toldozott-foltozott a történetvezetés.

Sokat elmond a 47 ronin-t átható káoszról, hogy az a tetőtől talpig kivarrt fickó, aki a poszteren kitüntetett helyen szerepel, és aki még egy külön karakterplakátot is kapott, összesen másfél jelenetben tűnik fel. Kira nagyúr legmegbecsültebb harcosa, egy három méter magas óriásszamuráj pedig olyan könnyedén hal meg a film végén, hogy visszamenőlegesen is lenullázza azt a parányi feszültséget is, amit az első feltűnésekor éreztünk. Az erőltetett drámát csak elvétve próbálja humorral oldani a film, és azok a pillanatok is mind szégyenteljesek.

47 ronin Forrás: UIP Dunafilm

Napestig lehetne sorolni azokat a hibákat, amelyek miatt képtelenség elmerülni a 47 ronin világában. Tengerparti sziklák felett, kopár hegyek között lovagolnak a szereplők, és még ezeket az átvezető képsorokat sem sikerült úgy összevágni, hogy elérjék a kívánt hatást. Ahogy sok másik jelenetsor, ezek sincsenek rendesen felépítve, nem lesz végük, nem ágyaznak meg egy újabbnak, csupán kezdődik helyettük egy másik.

Hogy ezért a katasztrófáért milyen mértékben felelős Carl Rinsch, már sosem fogjuk megtudni. Annyi biztos, hogy a 47 ronin előtt reklám- és rövidfilmeket készített (a The Gift című kisfilmje például egészen kiváló), valószínűleg túl nagynak bizonyult számára ez a karrierugrás. Védelmében annyit lehet elmondani, hogy a stúdió által erőltetett kármentő utóforgatáson a félvér Kai és Mika (Kó Sibaszaki) között szövődő szerelmi szálat erősítették meg, illetve eredetileg nem szerepelt volna Keanu Reeves az utolsó csatajelenetben. Egyik változtatástól sem lett jobb a film.

Keanu Reeves és Kó Sibaszaki a 47 roninban Forrás: UIP Dunafilm

Látva a botrányosan gyenge bevételi adatokat, nagyon úgy tűnik, hogy továbbra is átok ül a hazánkban forgatott filmeken (a Z világháború ezt úgy tudta kivédeni, hogy még időben kivágták belőle az összes Magyarországon felvett jelenetet), és az év legnagyobb bukásai közé fog tartozni a 47 ronin. Teljes joggal, hiszen ezt az alapjaiban elhibázott keszekuszaságot még végigülni is kész próbatétel. Minimum másfélszer tűnik hosszabbnak a tényleges játékidejénél.