Most egy kicsit a nők nyomják el a férfiakat

2014.02.23. 11:55

Csak egy félórád van, de akarsz valami jót látni? Összegyűjtöttünk egy csomó szuper rövidfilmet, amit mind meg lehet nézni a neten, hogy még a letöltéssel se kelljen pepecselni. Sandra Bullock egy eszkimóval beszélget az űrből, Michael Cera tolószékből csajozik, egy család kutyákból gyárt olajat, és Tompos Kátyát majdnem elvarázsolják. (A magyarokat leszámítva a filmek angol nyelvűek vagy angol felirat van rajtuk.)

 

Körforgalom

Az összeállításunkban szereplő kisfilmek közül a Körforgalom az egyetlen, amelyről bizonyítottan állítható, hogy maga Angelina Jolie is látta, sőt állítólag még tetszett is neki. Főhőse egy boldogtalan házasságban sínylődő, Mirko nevű középkorú bosnyák férfi (Leon Lucev, a bosnyák Cserhalmi György), aki a feketepiacon egy GPS-t vásárol a kocsijába. Az eszköz igazából teljesen hasznavehetetlen, mert Szarajevó helyett New York forgalmi adatait töltötték rá, ám Mirko hamar beleszeret kedves női hangjába, és ez az egyoldalú, irreális románc felrázza a férfit a tespedtségéből. Jegyezzük meg, hogy a Körforgalom másfél évvel hamarabb készült, mint Spike Jonze hasonló történetet elmesélő A nő című filmje, így Nagypál Orsi forgatókönyvíró-rendező személyében ismét egy magyar filmes mutatta az irányt Hollywoodnak.

+ + +

Pig

Egy fiatal nő becsönget egy takaros kertvárosi házba, egy terhes, szőke nő nyit ajtót neki. Az ismeretlen látogató kezdettől furcsán viselkedik, túlságosan otthon érzi magát, közben mégis feszült, és alig szólal meg. Eleinte majdnem vicces a bizarr viselkedése, de aztán egyre világosabbá válik, hogy valami nagyon nem stimmel vele. A főszerepet játszó Amélie Daure arca olyan kifejező, nem is értjük, miért nem lett még sztár. A francia film rendezője, Bosilka Simonovitch nagyjátékfilmet még nem csinált, de kisfilmet többet is, ez az egyik legjobb.

+ + +

Aningaaq

Aki látta a Gravitáció-t, biztosan emlékszik arra a megható részre a film vége felé, amikor Dr. Ryan Stone (Sandra Bullock) kétségbeesetten próbálja rendbe hozni az orosz űrállomás kommunikációs rendszerét, de amikor végre hall egy hangot a vonal másik végén, az a férfi egy olyan nyelvet beszél, amit ő nem ért. A kissé akadozó csevej mégis némileg megnyugtatja a nőt, sőt még egy kis közös vonyításnak is szerét ejtik. Ez a hétperces kisfilm megmutatja a beszélgetés másik oldalát: gyors bepillantást nyerhetünk az Aningaaq nevű eszkimó fickó életébe, és láthatjuk azt a kutyát és kisbabát is, akiknek a hangját szintén hallottuk a moziban. A kisfilmet a Gravitáció rendezőjének fia (és annak a filmnek a társírója), Jonás Cuarón készítette, és érthetetlen módon az amerikai mozikban nem a Gravitáció után vetítették (ahogy logikus lenne), hanem a Családi üzelmek című vígjáték előtt. Egy egészen különleges alkotás, amelyet ha kísérőfilmként nézünk, fokozza a nagy film hatását, de annak ismerete nélkül is élvezhető.

+ + +

Majorité Opprimée

Az író-színésznő Eleonore Pourriat rövidfilmjének alapötlete elsőre kicsit didaktikusnak tűnik: mi lenne, ha a társadalmunkat a nők dominálnák, és a férfiak lennének a szexizmus és a szexuális zaklatások céltáblái? Ezt egy Pierre nevű pasi (Pierre Bénézit) egy meglehetősen rázós napján keresztül mutatja be, ami olyan apró megaláztatásokkal kezdődik, mint a szomszédasszony lekicsinylő megjegyzése, aki majd Pierre "feleségével megbeszéli" a ház fontos ügyeit, illetve az utcán Pierre fenekét mustráló és füttyögő nők viselkedése, aztán viszont egészen komolyra fordul. Ahogyan nők szájából halljuk azokat a felháborító mondatokat, amelyekre, ha férfi mondaná ki őket, talán fel sem kapnánk a fejünket, döbbenten szembesülünk azzal, hogy milyen mélyen beleivódott a társadalmunkba a szexizmus. Annyira, hogy sokszor már észre sem vesszük, amíg valaki tükröt nem tart neki.

+ + +

Legenda

Szirmai Márton azon kevés rendezők egyike, aki nem ugródeszkaként vagy gyakorlásként tekint a rövidfilmes műfajra, hanem ebben találta meg önmaga számára az ideális önkifejezési formát. Minden filmje egy-egy kis ajándék a nézőknek - abban az értelemben is, hogy külön hangsúlyt fektet arra, hogy minél hamarabb ingyen elérhetővé tegye a munkáit az interneten. Legismertebb filmje talán a Szalontüdő, de a Minimál című bravúros áldokumentumfilmje is szép kört futott be tavaly (csak nálunk például több mint hatvanezren nézték meg). Szirmai eddig egyszer sem nyúlt mellé: finom humorral és tökéletes arányérzékkel komponálja meg gyakran méltatlan körülmények között készülő filmjeit. Biztos kézzel vezeti színészeit, az élet kis hazugságairól szóló Legendá-ban például a nagyszerű Tímár Évát, a 85 éves Kun Vilmost, valamint kis szerepekben Török-Illyés Orsolyát és Hajdu Szabolcsot, aki nyolc éves kihagyás után ebben a filmben állt ismét kamera elé. Hét perc az egész, hadd ne áruljunk el róla többet.

Legenda from szirmai on Vimeo.

+ + +

Room 8

James W. Griffiths rövidfilmje eredetileg egy filmes pályázatára készült, ahol Geoffrey Fletcher forgatókönyvíró (Precious) szinopszisait kellett megfilmesíteniük a pályázóknak. A Room 8 olyan jól sikerült, hogy idén elnyerte a legjobb brit rövidfilm BAFTA-díját. A kafkai hangulatú filmben ismeretlen okból bebörtönöznek egy férfit (Tom Cullen, aki a Weekend-ből és a Downton Abbey-ből lehet ismerős), aki a cellájában egy zárkatársat (Michael Gould) és egy titokzatos dobozt talál. Társa figyelmezteti, hogy nem jó ötlet kinyitni a dobozt, de a férfi leküzdhetetlen kíváncsisága miatt a történet szürreális fordulatot vesz.

+ + +

Flytopia

Karni Arieli és Saul Freed brit rövidfilmjének érdekessége, hogy Magyarországon forgatták, és a stáb jelentős része magyarokból állt, az élen Erdély Mátyás operatőrrel. A leginkább sötét meseként leírható filmben egy férfi és egy nő (Ashley Artus és Rebecca Palmer) egyre jobban szenved attól, hogy tóparti házukban lassan átveszik az uralmat a rovarok, már hétköznapi tevékenységeiket sem tudják normálisan elvégezni a szárnyas betolakodók miatt. Azonban amikor a nő elutazik, váratlanul megoldás sejlik fel: talán mégis létezhet békés együttélés a rovarok és a férfi közt?

+ + +

Nagyárpi

Fila Zsófi a Filmművészeti Egyetemre jár rendező szakra, a Nagyárpi a tavalyi vizsgafilmje. Fesztbaum Béla alakítja a címszerepet, egy túlzottan is rendes, ezért nagyarcú volt osztálytársai által gúnyolt fickót, aki nyaralni megy ezekkel a nem túl jó fej haverokkal, és ott újra találkozik egy lánnyal (Tompos Kátya), akit anno matekból korrepetált. A különösen alakuló nap folyamán fény derül rá, hogy Nagyárpiban lényegesen több lakozik, mint első pillantásra hinné az ember. Kedves film, még azzal együtt is, hogy az egyik mellékszereplő nem éri meg a film végét.

+ + +

Gregory Go Boom

Csak azért, mert Janicza Bravo új, Sundance-en díjazott rövidfilmjének Michael Cera (Superbad, Lázongó ifjúság) a főszereplője, nem szabad abba a tévedésbe esni, hogy valami vicces dologról van szó. Amikor a tolószékes, nagyon boldogtalannak és meglehetősen frusztráltnak tűnő Gregory elkezd egy lepattant étteremben randizni mindenféle nőkkel, még hihetjük, hogy a film humorosan bizarr irányba tart, de jobb, ha felkészülünk rá, hogy egyre sötétebb lesz a sztori. A női főszereplő Anna Rose Hopkins, aki főleg azoknak lehet ismerős, akik látták a Shame-et: Michael Fassbender az ő bugyijába nyúlkált egy bárban. A rendező eddig főleg kosztümösként dolgozott különböző filmeken, de 2011-ben már csinált egy kisfilmet Eat címmel, amit szintén meg lehet nézni a neten, de előre szólunk, hogy az sem vidámabb.

+ + +

The River

Aki netán a cikkünkben szereplő filmek többségét túl nyomasztónak találja, annak Sam Handel The River-jét ajánljuk, ennek a végén kifejezetten jó érzések öntik el az embert. A bájosan egyszerű sztori Mariáról, egy élelmiszerbolt eladójáról szól, aki sokadik hónapos terhes, és nem bírja a kánikulát, ezért pénteken hamarabb elkéredzkedik a főnökétől a melóból, hogy lemehessen a folyóra úszni. Mariát Lauren Ambrose játssza, aki a forgatás idején tényleg terhes volt: a rendezővel közös gyereküket várta. Sírhant művek-rajongók számára tartogat egy kis pluszpoént a film: Maria egy olyan önsegítő hangoskönyvet hallgat, amelyet Michael C. Hall olvas fel, aki Ambrose figurájának, Claire-nek a bátyját, Davidet játszotta a sorozatban.

* * *

My Name is Boffer Bings

Csáki László szereti a krétaanimációt, ezt a technikát használta többek közt Darazsak, ludak, körtefa című kisfilmjénél és a Péterfy Bori & Love Band Délelőttök a kádba' című számához készült videoklipjénél is. 2012-es, My Name is Boffer Bings című munkája is krétaanimációval készült, és ez az alapvetően kedélyes hangulatú technika izgalmas ellentmondásban fonódik össze a történettel, ami viszont napsütésesnek semmiképp sem nevezhető. A film a sötét írásairól ismert, 19. század végén, 20. század elején alkotó író, Ambrose Bierce magyarul Ebolaj címen megjelent novellája alapján készült, és egy olyan amerikai családról szól, akik abból élnek, hogy kutyatetemekből olajat állítanak elő. A termékük jó hírnévnek örvend, de aztán kiderül, hogy egy különleges hozzávaló segítségével még lehet fokozni az olaj minőségét.

+ + +

Bear

Joel Edgerton (Zero Dark Thirty, A nagy Gatsby) és színész-kaszkadőr bátyja, Nash Edgerton nemcsak szerepelnek filmekben, hanem van egy Blue-Tongue Films nevű cégük is, amely már egy csomó szuper rövidfilmet, és néhány egész estéset (Hesher, Animal Kingdom) is gyártott. Sok rövidfilmjüket meg lehet nézni a neten, mi most a Bear című választottuk ki, ami jól példázza a filmjeikre általában jellemző, elképesztően morbid humort. Nash Edgerton rendezte, és ő játssza a főszerepet is: egy Jack nevű fiút, akinek mindig nagyon hülye ötletei támadnak a barátnői megviccelésére. A korábbi, Spider című kisfilmben már láthattuk, hogy milyen csúnya vége lett Jack egyik poénjának, de a Bear-ből kiderül, hogy nem sokat tanult a múltbeli eseményekből, és új barátnője (Teresa Palmer) is egy sokkoló születésnapnak néz elébe.

+ + +

Castello Cavalcanti

Amikor bő egy éve összeszedtük akkori kedvenc rövidfilmjeinket, Wes Anderson Hotel Chevalier című bűbájos alkotását is ajánlottuk, de szerencsére a rendező azóta csinált egy újabb aranyos kisfilmet, így ebben az összeállításban sem maradunk Anderson nélkül. A Castello Cavalcanti az 50-es években játszódik egy olasz városkában, főszerepét a rendező egyik régi barátja és visszatérő színésze, Jason Schwartzman (Okostojás, Utazás Darjeelingbe stb.) alakítja. Egy Jed Cavalcanti nevű autóversenyzőt játszik, akinek lerobban a kocsija, ezért ott ragad egy isten háta mögötti porfészekben, amiről aztán kiderül, hogy kellemes meglepetéseket is tartogathat.