Ralph Fiennes szép, finom filmet rendezett Charles Dickens eltitkolt szeretőjéről, akit különleges érzékenységgel játszik a főszereplő Felicity Jones. A titokzatos szeretőben megmutatja magát a lány, akiért Dickens elvesztette az eszét és aki Dickensért feladta mindenét.

 

A titokzatos szerető titokzatosan indul, de szép lassan kibontja titkát: a távoli, ezüstös tengerparton szaporán lépdelő viktoriánus nő alakja megtelik élettel és jelentéssel Ralph Fiennes második rendezésében. A történet középpontjában az angolok egyik irodalmi szupersztárja, Charles Dickens áll, pályája csúcsán, negyvenöt évesen ő esik szerelembe egy alig tizennyolc éves kis színésznővel, Nelly Ternannal.

Ralph Fiennes A titokzatos szerető című filmbenForrás: Vertigo

Dickens ekkor, 1857-ben már tízgyerekes családapa volt, feleséggel, huszonkét év házasélettel a háta mögött. A szerelmi lázból titkos affér lett, amiről egészen 1990-ig leginkább csak az irodalomtörténészek tudtak, ekkor jelent meg Claire Tomalin életrajzi regénye, A láthatatlan asszony, ami alapján az (angolul) azonos című film forgatókönyve is készült. A rejtélyes fiatal szerelem, Nelly Ternan, százharmincvalahány évvel azután, hogy megismerkedett Dickensszel, előlépett a homályból.

Szép film. Már azok az első pillanatok a tengerparton is szépek és okosan idéznek fel a nézőben egy másik felejthetetlen filmet a viktoriánus szerelemről, A francia hadnagy szeretőjé-t. Egy összetört szívű, magányos nő a tengerhez jár ki, hogy visszakapjon valamit abból a gyönyörűségből és fájdalomból, ami egyszer az övé volt.

Ralph Fiennes és Felicity Jones A titokzatos szerető című filmbenForrás: Vertigo

Ebben a filmben a tengerparti sétáról egy iskolai előadásra siet vissza, ahol férje a fiatal iskolaigazgató, de a könyvtárszobában az akkor már évek óta halott óriás, Charles Dickens az úr: minden fellelhető műve, ritka, dedikált példányok sorakoznak az üvegajtós könyvszekrényekben. A titokzatos szerető átlagos életet él. Csak emlékeiben törnek elő azok az évek, amiket kénytelen eltemetni magában és amiket újra él, ahogy a tengerpart homokjában vágtat nyugtalanul. A film a visszaemlékezésekből táplálkozik; úgy tűnik, a múlt a fontos, nem a jelen.

Érdekes választás Ralph Fiennestól ez a téma. Első filmje, a Coriolanus látványos, zajos, modernkori Shakespeare-adaptáció, Fiennesszal a címszerepben. Második rendezésében hátralép és átengedi az abszolút főszerepet Nelly Ternannak, azaz Felicity Jonesnak, egy finom, egyszerre intenzív és törékeny szerepben.

Felicity Jones A titokzatos szerető című filmbenForrás: Vertigo

Jones számomra igazi nagy felfedezés, nem láttam még semmiben, de itt csodálatos. Fiennes remek érzékkel teszi meg főszereplővé egy olyan filmben, ahol a történet lényege az elfeledett, eltűntetett mellékszereplő rehabilitálása. A kamera hosszú percekig időzik szemén, hattyúnyakán, durcásan csücsörítő ajkain. Jones uralja azokat a jeleneteket is, amelyeket Fiennesszal játszik kettesben, pedig nem volt könnyű dolga. Fiennes Dickense összetett, izgalmas karakter: kapuzárási pánikban reszkető celebritás, energia és elesettség kavarognak benne. És szerelem.

Ha másért nem, ezért is érdemes beülni A titokzatos szerető-re: elénk tár egy olyan Dickenset, akire nem gondol az egyszeri Szép remények-olvasó. Talán tényleg ilyen volt: önimádó, a saját hangjába szerelmes sztár, aki remegő térdekkel, ügyetlenül borul le egy tizennyolc éves lány előtt, aki úgy szereti Nelly-t, ahogy Pip Estellát, magyarázat és érvek nélkül, örökké, de mégsem képes felvállalni őt, és kegyetlen férj, aki megalázza, gyakorlatias lendülettel maga mögött hagyja gyerekeit és feleségét, miközben továbbra is, megállás nélkül ír. Fiennes először csak rendezte volna a filmet, később döntött csak úgy, állítólag Claire Tomalin unszolására, hogy eljátssza a férfi főszerepet. És talán azért, mert ez az öregedő Dickens remek, összetett szerep.

Perdita Weeks, Amanda Hale, Felicity Jones és Kristin Scott Thomas A titokzatos szerető című filmbenForrás: Vertigo

A titokzatos szerető mégsem csak két ember filmje: Nelly anyja (a csodálatos Kristin Scott Thomas) és két nővére (Perdita Weeks, Amanda Hale) elismert, profi színházi színésznők voltak a viktoriánus Angliában és mint a cirkuszosok utaztak egy szerepért keresztül-kasul az országban, egyedül, önmagukban bízva, önmagukat tartva el.

Ezt a különleges miliőt is biztos kézzel ragadja meg a film: Dickensre nagy hatással volt a három Ternan-lány és anyjuk életvitele, a keményen dolgozó, egyedülálló nők, akiknek sikerül a bravúr és úgy függetlenek, hogy közben erényes nők. Tisztességes asszonyt csinálnak magukból. Dickens mellőzött feleségének alulírt szerepéből Joanna Scanlan kihozza a legtöbbet, pedig ez a szál a leggyengébb, a legdidaktikusabb: igen, értjük, hogy Catherine Dickens tíz gyerek után elterebélyesedett, nincs szükség arra, hogy ezt egy erőltetett, külön kis jelenetben belénk sulykolják (Dickens rányit a vetkőző, meztelen Catherine-re, majd undorodva, ugyanazzal a lendülettel vissza is csukja az ajtót).

Joanna Scanlan A titokzatos szerető című filmbenForrás: Vertigo

A film legjobb pillanatai azok, amik egyszer csak megállnak és nem hajlandók pillanatok lenni: elnyújtott, kimerevített képek, amik így próbálják rabul ejteni a mindent elsöprő érzelmek emlékét. Amikor Nelly és Dickens, hosszú udvarlás után először maradnak egyedül, éjjel, egy szobában és egyikük sem mer mozdulni, átlépni a veszedelmes jövőbe és inkább megállítják az időt. Nelly különböző arcai: fiatal fruskaként és később, inkognitóban, tisztes asszonyként, egy másik férfi oldalán. Fiennes komolyan el akarta mesélni ennek a szerelemnek a történetét és sikerül is neki valamit megmutatni a nőből, akit Dickens álnéven rejtegetett, amíg csak élt és még tovább.

Abi Morgan forgatókönyve a lassú tempó és az egyértelmű végkimenetel mellett (Dickens már halott, amikor a történet elindul) is képes fenntartani az izgalmat és a végére is tartogat meglepetést. Igaz, az a lenyűgöző részlet, hogy az igazi Nelly Ternan jó tíz évvel fiatalabbnak mondta magát, amikor megismerkedett későbbi férjével, az akkor még csak frissen egyetemet végzett George Wharton Robinsonnal, kimarad a filmből. Nelly Ternan, akiről Dickens csak N-ként tett említést naplójában, de róla mintázta utolsó, nagy regényeinek nőalakjait. Egy asszony, aki élete egyik felét és másik felét is hazugságban élte le, saját gyerekei elől is titkolva különböző életeit. Egy láthatatlan asszony, most főszerepben.