Mintha egy sebváltó lett volna a lábam között

2014.03.14. 16:32

Melyik film volt, amit a tavalyi cannes-i filmfesztiválon az Adéle élete mellett a legtöbbet emlegettek? Egy thriller, amelyet az tett szokatlanná, hogy egy meleg nudistastrandon játszódik. Az Idegen a tónál sok szempontból párja az Adéle-nak: szintén francia, itt is élesben mutatnak homoszexuális szexjeleneteket - és mindkettőt megszórták díjakkal rendesen. A különbség, hogy itt testdublőrökkel vették fel a szeretkezéseket. Nekünk Párizsban sikerült a két főszereplőt, Christophe Paou-t és Pierre Deladonchamps-ot kifaggatnunk, akik sokat meséltek a szexjelenetek viszontagságairól.

 

Mi tetszett a forgatókönyvben, amikor először olvastátok?

Pierre Deladonchamps: A sok pucérkodás.

Christophe Paou: Lebilincselő thrillernek találtam, bár színészként kicsit megijesztett a sok szexjelenetet. Amikor másodszorra olvastam, erősen vonzani kezdett a történet filozófiai síkja.

Pierre Deladonchamps és Christophe Paou a 2013-as cannes-i filmfesztiválonForrás: AFP

PD: Engem a legjobban a történet egyszerűsége fogott meg. Sötét volt, de nagyon erős. Nagyon tetszett a párbeszédek egyszerűsége, a szóváltások Franck és Henri, illetve Franck és Michel között úgy voltak mélyek, hogy nem próbáltak intellektuálisnak látszani. Azt éreztem, hogy a rendező tiszta és nyers filmet akar csinálni. Nem azt kérte tőlünk, hogy hagyományos értelemben vett színészi alakítást nyújtsunk, ahol egy másik ember bőrébe bújunk, és megpróbáljuk eltörölni, hogy milyenek vagyunk valójában. Azt kérte, hogy a lehető legegyszerűbb módon közelítsük meg a szerepeinket.

CP: Nekem Joseph Conrad regénye, A sötétség mélyén jutott róla eszembe. Beugrott róla, hogy milyen izgalmas az erdő sötétsége, és hogy milyen magányosan néznek szembe a veszéllyel a karakterek annak ellenére, hogy együtt vannak.

Tartottatok tőle, hogy hogyan reagálnak majd a filmre a hozzátok közel álló emberek?

CP: Nem, inkább attól tartottam, én hogyan fogok reagálni rá. Ha drogozol, ha szexelsz, vagy ha megütsz valakit a vásznon, ezek nehéz helyzetek. Nem tudtam, hogy meddig tudok majd elmenni, illetve hogy egyáltalán meddig mehetsz el színészként az ilyen szituációkban.

Christophe Paou és Pierre Deladonchamps az Idegen a tónál című filmbenForrás: Cirko Film

Korábban nyilatkoztátok, hogy testdublőröket használtatok a szexjelenetek forgatásánál. Hol húztátok meg a határt, amit még hajlandóak voltatok megcsinálni?

CP: Amikor eldőlt, hogy én játszom Michelt, az első beszélgetés rögtön a szexjelenetekről szólt. Megbeszéltük, hogy én nem akarok valódi szexet. A forgatókönyvben ugyanis egyértelműen az szerepelt, hogy Michel behatol Franckba, és Franck behatol Michelbe. Alain (Alain Guiraudie, az Idegen a tónál rendezője) megértette a szempontjaimat, de mivel el kellett mesélni a történet szexuális részét is, fontos volt, hogy átérezzük, megéljük ezeket az együttléteket. Elpróbáltuk a szexjeleneteket, és Alain kitalálta, hogy hova rakja a kamerát...

PD: ...azért, hogy leplezni tudja, hogy konkrétan nem szexelünk. Ez a legbonyolultabb a rendező számára, hogy úgy lehessen felvenni ezeket a részeket, hogy ne látszódjanak a nemiszervek, de a néző mégis elhiggye, hogy igazi szexet lát.

Christophe Paou (felül) és Pierre Deladonchamps az Idegen a tónál című filmbenForrás: Cirko Film

CP: Eleinte nem tudtuk, hogy műpéniszekkel vagy testdublőrökkel fogjuk ezt megoldani. Kipróbáltuk műpéniszekkel, de nagyon furcsán éreztük magunkat közben, és a felvételen is furcsán mutatott. Pierre feküdt a hátán, a lábai között ágaskodott ez a fémpénisz, de bizarr volt az egész, mert valahogy nem mozgott együtt a testével.

PD: Úgy kellett tennem, mintha a farkam benne lenne Michelben, de közben úgy éreztem, mintha egy sebváltó lenne a lábaim között.

CP: Ráadásul a farokverős jelenetben ejakulációt is kellett mutatnunk. Ez úgy nézett ki, hogy szeretkezés közben ott ült velem szemben egy méterre Roy, a látványtervező, aki az orgazmus pillanatában elkezdett nyomogatni egy pumpát, hogy sperma lövelljen ki a műpéniszből. Kicsit olyan volt, mint egy Ed Wood-film. Ezután döntöttünk a testdublőrök mellett. Fontos volt számunkra, hogy úgy érezzük, mintha szeretkeznénk, tehát a behatoláson kívül mindent eljátszottunk, de az adott jelenet egy pontján Alain odahívta a két srácot, és velük vette fel a közeliket a nemiszervekről. Ők kint voltak már a forgatáson három nappal korábban, végignézték, ahogyan eljátszottuk a szeretkezéseket, pontosan tudták a koreográfiát, ezért amikor átvették a helyünket, Alain könnyen tudott koncentrálni a nemiszerveikre, és nem kellett őket már külön instruálni. Ami azt illeti, a forgatókönyvben sokkal több szexjelenet volt, mint amennyi végül a filmbe került, és jóval többet fel is vettünk, de szerintem jó, hogy csak két jelenetben látunk merev farkakat.

PD: Egy kiverés és egy szopás.

CP: Igen. Szóval a kérdésedre válaszolva, nem volt vita a szexjelenetekkel kapcsolatban, mert Alain nem akart meggyőzni minket. Sosem mondta, hogy ha elvállalom a filmet, akkor élesben meg kell csinálni a szexjeleneteket. Megkérdezte, hogy hajlandó vagyok-e teljesen meztelenül mutatkozni. Igen. Szexet imitálni egy férfivel? Persze. Valódi behatolás? Azt nem. Oké, semmi gond, megoldjuk máshogy. Ennyi volt a beszélgetés. Külön castigoltak minket, aztán találkoztunk, először próbáltunk felöltözve, aztán próbáltunk meztelenül. Tudtuk, hogy mi fogjuk játszani a szerepeket, ezért elpróbáltuk a szexjeleneteket meztelenül. Ezt egy hétig csináltuk a produkciós cég irodájában, Alain pontosan tudta, hogy milyen koreográfiát akar, úgyhogy azt tökéletesen begyakoroltuk mielőtt kimentünk a forgatási helyszínre. Nem volt túl bonyolult, olyan volt, mintha egy tánckoreográfiát gyakoroltunk volna be. Megcsókolod, ide nyúlsz, oda nyúlsz, testhelyzetet váltotok, stb., de közben meg improvizálhattunk is, hogy ne legyen túl merev az egész.

Az igazi szex a jó szex?
Különösen élethű szexjelenetekkel tarkított leszbikus szerelmesfilm nyerte meg a cannes-i filmfesztivált; ez is jelzi, hogy Európa egyre kevésbé szégyenlős, ha szexről van szó. Közben Hollywood annyira prűd lett, hogy az amerikai színésznők a mellüket sem igen mutatják meg.

Olvasd el a cikket!

Kik voltak a testdublőrök?

PD: Alain nem akart profi pornószínészeket, ezért amatőröket talált, akik hajlandóak voltak a kamera előtt szexelni. Így természetesebb volt az egész.

A rendező nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy behatóan ismeri a portyázó férfiak világát. Azért ti is végeztetek kutatásokat?

PD: Nem. Tudom, hogy sok színész szeret elmerülni az általa játszott figura világában, de Alain azt mondta, hogy erre most semmi szükség. Amúgy a forgatási helyszíntől nem messze volt egy igazi meleg nudistastrand, ahova hétvégente napozni jártunk, mert fontos volt, hogy másfél hónapig megőrizzük a bőrünk barnaságát. Tehát láttuk élesben is, nagyon vicces volt.

Milyen érzés volt először látni a filmet?

CP: Félelmetes. Nem is tudtam koncentrálni rendesen, annyira izgultam. De másodszorra már nagyon élveztem.

Cannes-ban mutatták be a filmet tavaly. Emlékszem, hogy a fesztivál előtt semmit nem hallottam róla, de az első vetítés után mindenki azt hajtogatta, hogy ezt muszáj látni. Ti hogyan éltétek meg a cannes-i fogadtatást?

PD: Rajtam úgy söpört végig Cannes, mint egy tornádó. Csak kapkodtam a fejemet egész végig. Rögtön az első hivatalos vetítés egy 1200 férőhelyes nagy teremben volt, és nem szóltak előre, hogy a film végén hatalmas reflektorokkal fognak világítani ránk, miközben a közönség hosszú percekig állva tapsol és éljenez majd. Majdnem szívrohamot kaptam, hihetetlenül intenzív élmény volt. Előtte már láttam a filmet egyszer-kétszer, de egyik sem volt jó élmény, mert azon tűnődtem közben, hogy vajon hogyan fogadják majd az emberek. De amikor ott Cannes-ban kitört a taps a vetítés végén, nagy kő esett le a szívemről. Aztán kijöttek az első kritikák a francia lapokban, és mind nagyon pozitív volt. Másnap madarat lehetett fogatni velünk.

Christophe Paou, Alain Guiraudie rendező és Pierre Deladonchamps az Idegen a tónál első cannes-i vetítése utánForrás: Cirko Film

CP: Már amikor megérkeztünk Cannes-ba, hallottuk, hogy megy a susmus a filmről. Mindenki kérdezgette, hogy mikor lehet már megnézni, aki meg már látta korábban valami szupertitkos vetítésen, azzal jött, hogy miért nem a versenyprogramba került. De rögtön az első napon ez ment.

Mostanában hatalmas vita folyik Franciaországban a melegek jogaival kapcsolatban. Szerintetek ez a film pozitív irányba befolyásolja a melegek ügyét?

CP: Szerintem ez a film nem akar semmilyen ügyet befolyásolni, és én nem is szűkíteném le a témáját a homoszexualitásra.

PD: Azt gondolom, a film inkább ellentétes hatást érhet el. Most arról zajlik a vita Franciaországban, hogy házasodhassanak-e a meleg párok és örökbe fogadhassanak-e gyerekekeket. Ezt az ügyet az segítené, ha úgy ábrázolnák a melegeket, akik teljesen olyan életet élnek, mint a heterók. A mi filmünk nem ezt teszi. Olyan férfiakat mutatunk, akik a könnyű szexet keresik egy tóparton. Ha valaki megnézi, könnyen mondhatja azt, hogy látjátok, ilyenek ezek a melegek, nincsenek tartós kapcsolataik, csak kefélnek a bozótban, és semmiért nem vállalnak felelősséget. De ez a film nem meleg propaganda, nem akarja kiharcolni, hogy egy kisebbség békében élhessen Franciaországban, mert nincs is arról szó, hogy a melegeket üldöznék nálunk. Talán nem volt szerencsés, hogy pont ennek a vitának a közepén mutattuk be ezt a filmet, az Adéle élete jobban megfelel ennek a célnak, mert az azt mutatja, hogy egy leszbikus pár és ugyanúgy ismerkedik meg, esik szerelembe, él együtt, és szakít egymással, mint egy hetero pár. A mi filmünk más, sokkal radikálisabb. Alain nem akar promotálni semmit, csak megmutatni a meleg életstílus egy szeletét, amit ő ismer, mert az különleges.

Ebbe még Sharon Stone is belepirulna
Az erotikus thriller műfaji megnevezés hallatán valószínűleg mindenkinek az Elemi ösztönhöz vagy a Végzetes vonzerőhöz hasonló filmek jutnak az eszébe. Szerencsés esetben némi izgalom, gyakran azonban merésznek tűnő, de igazából közhelyes megoldások, gyönyörű, veszélyes nők és a hálójukba kerülő, pórul járó férfiak. A magyar mozikba ezen a héten érkező Idegen a tónál erotikus is, thriller is, de semmi megszokott nincs benne. A visszafojtott légkör meztelen férfitestek és naturalista szexjelenetek körül fokozódik a végkifejlet felé. Nem mindennapi élmény.