Hülyét csináltak a kedvenc mosómedvémből

2014.08.14. 13:01

Tényleg nagyon pozitív, ahogy a Marvel stúdió kísérletezik a képregény-adaptációkkal, a Bosszúállók akcióorgiája és az Amerika kapitány 2 kémsztorija után megpróbálkoztak a sci-fivel is. A galaxis őrzőinél viszont valami félrecsúszott, mintha az alkotók se nagyon tudták volna eldönteni, hogy komolyan vegyék-e az egészet, vagy inkább ne.

 

Igazából sosem szerettem a sci-fit, így nem is emlékszem, miért olvastam bele egyáltalán 2009 nyarán A galaxis őrzői-be. Arra viszont pontosan emlékszem, hogy az egyik legtökösebb képregénynek tartottam, amit valaha is a kezemben fogtam. Akkoriban kezdtem beleunni a Marvel hagyományos szuperhőscuccaiba, felesleges időpocsékolásnak éreztem a tucatszám elfogyasztott képregényeket.

A galaxis őrzői azonban teljesen más volt, megvolt benne az a különlegesség, az a plusz, amit már évek óta hiányoltam. Dan Abnett és Andy Lanning páratlan világot rakott össze, hatalmas fegyverekkel rohangáló mosómedvével, leszbikus románccal, orosz akcentussal beszélő kutyával, végtelenségig kidolgozott részletekkel. A legjobban a szereplők közti dinamika nyűgözött le, akik bolygóról bolygóra ugrálva egészen hétköznapi, kicsinyes dialógusokat voltak képesek produkálni. Teljesen emberi volt az egész, az egyik bolygóközi csata közben akár én is problémázhattam volna a zavaros magánéletemen.

A galaxis őrzőiForrás: Fórum Hungary

Szóval óriási élmény volt a képregényt lapozgatni, néhány hónapon belül beszereztem egy rakat számot, elolvastam az előzményeket, a következő években pedig változatlan intenzitással áradoztam a képregényről. A lelkesedésem akkor sem hagyott alább, amikor vagy tucatszor megnéztem a film előzetesét, még a zenéje is szuper volt, a Runaways Cherry Bomb-ját hallgatva szentül hittem benne, sikerül elkapni a képregény ritmusát.

Aztán kénytelen voltam azzal szembesülni, hogy ez a bravúr csak a film első negyed órájában jön össze. A nyitójelenet még remek: egy kisfiú az édesanya betegágya mellett hallgatja a walkmanjét, benne az "awesome mix vol. 1" feliratú kazettával. Hirtelen ugrunk húsz évet, a kissrácból kalandor lett, különböző bolygókról lopkod dolgokat, de továbbra is ragaszkodik a régi walkmanhez, rajta a hetvenes évek popslágereivel, David Bowie-val meg a Jackson 5-val. Amíg Chris Patt Starlordja van középpontban, nincs is semmi gond, tényleg elhiszem, hogy a srác őrlődik az érzelmes és a rohadék énje között.

Chris Pratt A galaxis őrzői című filmbenForrás: Fórum Hungary

Valaki a moziteremben már akkor elvesztette a hidegvérét, amikor kiderült, hogy a magyar szinkron Űrlordra keresztelte a főhőst, én ezt még nyugodtan viseltem, mondván, mégiscsak egy A galaxis őrzői-filmen ülők, nem akadok fenn ilyen apróságon. Akkor kezdtem kényelmetlenül fészkelődni, amikor negyed óra után egyre több szereplő bukkant fel a vásznon. Megértem, hogy a Bosszúállók hőseit az előzményfilmek miatt könnyebb volt felépíteni, az viszont nagyon kínos tud lenni, amikor a karakterek kényszeresen mesélnek saját magukról, vagy pedig összefoglalják, hogy mit láttunk eddig a filmben. A galaxis őrzői-ben sajnos pont ez történik.

Pedig a figurák többsége rendben lenne, sőt a köztük lévő dinamikát sikerült talán a legjobban átmenteni a képregényből. Rocket Racoon (Mordály) kultstátuszát a szinkron ellenére is többé-kevésbé megőrzi a film, bár szívesebben hallgattam volna, hogy egy beszélő mosómedve Bradley Cooper hangján idétlenkedik és billenti helyre a giccses jeleneteket. Groottal (az eredeti verzióban Vin Diesel hangja, a magyarban Dézsi Szabó Gáboré) az élő fával hasonló párost alkotnak, mint Han Solo és Chewbacca a Csillagok háborújá-ban. Groot mond valamit, kivétel nélkül azt, hogy "Én vagyok Groot", amit csak a mosómedve képes dekódolni.

A galaxis őrzőiForrás: Fórum Hungary

A galaxis legveszélyesebb nőjének tartott Gamora (Zoe Saldana) szerepe mindössze arra koncentrálódik, hogy ő lesz Starlord csaja, de legalább a romantikus pillanataikban Kevin Baconről és a Gumiláb-ról társalognak. Még Drax (Dave Bautista) is szórakoztató, aki gyilkológépként próbál intellektuálisan fogalmazni, és olyanokat mond, hogy rút rabiga, illetve hosszasan értetlenkedik azon, miért húzza el valaki az ujját a saját nyaka előtt.

A komplett idiótákból álló csapat belecsöppen egy bolygóközi háborúba, és megpróbálja megakadályozni, hogy a kékbőrű krík elpusztítsák a Glenn Close vezette xandari civilizációt. Tényleg díjazni való, ahogy a Marvel kísérletezik a képregény-adaptációkkal, a Bosszúállók akcióorgiája és a kémfilmszerű Amerika kapitány 2 után most megpróbálkoznak a sci-fivel is. A galaxis őrzői-nél viszont mintha nem sikerült volna eldönteni, hogy komolyan vegyék-e az egészet, vagy ne. Mert ha a filmet viccnek szánták, akkor a szereplők miért fogalmaznak úgy, hogy "eddig ellenségek között éltem, megtisztelő lenne barátok között meghalni"? A pátoszt általában humorral próbálják oldani, de a viccek többsége sem üt eléggé. 

Lee Pace és Karen Gillan A galaxis őrzői című filmbenForrás: Fórum Hungary

Az akciójelenetek nagy része suta, kidolgozatlan, néhol azt a benyomást kelti, mintha a régi Star Trek-sorozat egyik epizódját bámulnám otthon a tévében. A főgonosznak szánt Ronan se kellően kidolgozott, a mellékszereplők (például Benicio Del Toro) lógnak a levegőben, leginkább arra jók, hogy a csapat tagjai eljussanak egyik helyszínről a másikra. A kidolgozatlanság hiánya a vége főcím utáni jelenetnél is zavaró, nehéz kibogozni, itt vajon mire gondolhatott James Gunn rendező. Én hajlanék arra, hogy semmire. A galaxis őrzői mindezek ellenére sem ciki, csak éppen nem annyira dögös, mint a Marvel képregény-filmjeinek a többsége.