Tamás atya helyrehozza elszúrt életét

2014.10.06. 16:01

A Jóban Rosszban Tamás atyájaként ismert Száraz Dénes játssza a főszerepet az első magyar időkavarásos thrillerben. Pár napja forog a Hurok, amit Madarász Isti rendező az Időtlen időkighez hasonlít, szerinte olyan bonyolult lesz, mint a Vissza a jövőbe 2, de akik tudták követni az Eredetet, ezzel sem lesz problémájuk. Izgalmas akciót is kapunk, mert Madarász példaképe nem Tarr Béla, hanem Steven Spielberg.

 

Madarász Isti rendező nem az itthon megszokott zsánerekben gondolkodik. Legutóbb A legyőzhetetlenek című raftingos kalandfilmet készítette a tévének, pár napja pedig elkezdte forgatni a Hurok című első nagyjátékfilmjét, amellyel egyenesen egy új műfajt fog meghonosítani Magyarországon. Nem győzi azonban hangsúlyozni, hogy nem egy tipikus időutazós filmet rendez, ő inkább időkavarós thrillernek szereti nevezni.

Aki olvasta a forgatókönyvet, annak legtöbbször az Idétlen időkig jut az eszébe, de szokták emlegetni A lé meg a Lolá-t és A nő kétszer-t is. Madarász úgy foglalja össze a film kiinduló ötletét, "hogy mi történt volna akkor, ha Bill Murray nem fekszik le esténként az Idétlen időkig-ben".

Száraz Dénes a Hurok című filmbenForrás: Madarász Isti

Hurok fél nap történéseit fogja össze, amelyben az Ádám nevű, illegális gyógyszerkészítmények csempészésével foglalkozó főszereplő előbb elszúrja az életét, de aztán lehetőséget kap, hogy a szakmai és a magánéletében is helyrehozza a dolgokat. "Valahol mélyen ez egy romantikus film lesz" - fed fel még egy réteget a Hurok-ból a rendező. A Jóban Rosszban Tamás atyájaként ismertté vált és a sorozatba többször visszakövetelt Száraz Dénes játssza a férfit, Martinovics Dorina (Társas játék) pedig a nőt. Két forgatási nap tapasztalata alapján máris telitalálatnak nevezte őket Madarász.

A rendező azért sem tartja szerencsésnek az időutazós sci-fi-elnevezést, mert a Hurok-ban nem lehet majd pontosan tudni, hogy hol történik az időugrás, mivel pont "ott nem vágunk benne, ahol normális filmben egyébként vágnának". A film időkezelése bonyolult, ezért a vágások elkerülésével a folytonosság érzetét akarják növelni a nézőben, hogy ne veszítsék el a valós időérzetüket. "A möbius-szalag elvén működő thrillernek kell elképzelni a filmet", amely rendszeresen újraindul. (Madarász különben már a 2006-os Előbb-utóbb című díjnyertes kisfilmjében is foglalkozott az időutazás témakörével.)

Száraz Dénes és Martinovics Dorina a Hurok egyik próbájánForrás: Madarász Isti

Vissza a jövőbe 2 összetettségével fog vetekedni a hurok szerkezete, de Madarász megnyugtat mindenkit: "Abszolút közönségfilm lesz." Példaként hozza még a Ponyvaregény-t, az Eredet-et, hogy azok is teljesen meg voltak bonyolítva, és mégis érthetőek maradtak. Számára Steven Spielberg a legnagyobb filmes példakép, és egy megvalósult álom lenne számára, ha egyszer közelébe érhetne minőség és szórakoztatás terén az amerikai rendezőnek.

A filmet Budapesten forgatják, de nem egy konkrétan megnevezett városban játszódik, hanem csak valahol napjainkban. Az utómunka során CGI-jal még felturbózzák a városképet, és így még kevésbé fog hasonlítani Budapestre. A jelenetek felét műtermekben veszik fel, erre azért is van szükség, mert az összetett kameramozgások miatt néha mozgatni kell majd a falakat.

Csapó a Hurok forgatásánForrás: Madarász Isti

Hurok-ban feltűnik még Anger Zsolt mint Ádám fő ellenlábasa, Hegedűs D. Géza pedig a fiú apját alakítja. A film előreláthatólag 2015 végén kerül majd mozikba.

Hallgatnivaló: A Barátok közt egy zseniális, őrült gyorsvonat - podcast Madarász Istivel