Sokszor van ilyen, hiszen ezért gyártják az előzeteseket, de akkor is tök jó dolog beleszeretni egy még nem látott filmbe a belőle összevágott másfél perc alapján. Most is ez történt, és az érzés csak tovább erősödött, amikor utánaolvastam a Phoenix című német filmnek. A főszereplője egy holokauszt-túlélő bárénekesnő (Nina Hoss), akinek a felismerhetetlenségig megváltozik az arca egy plasztikai műtét következtében.

A háború után visszatér Berlinbe felkutatni a férjét, aki nem ismeri fel őt, és a nő nem is árulja el neki, ki ő valójában. Nem hagyja nyugodni ugyanis a gyanú, hogy a férje tehet a deportálásáról.

A torontói filmfesztiválon mutatták be szeptember elején, a kritikusok mind megvesztek érte, engem a The Hollywood Reporter rövid jellemzése fogott meg a legjobban, miszerint a Phoenix "egy erős allegória a háború utáni újrakezdésről, de felcserélt személyazonossággal operáló hitchcocki történetként is működik". Christian Petzold rendező Barbara című legutóbbi filmjét tavalyelőtt beválasztottuk az év legjobbjai közé.

A Phoenix szeptember 25. óta fut a német mozikban, a magyarországi bemutató időpontja egyelőre nem ismert.