Liam Neeson felveszi a zokniját

2014.11.10. 12:57

Megcsinálta, újra. Liam Neeson már megint leforgatott egy akcióthrillert, ahol szűkszavúan emberrablókkal tárgyal. A jó hír az, hogy a Sírok közöttnek hangulata van, sztorija és jó színészei; eredetibb és összetettebb, mint az akciófilmek, amiket Neeson az elmúlt években elvállalt. Várjuk a folytatást.

 

Liam Neeson úgy tárgyal emberrablókkal, ahogy más felhúzza reggel a zokniját. Olyan ez neki, mint valami furcsa, ismétlődő álom, amivel elég sokat keres. Neeson mindig is kemény, hallgatag, hajlíthatatlan hősöket játszott, de élete derekán Ethan Frome-ról, Oskar Schindlerről és Michael Collinsról inkább az ex-CIA-s/ex-zsaru-keményfater figurájára váltott, és a könnyedebb akció műfajban lubickolva sikeresen újradefiniálta magát. Elrabolva, Elrabolva 2 (jön a három is nemsokára), Ismeretlen férfi, Non-Stop, aztán jövőre jön még egy film a Non-Stop és a Ismeretlen férfi rendezőjétől, ahol visszavonult bérgyilkost játszik, aki a fiát védelmezve lendül akcióba... Ismerős?

A variációk száma végtelen, de Liam Neeson mindig megbízhatóan és magabiztosan hozza a központi figurát. A kérdés csak az, milyen világot forgatnak köré. A jó hír az, hogy a Sírok között valamivel összetettebb, mint az akciófilmek, amiket az elmúlt években elvállalt. A forgatókönyvíró-rendező Scott Frank írt már jó pár szerethető és izgalmas filmet (Meghalsz újra, Mint a kámfor, Szóljatok a köpcösnek!, Különvélemény, A kulcsfigura), a Sírok között-et pedig Lawrence Block krimiíró 1992-es, azonos című regényéből forgatta le.

Liam Neeson a Sírok között című filmbenForrás: A Company Hungary

Block alaposan kidolgozta a főszereplő figuráját; írt vagy 16 könyvet Matt Scudder, az alkoholista ex-zsaru nyomozásairól. Scott 1999-re helyezi a fő cselekményt (hangsúlyosan, kicsit túl hangsúlyosan emlegetve a közelgő Y2K ítéletnapi izgalmait): itt aztán nincsenek iPhone-ok, Appok, Google, ide-oda röpködő, dramaturgiailag rettentő fontos sms-ek, és egyéb életmentő technológiák (lásd Non-stop és a vásznon felvillanó SMS-szövegek).

A szűkszavú, rendíthetetlen nyugalmú Scudder odalép egy telefonfülkéhez, pénzt dob be, és felhívja a tudakozót, mint előtte sok, hasonlóan film noiros nyomozótársa. Kihalt New York-i utcákon sétál, lábainál szeméthalmok. A kamera hátulról veszi Neeson széles hátát, nehéz lépteinek sietős, de mégis nyugodt ritmusát. Ezek a klasszikus pillanatok a legjobb részei a filmnek: a nyomozó nyomoz. Teszi a dolgát. Kikérdezi az utca emberét, a Sírok között-ben a filmtörténet legbeszédesebb, legjobb memóriájú, legrészletesebb személyleírásokkal sztorizgató szemtanúit.

Liam Neeson és Brian 'Astro' Bradley a Sírok között című filmbenForrás: A Company Hungary

Összeakad egy fekete sráccal, TJ-vel, akinek nincs hol aludnia (az amerikai X-faktor-ban feltűnt ifjú rapper játssza, Brian 'Astro' Bradley, nagyon jól) és felfogadja a segítőjének. Klasszikus páros, jók a párbeszédek. Nyálas, igen, de még az elviselhető fajtából. Scudder nyomoz, haladunk előre és pontosan tudjuk, hogy nincs az a pszichó kéjgyilkos állat, akire Liam Neeson nem csap le könyörtelenül a film végén. És ez jó érzés.

Az alaphelyzet tehát ez: valakik, valamiért azzal foglalkoznak, hogy tehetős drogdílerek feleségeit elrabolják, váltságdíjat követelnek értük, aztán ahogy megvan a pénz, hazaküldik a nőket, nagyon sok darabban. Az egyik drogdíler, akit egyébként az angol Dan Stevens, a Downtown Abbey Matthew-ja játszik (sajnos borzalmasan, hamis pátosszal), felfogadja Scuddert, hogy vadássza le neki felesége gyilkosait.

Dan Stevens a Sírok között című filmbenForrás: A Company Hungary

A gyilkosokról és az indítékaikról úgy isten igazából a film végéig nem derül ki semmi, bár látjuk, ahogy kedélyesen reggelizgetnek vagy éppen becserkészik a következő áldozatot. Ez talán az egyik legnagyobb hibája a filmnek: a gonosz csak úgy gonosz, szinte hobbiból. Így nem túl érdekesek. Az viszont érdekes csavar, hogy Scudder megbízói sem túl szimpatikus bagázs, de akármilyen genyó dílerek, ebben a helyzetben elnyerik a néző jóindulatát.

Különösen hiteles, jó arc Sebastian Roché, az orosz díler. Kis szerep, nem játssza túl, emberien esendő az elrabolt lányáért aggódó gengszter szerepében. Vagy ott van az a nyugtalan és nyugtalanító fickó, a sírásó, a film egyik legjobb alakítása, Ólafur Darri Ólafssontól, aki csak pár mondatot beszél a nyomozóval, mégis súlya van annak, amit mond és annak, amit tesz.

Ólafur Darri Ólafsson és Liam Neeson a Sírok között című filmbenForrás: A Company Hungary

Ennek a filmnek hangulata van. Megvan a Derrick zenéjében az a lágy plöntyögés? Kicsit gyerekdal, kicsit vurstlizene, egy kis zongora, egy kis xilofon, hátborzongatóan ártatlan dallam az NSZK-s gyilkosok zenei aláfestése. A zeneszerző Carlos Rafael Rivera is valami hasonlóval operál itt. Scudder ilyen zenére sétál be a brooklyni Green-Wood temető vészjósló, gótikus kapuján, hogy a sírok között találja meg a szerencsétlen sorsú nők gyilkosaihoz vezető utat.

Nők sajnos csak darabokra vágva szerepelnek ebben a filmben, fájóan hiányoznak a női karakterek (állítólag Ruth Wilsonnal le is forgattak vagy egy tucat jelenetet, talán Scudder barátnőjét játszotta volna, de aztán kivágták a filmből, ki tudja, miért). A végén van egy kis lövöldözős akció is, annak, aki leginkább ezért ül be egy Liam Neeson-filmre, még túl is bonyolítják kínos képkimerevítéssel és hangalámondással.

Liam Neeson a Sírok között című filmbenForrás: A Company Hungary

De a lényeg addigra már megszületett: itt egy nehéz múltú, kőkemény, halkszavú, noiros nyomozó, és itt az aranyköpéseket szóró penge srác, a társa. Ezek ketten még megoldhatnának néhány borzalmas gyilkosságot, van elég Scudder-sztori a Lawrence Block-életműben.