Minden jel arra mutat, hogy Benedict Cumberbatch remek fickó, de ettől még a Kódjátszma leegyszerűsített, szemérmesre tompított hollywoodi tudósfilm lett. A dolog jó oldala, hogy egyáltalán megismerteti a nézőkkel a tragikus halált halt matematikazseni, Alan Turing nevét.

 

Ezek az első pillantok. Benedict Cumberbatch mély, érces hangján figyelmezteti a tudatlan, egyszerű nyomozót, hogy nagyon figyeljen, ne szakítsa félbe, hallgassa végig, mert ha nem figyel, könnyen kimaradhatnak fontos dolgok, mert ő, Alan Turing, olyan dolgokat tud, amikről hallgatóságának fogalma sincs. Hipnotikus kezdet, remekül beszívja a nézőt a történetbe. Fontos dologról lesz szó.

A Kódjátszma második világháborús kódfejtőkről szól, főhőse az angol matematikai zseni, Alan Turing, aki megtervezte azt a szerkezet, amelynek segítségével a háború alatt feltörték a feltörhetetlennek gondolt német kódnyelvet, az Enigmát. Turing tragikus hős: egyike volt azoknak, akiket az ötvenes évek Angliájában homoszexualitásuk miatt bíróságon ítéltek el, "vegyi kasztrálásra", hormoninjekciós kúrára kötelezték, majd az ítélet után két évvel ciánmérgezésben halt meg - a nyomozás szerint öngyilkos lett. Lenyűgöző elme, eltitkolt háborús hős, személyes tragédiával. Izgalmas téma és nemes is: sokan most először hallanak róla, itt ismerhetik meg ennek a fantasztikus embernek a történetét.

"Ha nem érdekelte egy beszélgetés, elsétált" - Benedict Cumberbatch és Charles Dance a KódjátszmábanForrás: Fórum Hungary

De a film meglepően egysíkú, alig árnyalt képet fest egyszer volt, igaz hőséről. Konvenciókat követ, leegyszerűsít, romanticizál. Turingról nem sokat lehet tudni, egész egyszerűen azért, mert hosszú évtizedekig szigorúan bizalmas, központilag eltitkolt hadművelet volt az Enigma feltörése, a háború után alig kilenc évvel pedig már halott volt. 1983-ban jelent meg Andrew Hodges Turing-életrajza, ami azóta is alapja minden, Turingról szóló tévés vagy filmes feldolgozásnak. Graham Moore ebből írta meg a Kódjátszma forgatókönyvét, a norvég Morten Tyldum pedig megrendezte, felemás eredménnyel.

A hatásos felütés után ugyanis míves, de középszerű, egyenetlen film következik. Érthetetlen módon Moore könyve szinte kizárólag az Enigma-csapat dolgos mindennapjaira koncentrál, és arra a tényre, hogy Turing igazi excentrikus tudósfigura volt: ha nem érdekelte egy beszélgetés, elsétált, untatta a felszínes emberi kommunikáció, a logika, a matematika volt a mindene. Hosszú jelenetek élvezettel, részletesen mutatják be, mennyire ügyetlenül bánt Turing a kollegákkal, akik ezen vérig sértődnek, aztán amikor, megint ügyetlenül, kioszt nekik egy-egy almát, mind megbocsátanak neki. Így mennek ezek a dolgok.

"Keira Knightley-t még nem láttam ilyen jónak"Forrás: Fórum Hungary

Benedict Cumberbatch biztosan remek fickó, én is nagyon szeretem. Sherlocknak is kiváló, kicsit túl sok is itt az áthallás abból a szerepből; ugyanaz az arc, ugyanaz a hang, ugyanaz az a különc, penge zseni, aki nem beszéli az átlagember nyelvét. De nekem ő itt Benedict Cumberbatch, a színész. Nem válik Turinggá, egy pillanatra sem. Keira Knightley-t még nem láttam ilyen jónak, Matthew Goode vonzza a tekintetet. Elsőrangú színészek, mindegyik.

Turing végül megépíti azt a gépmonstrumot, ami végül feltöri a német kódnyelvet, és Christophernek nevezi el. Miért? Mert gyerekkorában így hívták a legjobb barátját, akiért hajdanán rajongott. Christopherről klasszikus angol bentlakásos fiúiskola-jelenetekből tudunk, íme a flashbackek az ifjú Turing életéből. Minden képkockájuk kiszámítható. Az se baj, hogy Turing soha nem nevezte így a gépét, Hollywoodban jól hangzik, lehet könnyes szemmel Christophernek szólítani egy gépet. Arra is remekül lehet használni, hogy szép finoman a matekzseni gyerekkori emlékei közé lehet száműzni homoszexualitását, ami végül a tragédiáját okozza.

"Lehet könnyes szemmel Christophernek szólítani egy gépet" - Benedict Cumberbatch a KódjátszmábanForrás: Fórum Hungary

Szemérmesen elfojtott gyerekvágyak, ennyi. A Kódjátszma kasztrálja hősét; Turing filmes kasztrálás áldozata lesz. A valóságban aktív szexuális életet élt, közeli barátai, kollegái előtt nyíltan vállalta homoszexualitását, és később, a bíróság előtt sem mutatott semmilyen megbánást, szégyent. A jelenet, ahol egyik kollegája ezzel megzsarolja, fikció csak. Vállalta azt, aki volt. A fiatalembert, aki miatt végül elítélték, az utcán, egy moziból kijövet szólította le, így ismerkedtek meg.

Turing másik nagy szenvedélye a futás volt. Igen, itt is látjuk, ahogy izmait megfeszítve fut pár másodpercet. Az már nem fért bele, hogy világklasszis hosszútávfutó volt, a 1948-as Londoni Olimpiára nevező versenyen az ötödik lett, a háború alatt volt, hogy futva tette meg a London-Bletchley Park közötti 70 kilométeres távot. Bletchley Parkban volt az MI6 titkos, rádiógyárnak álcázott központja, ahol Turing és kollegái az Enigma feltörésén dolgoztak.

"Kollegái előtt nyíltan vállalta homoszexualitását" - Benedict Cumberbatch a KódjátszmábanForrás: Fórum Hungary

Nem vagyok egy Turing-szakértő, a tudásom wikipédia-tudás. De még így is árnyaltabb, izgalmasabb kép rajzolódik ki abból a pár cikkből, amit olvastam Alan Turingról, mint amit a Kódjátszma feltár ebből az emberből.