Ezt a hackertámadást nem bírja ki röhögés nélkül

2015.02.02. 16:49

Michael Mann nagyon modern akart lenni és leforgatott egy meglepően rossz filmet hackerekről, vírusokról, nemzetközi bűnbandáról. Beleszédülsz, olyan rossz a Blackhat, csak a kacagtató párbeszédek miatt érdemes a moziban maradni.

 

A Blackhat olyan rossz film, hogy az a néző, akinek van ideje rossz filmekre, mindenképpen maradjon a végéig. Mert kuriózum. Egy legendás rendező kontrollálatlan szétcsúszása keresetten esetlen, ronda képekkel, fülsértő, komikus dialógusokkal, eltévedt színészekkel.

Abban biztos vagyok, hogy Michael Mannt ez egyáltalán nem zavarja, híresen azt-csinálok-amit-akarok rendező. A csodálatos Miami Vice-filmje erre tökéletes példa volt: a sztori ide-oda csapongott, a központ megremegett és elmozdult, de mégis, az első perctől az utolsóig erő tombolt benne és feszültség. Az öntörvényű, szenvedélyes pörgés összetartotta a filmet és azt adta, amiért moziba járunk: szédületes, lenyűgöző repülést.

Egy legendás rendező kontrollálatlan szétcsúszása - Chris Hemsworth a Blackhat című filmbenForrás: UIP Dunafilm

Ez itt viszont a teljes szétesés. Nincs fogódzó, majdnem minden új pillanat hoz egy bődületes baromságot. A szereplők felmondják a rettenetes szövegeket, utazgatnak ide-oda, remegő videón lövöldöznek, és általában úgy viselkednek, mintha a film minden percében újra meg újra először találkoznának ebben az életben. Semmi közük egymáshoz.

A karakterek pár szóval leírhatók: izompacsirta, bamba hacker, jóképű kínai hacker, a jóképű kínai hacker rezzenéstelen arcú húga, a kemény FBI-ügynöknő, a puhány FBI-főnök, az együgyű rendőrbíró, a gonosz hacker, a gonosz hacker kegyetlen embere, a szótlan bérgyilkos, és így tovább. "A húgom szerelmes beléd. Még sosem volt ilyen boldog" - mondja az izompacsirta hackernek (Chris Hemsworth) a kínai hacker (Wang Leehom) és mi meglepődünk, mert a húg (Tang Wei az Ellenséges vágyak-ból) általában rezzenéstelen arccal néz és inkább búbánatosnak mondanám, mint boldognak. Az egésznek semmi értelme, semmi tétje, egyikük sem számít a nézőnek, mert még távolról sem emlékeztetnek érző-lélegző emberekre.

Még távolról sem emlékeztetnek érző-lélegző emberekreForrás: UIP Dunafilm

És a szavak, amiket ezek az idegenek érzelemmentes, faarccal kimondanak! Talán a legszórakoztatóbb eleme ennek a filmnek a szereplők szövege. Hangosan lehet kacarászni rajtuk. A szavak egyik fele teljesen értelmetlen hacker-szleng, csikorgó magyar fordítással. Jó példa a "patkány", eredetiben a RAT (Remote Administration Tool), amit magyarul "távvezérlő adminisztrációs eszköznek" fordítanak és komoly arccal ismételgetnek a szereplők, mondjuk így: "Ez egy patkány. Minden áron meg kell találnunk ezt a távvezérlő adminisztrációs eszközt."

Chris Hemsworth remek Thor, de Thor nem egy penge számítógépzseni és soha nem is lesz az. Majdnem olyan jó casting, mint a forrónacis Denise Richards atomfizikusa, de az egy Bond-film, ami soha nem vette komolyan magát, tőlünk viszont itt elvárják, hogy elhiggyük: a ködös tekintetű Hemsworth átlát az olyan csalafintaságokon, mint a write sdksdk, meg a többi krikszkraksz.

Nem egy penge számítógépzseni és soha nem is lesz azForrás: UIP Dunafilm

De a szöveg nagy része valószínűleg angolul is jó móka. Morgan Davis Foehlnak fel kéne hagynia ezzel a forgatókönyvírás-dologgal. Egyszerűen jegyzetelnem kellett. "Én kaptam a büntetést, nem a büntetés kapott engem" - utal a börire a bamba hackerzseni. Komoly arccal folytatja: "Apám acélmunkás volt. Aztán elvált, szétcsúszott. Én nem akarok olyan ember lenni, akinek a tegnap egy emlék, a holnap pedig egy álom." Aztán megkérdi a szoborarcú kínai leányt: "Akkor is szeretni fogsz, ha garázsnyitókat javítok majd?" A leánynak valószínűleg mindegy: "Szerintem nagyon erős vagy és okos." "Nem, romlott áru vagyok" - búsong a hacker. "Nem hiszem, hogy van még fény ennek az alagútnak a végén."

Igaza van, nincs. A nagy sztori, a nagy leleplezés is elmarad. Van valami göndörhajú, pufi gonosz, akire kétszer kell ránézni, hogy egyszer észrevegye az ember. Hogy miért gonoszkodik? Csak mert csak. Dzsakartai ónbányák, folyóelterelés, home videós lövöldözős jelenet, nagy leszámolás. Még az NSA-t is belerángatják, hadd szóljon. Így is teljesen érdektelen a nyomozás, nem érdekel senkit, mi lesz a vége. Viola Davis az egyetlen értékelhető színész az FBI-ügynök szerepében, de akkor meg már minek megzavarni az amatőrfilmes bájt ezzel a fémes profizmussal? Felesleges.

Van valami göndörhajú, pufi gonoszForrás: UIP Dunafilm

És ebben a filmes szabadesésben, ahogy a Blackhat pörögve-forogva, ritmustalan zuhanásban, szélsebesen bucskázik alá, találunk pillanatokat, amiért szeretem Michael Mann filmjeit. A tengeren sikló, végtelenséget harapó kamerát. Az éjszakai nagyváros apró, millió fényét a helikopterről. Az elnyújtott pillanatokat, amikor tudja és meri használni a csendet, mint mikor a hacker kiszabadul a börtönből és hosszú percekig nézi a kopár, szabad tájat maga előtt. Mann csinálhat zavarbaejtően rossz filmet, mert a végén mindig ott van benne az ígéret, hogy a következő fantasztikus lesz.