Ő az ügyeletes kedves hebrencs a tévében, három sikeres sorozatban is hozta a szőke fruska figuráját. Egyszer megmutatta tökéletes mellét a vásznon, ő szinkronizálta Anastasiát A szürke ötven árnyalatában és Katnisst Az éhezők viadalában, miközben ambiciózus színésznő Székesfehérváron. És mindennek tetejébe ő Lovasi András csaja. Földes Eszter szereti zavarba hozni az embereket, de a rögtönzéstől fél: sokáig hitte, hogy az improvizáció nem megy neki. Nem volt soha Kispál-rajongó, Lovasival fagyosan indult a kapcsolatuk, de aztán "ott ragadtak egymás fejében".

  • Szerepelt a Hacktion és az Átok című tévésorozatokban, műsort vezetett az Életművészben, de a köztévé egyéb műsorainak is gyakori vendége.
  • Az igazi ismertséget Niki szerepe hozta neki Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter mellett a Mindenből egy van című improvizációs tévéjátékban.
  • Két nagyjátékfilmben szerepelt eddig, mindkétszer dögös csajszit játszott emlékezetesen (Utolsó idők, Intim fejlövés), legközelebb Gárdos Péter Hajnali láz című filmjében fogjuk látni.
  • Lovasi Andrással tavaly jöttek össze, Földes Esztert korábban is csak az idősebb pasik érdekelték.
  • A klasszikus színházi szerepeket jobban szereti, mint a vígjátékot, ezért is csatlakozott a székesfehérvári társulathoz, ahol sok fővárosi színész gyűlt össze.

Az ember először mindig úgy érzi, bénázgat

Édesapád színész, anyukád táncosnő. Egyértelmű választás volt számodra a Színművészeti?

Hát igen. Megfertőzött ez az egész már kiskoromban, és nem is nagyon jutott soha eszembe, hogy valami mást csináljak komolyabban.

A szülei is szakmabeliek - Földes EszterFotó: Bielik István - Origo

Apukáddal szoktatok szakmázni?

Szoktunk, szoktunk, igazából nincs is olyan beszélgetés köztünk, amikor valamilyen szinten a színház ne kerülne szóba.

Már az első film, amiben játszottál az egyetem alatt, sok díjat kapott. Egyből ráéreztél a filmezésre, vagy ment a bénázgatás?

Igen, ez volt az Utolsó idők. Nagyon könnyű volt Mátyássy Áronékkal forgatni. Olyan bizalom vett körül, hogy egy percig nem merült fel bennem, hogy szégyenkeznem kellene bármiért is. Szerintem az ember minden új helyzetben kicsit úgy érzi, hogy bénázgat, de nem éreztem a forgatást sokkal nehezebbnek, mint mondjuk próbálni. Sőt, mostanában pont úgy vagyok vele, hogy színházban próbálni nehezebb. Szeretem azt a filmben, hogy gyorsan, hirtelen és iszonyatosan sűrűn kell játszani.

Földes Eszter és Vass Teréz az Utolsó idők című filmbenForrás: Budapest Film

Apukám már nem lepődik meg semmin

Utána kerültél az Intim fejlövés című filmbe, ami állami támogatás nélkül, minimális költségvetésből készült. Éreztél emiatt különbséget?

Emiatt nem. Más szempontból viszont igen: az a szerep hirtelen beugrás volt, nem sokkal előtte kaptam meg a szöveget.

Ebben a filmben Gáspár Tibor játszotta a középkorú férfit, aki fel akart csípni. A szereped szerint végül elmenekültél, de az életben állítólag az "idősödő udvarlókat" szereted. Ez azt jelenti, hogy harminc alatt nem rúg nálad labdába senki?

Ez azt.

Földes Eszter és Gáspár Tibor az Intim fejlövés című filmbenForrás: Katapult Film

Apukád hogy viseli?

Az az igazság, hogy tizennégy éves voltam, amikor beleszerettem egy nálam tizenhat évvel idősebb emberbe, és nyolc évig voltunk együtt. Az első sokk akkor érte, azóta nem lepődik meg semmin. Ezzel nem lehet mit csinálni, nem tudom, miért van így. Talán kicsit érettebb vagyok a velem egykorú srácoknál. Mindig is az idősebbek között éreztem jól magamat, ez a "bulizzunk és keressük önmagunkat" nekem idegen, parttalannak érzem. Az én fejemben élesebb a kép arról, hogy mit szeretnék.

Megváltozott a hely kémiája

Az egyetem után az Új Színházhoz szerződtél. Amikor Tarlós István Dörner Györgyöt nevezte ki a színház élére, sokan felálltak a társulatból, de te maradtál. Miért?

Februárban történt a váltás, és nyárig szólt a szerződésem, voltaképp azt töltöttem ki. Megcsináltam velük a Földindulás című darabot, már csak azért is, mert kíváncsi voltam, hogy milyen velük dolgozni.

Az a figyelem, ami hirtelen a közéleti hírek sűrűjébe lökte a színházat, nem volt frusztráló?

Én ezekkel nem foglalkoztam. Nem tartottam attól, hogy "juj, ha itt maradok, majd megbélyegeznek". Úgy voltam vele, hogy szeretném én megtapasztalni, hogy működnek a dolgok, és a saját véleményemet kialakítani. Megpróbálom, és ha kiderül, hogy ez az én helyem, akkor felvállalom, és maradok. De nem éreztem így. Jól jött, hogy a szerződés lejárt, és indulhattam megnézni, máshol milyen. Olyan vagyok, hogy egy idő után hajt valami, hogy továbbmenjek, és kipróbáljak mást, még akkor is, ha valahol jól érzem magam.

Pokorny Lia és Földes Eszter az Új Színház A szív bűnei című előadásábanForrás: Új Színház

Az igazgatóváltással jelentősen megváltozott a benti atmoszféra?

Persze. Az egész hely kémiája teljesen megváltozott. Én kicsit kívülállóként figyeltem, mivel nem régóta voltam ott, csak két éve.

Közelebb áll hozzám a klasszikus

Ezután szerződtél a Centrál Színházba. Rá egy évre mi vitt a székesfehérvári Vörösmarty társulatába?

Ami a legvonzóbb volt, hogy Székesfehérvárra nagyon erős színészi anyagot sikerült leszerződtetni. Sokan kötöttek ki ott az Alföldi-féle Nemzeti társulatából vagy az Új Színházból, például Gáspár Sándor, Cserhalmi György, Derzsi János, na meg Szikora János (Szikora János a székesfehérvári Vörösmarty igazgatója, korábban az Új Színház művészeti igazgatója volt – a szerk.).

És ugye, a Centrál inkább a könnyedebb, bulvárosabb darabokat preferálja. Nem fognak elővenni, mondjuk, egy Lear király-t, pedig fiatalon elengedhetetlen a fejlődéshez, hogy legyenek nagy és nehéz feladatok az ember előtt. Meg amúgy is, a klasszikus színház picit közelebb áll a szívemhez, szeretem a mélyebb darabokat. Igaz, az emberek inkább a könnyedebb műfajokból ismernek engem – pedig az egyébként számomra sokkal nehezebb.

Földes Eszter és Cserhalmi György a Vörösmarty Színház Lear király című előadásábanForrás: Vörösmarty Színház

Mindenesetre nagy döntés volt, és bátor lépés, mert hiába van Fehérvár közel, mégiscsak egy budapesti szerződést adtam fel. Jövőre lesz a harmadik évem ott, és aztán ki tudja, mi lesz. Szép előadások születtek, de kicsit már megint bennem van a boogie.

A karakterem egy savanyú fapina lett volna

Elég sok műsorban szerepeltél a köztévében. Melyik volt a kedvenc munkád?

A Mindenből egy van és az Életművész.

Két éve van Székesfehérváron - Földes EszterFotó: Bielik István - Origo

A Mindenből egy van rögtönzésen alapuló sorozat, az alkotói gárdája mutat átfedést a Beugróéval. Lehet őket egy lapon említeni?

A Mindenből egy van a Beugrónak egy továbbfejlesztett változata, ezekhez hasonlót nem csináltak még Magyarországon – tévében biztosan nem.

Az improvizációval ezek szerint nincs bajod?

Az egyetemen soha nem akartam improvizálni, meg vagyok győződve arról, hogy nekem nem megy. Úgy mentem a Mindenből egy van castingjára, hogy annyit tudtam csak: sorozat meg Rudi Peti. Amikor már csak ketten maradtunk a rostán egy másik lánnyal, akkor mondták, miről is lenne szó. Abban a percben ott akartam hagyni az egészet, mire értetlenkedve kérdezték, hogy mit akarok, a rögtönzéstől félek, hát eddig mit csináltam? Tényleg nagyon féltem a felvételek alatt, viszont rengeteget segített, hogy nézők előtt forgattunk, üres stúdióban játszani egész más lett volna.

Az én karakterem eredetileg egy savanyú, beszólós, pikírt biológia–kémia szakos egyetemista lett volna, egy igazi fapina. Úgy voltam vele, hogy Jézusom, ez annyira távol áll tőlem, hogy ha arra koncentrálok, hogy tartsam a karaktert, nem tudok majd improvizálni. Végül úgy léptem be a színpadra, hogy lesz, ami lesz, csinálom, ami jólesik. Így lett Nikiből egy nagyon aranyos, kedves, túláradó és – hangsúlyozom – nagyon buta, édes vidéki lány, ami végül jó is, mert a többi karaktertől még jobban elüt.

A lehetőségek általában szárnyakat adnak, vagy bestresszelsz, hogy miért épp téged választottak?

Volt már olyan, például, amikor a Lear király-t elkezdtük játszani, hogy az olvasópróba után azt éreztem, inkább alá sem írom a szerződésemet, és többet engem ott nem látnak. Általában nehezen állok neki a próbáknak, zavarban vagyok, és irigyelve nézem azokat, akik bejönnek, és lazán tolják. Aztán ha elkezdem, tök gyorsan elkap a gépszíj, és élvezem.

Oké, akkor tolom

Ehhez képest mennyire szürreális élmény, ha az m1 stúdiója közepén kell beleéléssel énekelned, míg a fél műsorvezetőkar mögötted a mobilkonyhában lefőzi a húsvéti menüt? Ebből mit láttál?

Konkrétan pár kamerát. Teljesen szürreális helyzet volt.

Mi segített túlélni?

Nem tudom, arra gondoltam, hogy, oké, akkor tolom, nem hagyom magam érzelmileg a helyzet áldozatául esni. Elengedtem magam, és nyomtam. Eleve kínos volt, mert kérték, hogy vigyek valami vidám húsvéti dalt. Előttem még valami áhítatos ének szólt, Borbás Marcsi egy idős jezsuita szerzetessel beszélgetett, én meg erre odaálltam táncikálni.

Gondoltam, fellazul ő is...

Az Életművész flörtölős műsorvezetése koncepció volt, vagy a személyiségedből fakadt?

Flörtölős? Részemről ilyen törekvés tudatosan nem volt. Talán azért tűnhet így, mert tulajdonképpen Trokán Annán kívül csak férfi riportalanyokkal forgattunk. És maga a műsor is annyira játékos, hogy a férfi-nő között amúgy is megjelenő energiák szabadabb teret kaptak. Ami akár jó is, hiszen ezzel picit zavarba lehet hozni valakit, amitől már természetesebben viselkedik, és többet árul el magáról.

Földes Eszter az Életművész című műsorbanForrás: MTVA

Lovasi Andrással az hozott össze, hogy ezt komolyan vette?

Az az igazság, hogy nem voltunk szimpatikusak egymásnak. Annyira nem foglalkoztam ezzel, eleve nekem ez munka volt, addig is minden alannyal megtaláltam a hangot. Nála az egész kicsit fagyosan indult, de gondoltam, mindegy, majd fellazul ő is, én tolom... és akkor nem tudom, mi történt. Lement a forgatás, ott ragadtunk egymás fejében. Van ilyen.

A 16 éves Földes Eszter mit mondana, ha megtudná, hogy egyszer a Lovasi csaja lesz?

Semmit. Soha nem voltam Kispál- vagy Lovasi-rajongó. Pont azon gondolkodtam, hogy mennyire kimaradt ez az életemből, tök más zenét hallgattam, például Cseh Tamást meg Fonográfot. Egy-két osztálytársam rajongott a Kispálért vagy a Kiscsillagért, vagy nem tudom, miért, és játszogatta gitáron a dalaikat, onnan ismertem egy-kettőt. Nem voltam extázisban, amikor kiderült, hogy vele csinálunk műsort. Ha azt mondják, Cserhalmi Gyurival vagy Törőcsik Marival forgatunk, nagyobb lázban égtem volna.

Be tudom lőni az arányt

A köztévén nem ciki szerepelni?

A tévés munkáim többségében külsős produkciókról van szó, és én úgy vagyok vele, hogy ha a stáb meg amit csinálunk, színvonalas és értékes, akkor mi megtettünk mindent. A többit meg, ugye, nem mi csináljuk.

Vállalnál nagy show-műsorban is műsorvezetést, mondjuk, mint Szabó Kimmel Tamás a The Voice-ban?

Nem tudom. Szerintem én picit fegyelmezetlenebb vagyok annál, hogy többórás élő adást végigvigyek, egy ilyen kötött műfaj nem biztos, hogy nekem való. Persze, lehet, hogy gyakorlat kérdése, de azt hiszem, nem nagyon merném kipróbálni.

A gimiben Cseh Tamást és Fonográfot hallgatott - Földes EszterFotó: Bielik István - Origo

A színházi szakmából kaptál beszólást a tévés munkák miatt?

Mondták, hogy most már én leszek az ország cukija, és volt, aki próbált óva inteni. Én viszont úgy gondolom, hogy be tudom lőni azt az egészséges arányt, amiben az egyik még nincs a másik kárára. Ehhez a balanszhoz tartottam is most egy kis szünetet.

Annyira babázgatnak velem, amennyire nekem jólesik

Besokalltál?

Volt egy nagyon intenzív időszakom, próbákkal, szinkronnal és tévéműsorokkal. Egyszer csak azt vettem észre, hogy napi 14–18 órákat dolgozom, és kezdem elveszíteni a fonalat, hogy ki vagyok, hol tartok, és mit akarok. El lehet veszni abban, hogy folyamatosan más karakterekben mozogsz és beszélsz. És el lehet abban fáradni, hogy amikor elbújnál a világ elől, és csak sírnál a sarokban, akkor is mosolyogni kell és nevetni. Aki ezt a pályát választja, azért ezt tudja, és valahol élvezi is, de kell tartani egy határt, és időnként kicsit leállni.

Nemrég tartott egy kis szünetet - Földes EszterFotó: Bielik István - Origo

Van színész, aki kifejezetten szenved a szakmára jellemző kiszolgáltatottságtól, te viszont mintha kifejezetten élveznéd, hogy "babáznak" veled. Ez stimmel?

Igen, élvezem, de annyira babázgatnak velem, amennyire nekem jólesik, azt már nem nagyon tűröm, hogy bábuként kezeljenek. A kölcsönös tiszteletet rettentő fontosnak tartom, kortól függetlenül. Nyilván fiatalként többet kell elviselni, és az alázat elengedhetetlen, mert ez egy erősen hierarchizált szakma, de nem gondolom, hogy bárhogy beszélhetnek velem. Szőke, kedves kis hebrencs csajnak tűnök – de ettől még nem vagyok "kiscica", van nevem.

Férfiak próbáltak manipulálni

Mi a szakma legfrusztrálóbb sajátossága?

Nyilván ez mindenkinek más. Nekem a legkellemetlenebb, amibe többször is belefutottam, amikor férfiak próbáltak visszaélni a hatalmukkal, úgy manipulálni, ahogy csak egy fiatal nőt lehet. Nagyon-nagyon durva történeteim nincsenek, de azért van jó pár. Hála Istennek mindig elég határozottan tudtam reagálni, de látom, előfordul másoknál, hogy nehezebben kezelik az ilyen helyzetet.

Férfiak próbálták manipulálni a munkája során - Földes EszterFotó: Bielik István - Origo

"Szép", "bolondos", "naiva", "lányka" – ezeket szokták írni rólad. Te hogy jellemeznéd magad?

Nem is tudom, ezek a jelzők mind végigkísértek, főleg a bolond. Talán azért, mert nagyon szeretem feszegetni a határokat, és minden helyzetet megfűszerezni, megbolondítani. Például, ha most idelép a pincér, hogy megkérdezze, mit hozhat, és tetszik a nyakkendője, akkor közlöm vele, hogy "cuki a nyakkendőd!", amitől ő zavarba jön, és elmosolyodik. Szeretem felrázni a mindennapi fásultságot, ezek a határfeszegetések frissen tartanak.

Egy mellként vagyok nyilvántartva?

A 2009-es Filmszemle idején mindkét nagy hírportál (OrigoIndex) neked ítélte a Legjobb Mell díját. Pályakezdő színészként ezt hogy élted meg?

Nagyon vicces volt. Most is azt gondolom, amit akkor, amikor elvállaltam a vetkőzést: egyáltalán nem volt öncélú vagy ízléstelen, nagyon beleillik a filmbe.

Az Utolsó idők előzetese

De nagyon furcsa volt először találkozni a nyilvánosság reakciójával, és eléggé megdöbbentett, hogy az embereket mi érdekeli. Például sokan megkérdezték, hogy szilikon-e a mellem. Vagy később megkaptam a Lolita címszerepét, és megjelent egy amúgy tök jó cikk, amiben nagyon szépeket írtak rólam szakmailag is, de az volt a címe, hogy A Szemle legjobb melle Lolitát játszik – én meg teljesen kiakadtam, hogy mi van, most már egy mellként vagyok nyilvántartva, ez komoly? Persze, így nyilván többen olvassák el a cikket, mint hogy Földes Eszter harmadéves hallgató kapta meg Lolitát.

Aztán rengetegen hívtak azzal, hogy lenne egy szerep, de vetkőzni kéne. Vagy adta meg kolléganőm a számomat úgy, hogy engem kell hívni, én vetkőzök. Szerencsére időben elkaptam ezt, és jól tudtam kezelni, hogy ne én legyek a "vetkőzős színésznő".

A Soós Imre-díj, amit fiatal pályakezdő tehetségeknek ítélnek oda évente, 2014-ben egyértelmű visszaigazolást jelentett?

Nagyon meglepődtem, és eszméletlenül jólesett, mert ezek szerint odafigyelnek ránk a nagy öregek.

Nem vagyok megfelelési kényszeres

Fontos neked a visszajelzés?

Fontos, de inkább csak a hozzám közel álló embereké. Akik a hétköznapokban is ismernek, élesebb szemmel látnak, és észrevesznek olyan dolgokat is, amiket mások nem.

Nem akart ő lenni "a vetkőzős színésznő" - Földes EszterFotó: Bielik István - Origo

Amúgy nem vagyok nagyon megfelelési kényszeres, inkább a fejlődésemmel, a belső utammal foglalkozom. Sosincs bennem, hogy mindenkit elkápráztassak, vagy csak jókat írjanak rólam. Az a fontos, hogy a próbaidőszak alatt mi történik velem, és hogy Földes Eszterként a következő szerephez mit viszek tovább. Ez egy hosszú út, nem feltétlenül most, ennyi idősen kell zseniális színésznőnek lenni, és azt hiszem, igazán a halál pillanatában dől majd el, hogy sikerült-e.

Egy interjúban korábban úgy fogalmaztál, hogy ez az egész szerencse kérdése. Még mindig ezt mondod?

Igen, szerencsésnek érzem magamat. Nyilván nem vagyok álszent, tudom, hogy egy-egy lehetőség az ölembe hull, de ha jó vagyok benne, az húzza magával a következő feladatot.

Szinkronizálsz is, például a Csajok Hannah-ját, aki tesz a társadalmi konvenciókra. Mennyire áll közel hozzád ez a százszázalékos önfelvállalás?

Abszolút. A sorozat, mondjuk, az egyik legnehezebb szinkronom volt, nehezen álltam rá, annyira más karakter. De magát a csajt imádom, és mélységesen egyetértek vele.

Legutóbb A szürke ötven árnyalatában Anastasiának kölcsönözted a hangod. Téged elkapott a Szürke-láz?

Nem, nem is olvastam. Egy barátnőm viszont igen, és egyszer egy csokizóban felolvastunk belőle egymásnak részleteket. Akkor izgalmasnak tűnt, de megmondom őszintén, még a filmet se láttam. Állítólag annyira nem is lett jó.

A szürke ötven árnyalata magyar szinkronos előzetese

Olvastam, hogy nagyon szeretsz táncolni. Melyik a kedvenc táncos filmed?

A Mindhalálig zene.

Mit láttál utoljára moziban, ami nagyon tetszett?

A Birdman-t, imádtam. Az egészet, hogy van ez az idióta filmsztár, aki madárnak öltözve szuperhősködik, és elhatározza, hogy elege van, és művészszínházat akar csinálni, és az egészhez a sajtó hozzáállása. Vicces, tök jók a színészi alakítások, a zenéje, van benne egy kis meseszerűség, egy kis csavar – zseniális. Meg hát szerintem azért is tetszett, mert ez a világ sajnos tényleg így működik.