Csak a németek nem vették meg a Saul fiát

2015.05.27. 20:14

A Cannes-ban a zsűri nagydíját elnyerő Saul fiát minden ország megvásárolta, de németországi forgalmazó nem akadt - mondta Nemes Jeles László a Die Welt című német lapnak. A 38 éves rendező arról is beszélt, hogy a digitalizáció a filmművészet történetében az első technikai fejlesztés, amely valójában visszalépést jelent, és akár a mozi halálához is vezethet.

A 68. cannes-i filmfesztiválon a zsűri nagydíjával kitüntetett Saul fia rendezője a Die Welt online kiadásában olvasható interjúban rendkívül sajnálatos fejleménynek nevezte, hogy Cannes-ban a versenyfilmek közül a Saul fia volt az egyetlen, amelyet nem a digitalizáció révén kialakult új eljárásokkal, hanem hagyományos technikával készítettek és mutattak be a fesztiválon.

Nemes Jeles László a Saul fia díjával a cannes-i záróceremóniánForrás: AFP/Valery Hache

A digitalizációval elveszítjük a mozit

- hangsúlyozta a magyar rendező.

A hagyományos filmkészítéshez nagy fegyelem és összpontosítás szükséges, mert a celluloidszalag a digitális adattároló technológiával ellentétben véges kapacitású - fejtette ki, hozzátéve, hogy a "digitális rendező" akár a végtelenségig ismételgetheti egy jelenet rögzítését, és a vágáskor kiválaszthatja a legjobb felvételt, ami "elértékteleníti a munkafolyamatot".

A "celluloid kémiája" azt eredményezi, hogy "valami mindig mozgásban van", a digitális kép pixeljeivel ellentétben "a film szemcséi mozognak", és ez az egyik oka a mozizás "hipnotikus" élményének. Továbbá a hagyományos filmnek ez a szemcsés jellege lehetőséget ad a nézőnek arra, hogy távolságtartóan viszonyuljon a filmvásznon zajló történésekhez, míg a digitális képek esetében a néző úgy érzi, hogy benne van a jelenetben. "A digitalizáció minden tekintetben értékvesztés. A mozi történetében először egy fejlesztés valójában visszalépést jelent" - mondta Nemes Jeles László.

Hozzátette: harcolni fog azért, hogy filmjét celluloid kópián mutassák be, mert "meg kell őrizni a mozi varázsát". Arra kérdésre, hogy tíz év múlva is hagyományos technikájával dolgozik-e majd, azt mondta, megígéri, hogy nem tér át a digitális technikára. "Ha a celluloid tíz év múlva halott lesz, akkor felhagyok a filmezéssel" - mondta a rendező. Hangsúlyozta, hogy ezt komolyan gondolja. "Különben is készülhetünk a harmadik világháborúra, ha meghal a mozi" - mondta Nemes Jeles László.

A Saul fia készítéséről elmondta, hogy nem sikerült koprodukciós partnereket találni Németországban, Ausztriában, Franciaországban vagy Izraelben. A kiszemelt partnerek arra hivatkozva utasították el a felkérést, hogy nem bíznak benne mint rendezőben, és túl nehéznek tartják a témát egy első filmhez. A Magyar Nemzeti Filmalap viszont "minden elképzelhető szempontból segített", és végül az 1,5 millió eurós (357 millió forint) költségvetés 70 százalékát az alap támogatása, 20 százalékát adókedvezmények, 5 százalékát pedig a holokauszt zsidó áldozatainak kártalanításáért küzdő nemzetközi civil szervezet, a Jewish Claims Conference (JCC) segítségével lehetett összeállítani - mondta a rendező.

Nemes Jeles László a Saul fia forgatásánForrás: Mozinet

A Saul fiá-t először a berlini nemzetközi filmfesztiválra, a Berlinaléra nevezték, ahol azonban nem válogatták be a versenyfilmek közé, hanem csak a Panorama szekcióban kínáltak helyet. A döntést nem indokolták, de érezni lehetett, hogy "nagyon tétováznak" - mondta Nemes Jeles László.

Hozzátette, hogy a filmet "minden ország megvásárolta, még a marslakók is", de németországi forgalmazó nem akadt. Elmondta, hogy a film nem mutat be bűnösöket, a néző "egy gépezet működését" látja, és együtt kell élnie a bűntudattal, mert azt nem tudja áthárítani egyik karakterre sem. "Hogyan birkóznak meg ezzel a németek?" - vetette fel Nemes Jeles László. Arra a megjegyzésre, hogy a németek igen büszkék arra, hogy feldolgozták történelmüket, a rendező azt mondta, hogy joggal büszkék erre. "Annál is meglepőbbek ezek a reakciók" - tette hozzá.

A Saul fia stábja a cannes-i záróceremóniánForrás: AFP/Bertrand Langlois

A filmről egyebek között elmondta: az volt a célja, hogy a nézőt az érzelmek felől ragadja meg, és a lehető legnagyobb mértékben korlátozza a lehetőségét annak, hogy a néző elmeneküljön az érzelmei elől. Ehhez egyetlen személyre kell irányítani a figyelmet, aminek révén a néző "egyfajta követője" lesz a film fő karakterének, így csak az jut el hozzá, amiről a filmbéli alak tudomást vesz.

Nemes Jeles László kifejtette, hogy a koncentrációs táborokat bemutató korábbi játékfilmek a túlélésről szóltak, és ez a szemléletmód szükséges volt ahhoz, hogy egyáltalán készülhessenek filmek a témáról. A Saul fia nem ilyen film.

Nem a kivételt akartam megmutatni. Azt akartam megmutatni, hogy milyen volt - mondta a rendező.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK