Soha nem volt ennyire látványos a földrengés okozta rombolás mozifilmben - és ezzel el is árultam a Törésvonal című katasztrófafilm egyetlen pozitívumát. Teljes komolysággal előadott kliséhalmaz ez a film, amely még szexista kukkolót is csinál a nézőből.

Mitől lesz jó egy katasztrófafilm? Miért ugrik be még mindig az elsők között a Pokoli torony, ha erről a műfajról van szó, és miért vannak meg teljes jelenetek a fejemben az Armageddon-ból, és szinte semmi a Deep Impact-ból? Ezen gondolkoztam, mivel a Törésvonal romboláspornója semmilyen hatással nem volt rám. Pedig még a Golden Gate híd is ripityára törik, illetve Dwayne Johnson motorcsónakkal megy neki a szökőárnak.

Idegesítően makulátlan főhős - Dwayne Johnson a TörésvonalbanForrás: InterCom

Már megint az van, hogy a látvány önmagában nem elég. 

Ha nem von be, és semleges nézője maradok a nyugati part kétségtelenül mutatós pusztulásának, akkor az élmény ugyanolyan hamar illan el, mint egy mellettem elsétáló nő illata.

A Pokoli torony-ban ott volt Richard Chamberlain, akit lehetett utálni. Akárhány millió embert is pusztít el egy meteor vagy egy földrengés, egy természeti katasztrófát nagyon nehéz megutálni. Továbbá ott volt Paul Newman és Steve McQueen, akik azon versengtek, ki a nagyobb hős.

Klisé klisé hátán - Dwayne Johnson és Carla Gugino a TörésvonalbanForrás: InterCom

Az Armageddon minden korábbi műfaji társánál jobban támaszkodott a katasztrófafilmek elidegeníthetetlen részét képező, a lehetetlent is leküzdő hülyeségre. Imádtam, hogy olajfúrótornyon dolgozó, kezelhetetlen vadbarmok mentik meg a Földet. 

Emlékezetes karakterek nélkül nagyon nehéz,  

és a Törésvonal csak az elhasználtabb típusfigurákat tudja felmutatni, akiknek a bemutatására és érzelmi életükre ráadásul indokolatlanul sok időt is szán a film. Emberközelivé próbálták tenni a katasztrófát, amiből az lett, hogy terjengős szappanopera-betéteken kell átszenvednie magát a nézőnek.

Dwayne Johnson egy mentőpilótaként dolgozó tűzoltót alakít, aki annyira makulátlan fickó, hogy az rögvest ásításra ingerel. A nagy katasztrófa még sehol, de a film elején már egy televíziós stáb követi, hogy dokumentálhassák legújabb hőstettét. Számára a földrengés nem leküzdendő veszély, hanem váratlan esély, hogy újraegyesíthesse a családját.

Kiselőadást tart a földrengések történetéről - Paul Giamatti és Archie Panjabi a TörésvonalbanForrás: InterCom

Paul Giamatti, bármennyit is kapott a felhevülten magyarázó szeizmológus szerepéért, biztos, hogy ennyire kevés munkával ilyen sok pénzt még sohasem keresett. Ő szolgáltatja a felzárkóztató kiselőadást a földrengések történelméből, ő jön elő a kötelező áltudományos maszlaggal, és neki kell döbbent arccal kiejtenie a Richter-skálán elért újabb és újabb rekordokat. Szerencséjére a jelenetei kilencven százalékát ugyanabban a három szobában vették fel, így biztos nem rabolta el sok idejét a film.

Richard Chamberlain szelleme azért ott lebeghetett a háttérben: megpróbálkozik a Törésvonal egy ellenszenves alak felépítésével, de aztán elfelejtkezik róla, és végül egy öt másodperces jelenettel lerendezi.

Ez a film a családról szól, aki nem tartozik bele, az nem is érdekes. 

Pontosabban fogalmazva, a Törésvonal-ban nem elég szépnek, családcentrikusnak is kell lennie annak, aki élve akar maradni. És ez a kitétel igaz a mentőpilóta válófélben lévő feleségére (Carla Gugino) és a lányukra is (Alexandra Daddario).

A valószínűtlenül nagy melleire fókuszál a kamera - Alexandra Daddario a TörésvonalbanForrás: InterCom

Az első bekezdésben hazudtam, amikor azt írtam, hogy nem sikerült hatást gyakorolnia rám a Törésvonal-nak. Ugyanis szexista kukkolót csinált belőlem. Daddario ugyan most nem veszi le a pólóját, mint a True Detective-ben, hiszen ez a film családi szórakozás akar lenni, de a kamera, amikor csak módja van rá, valószínűtlenül a nagy mellére fókuszál. Minden indok nélkül rögtön egy medence mellett, bikiniben mutatkozik be a színésznő, aztán ugyan felöltözik, de a domborulatok a kép középpontjában maradnak, és a ruhák is elkezdenek ismét fogyni róla.

A leginkább kliségyűjteményként felfogható Törésvonal még azt a számtalanszor parodizált, elsősegélynek álcázott vetkőzést is teljes komolysággal adja elő, amikor a csinos főhősnő magáról veszi le a ruhát, hogy a vászondarabbal bekötözhesse a főhős sebeit. Az egész film ilyen ezerszer látott mozaikokból áll össze.

Ezerszer látott mozaikok - Carla Gugino a TörésvonalbanForrás: InterCom

A klisékkel kezdeni kell valamit, ha nem is mindenáron megkerülni őket vagy reflektálni rájuk, de legalább újra kellene keverni őket, mint a pakli kártyát szokás egy újabb parti előtt. A Törésvonal-ban ehelyett olyan hosszasan és komolyan vannak előadva a legnagyobb közhelyek, mintha ennek a filmnek a találmányai lennének. Ez pedig - hiába dögönyöz bele a székbe az összeomló nagyvárosok hullámzó látképe - végső soron unalmat és közönyt szül.