Van valami jó film a moziban?

2015.06.13. 12:52

Moziba szeretne menni a hétvégén, de fogalma sincs, mire üljön be? Segítünk! Régen írtam már le, de most ismét igaz az a megállapítás, hogy akár az egész hétvégére be lehet költözni a moziba - és nem a légkondi miatt. Egyszerre három remekmű érkezett meg hozzánk, egy döbbenetes erejű magyar filmcsoda, egy hátborzongató spanyol krimi, és egy angol óda a női függetlenséghez és a vidéki tájhoz. Aki mindenképpen amerikait akar, annak pedig ott van a Jurassic World.

Saul fia

Nemes Jeles László filmje elsősorban egy mesteri módon elkészített thriller, amely az első percben torkánál ragadja a nézőt, és ezt a szorítást még a film vége után is sokáig érezhetjük. Nem ad biztonságos távolból felvett totálképeket, a hosszan kitartott, szűkített nézőpontból felvett snittekkel bedob minket a káosz sűrűjébe. A képzeletünkkel kell kitöltenünk a földi pokol homályosan hagyott részleteit, és ettől válik igazán borzongatóvá az élmény. Magyar film harminc éve nem aratott akkora sikert nemzetközi szinten, mint a Saul fia. Erre nyugodtan lehetünk nagyon büszkék, de ha tanácsolhatok valamit, emiatt ne kezeljék szent tehénként vagy utasítsák el elvből. Inkább nézzék meg, és úgy alkossanak róla véleményt!

Mocsárvidék

A Mocsárvidék nevű spanyol kriminek egyszerre áldás és átok, hogy A törvény nevében (True Detective) című sorozathoz hasonlítják. Felkelti a figyelmet a párosítás, viszont azt az érzetet kelti, mintha ez csak egy szimpla másolat lenne. Itt is tapintani lehet, olyan erős a hangulat, itt is fontos szerepet kap a misztikus, racionálisan felfoghatatlan táj, és itt is legalább akkora hangsúly van a két nyomozó kapcsolatán, mint magán a bűntényen. De saját, csak erre a filmre jellemző erényei is vannak a Mocsárvidék-nek, ami tulajdonképpen az emberekben lezajló rendszerváltásról szól. Franco diktatúrájának ugyan vége, de a berögzült viselkedésmintáktól, a múlt bűneitől és az évtizedes sérelmektől nem lehet egyik napról a másikra megszabadulni.

Távol a világ zajától

Thomas Hardy sodró lendületű romantikus regénye abból az időből származik, amikor még hittek a nagyívű történetekben, és szerencsére ehhez a szellemiséghez a mostani feldolgozás is hű maradt. Költői szépségű tájképekbe ültetve elevenedik meg az öntudatos és a függetlenségéhez ragaszkodó Bathsheba Everdene története, akinek három teljesen eltérő személyiségű férfi is csapja a szelet. Carey Mulliganban a szabadságvágy küzd a szenvedéllyel, Matthias Schoenaerts türelmes, mint egy legelésző marha, Tom Sturridge ellenállhatatlan, Michael Sheen pedig maga a nagyszabású, tragikus szerencsétlenség.

Jurassic World

A Jurassic World egy tipikus egyszer nézős nyári mozi. Nyomába sem ér az 1993-as első résznek, de nem is az a fantáziátlan csődtömeg, amitől az előzetesek láttán tartani lehetett. Ha butuska szörnyfilmként nézzük, akkor nem fog csalódást okozni. Borzongatni ugyan nem fog, de lehet rajta egy picit izgulni, és sokat nevetni. Három erős fegyvere is van: a raptorokat szelídítő Chris Pratt, a nosztalgia és az idióta humor. 

A kém

Budapest végre Budapest benne, de nem ettől lett a fingós-böfögős Melissa McCarthynak végre egy szórakoztató vígjátéka. Egy érző szívű, esendő és kőkemény hőst ad hozzá a filmhez, aki igen, kövér, de végre nem azt várják el, hogy ezen röhögjünk két órán keresztül. A kém tele van jó poénokkal és jó színészekkel: Jude Law csodálatos komolysággal mórikálja magát a nárcisztikus, öntelt titkosügynökként, Jason Statham pedig az eddigi főszerepeit parodizálja ki. Most tényleg csak hab a tortán, hogy a Balaton is a megcsillan a filmben.

Mad Max - A harag útja

Ne féljen senki attól, hogy a rajongó kritikák után csalódás lesz az új Mad Max. Ez a film tényleg egy őrületes akciócsoda, ami az ámulatba ejtő sebességmámoron kívül más élvezetet is nyújt. A felépített karakterek miatt érzelmileg is átélhetővé válik a sivatagi hajsza - Tom Hardy és Charlize Theron hatalmasat alakít. Már a film felénél azt éreztem, hogy be kell ülnöm még egyszer A harag útjá-ra,  mert ebből egy alkalom nem elég.  Remekmű született, ami úgy hat mint egy élénkítő hatású  drog, csak éppen nincsenek mellékhatásai.

Kukoricasziget

Kukoricasziget egy Ragályi Elemér lírai szépségű képeivel elmesélt, majdnem néma felnövéstörténet, illetve elmélkedés arról, hogy a háború mindenbe, még egy aprócska szigeten létrehozott idillbe is belepiszkít. Grúzia és a vitatott státuszú Abházia határán játszódik a film, egy hordalékból felépített aprócska földdarabon, ahol egy nagyapa és unokája próbál nyugalomban élni. Ragályi A kopár sziget-hez hasonlította a művét, és alighanem azoknak fog tetszeni a Kukoricasziget, akik ismerik és szeretik az említett japán filmet, vagy kedvelik a lassan kibontakozó, képekkel mesélő művészfilmeket.

Bosszúállók: Ultron kora

Bosszúállók 2 már nem vált ki önfeledt ámuldozást az emberből, mint az első rész, de ez a film is hihetetlenül látványos, sokszor megnevettet, és úgyis mindenki megnézi. Azok a legjobb részek, mikor kicsit abbamarad a rohanás, és a szuperhősök eleresztik magukat: Thor kalapácsát próbálgatják, vagy éppen a barátnőikkel hencegnek. Az akciók közül Hulk és Vasember küzdelme a legkáprázatosabb.

The Duke of Burgundy

Végképp el lehet felejteni A szürke ötven árnyalatá-t, itt van az év legjobb szadomazo párkapcsolatban elmerülő filmje, a The Duke of Burgundy. Peter Strickland Magyarországon forgatott érzéki drámája úgy teregeti ki egy leszbikus pár hálószobatitkait, hogy közben a képi világ, a hangulatteremtés és a humor terén is messze-messze felülmúlja a jóval ismertebb, kasszát robbantó társát. Ez egy szélsőségesen bizarr szerelmi történet, és mégis mindannyiunkról szól, hiszen azt állítja, hogy nincsen párkapcsolat áldozatok és kompromisszumok nélkül.

Citizenfour

Edward Snowden és az NSA-botrány annak idején megrengette a világot. Égen-földön keresték a bujkáló kiszivárogtatót, aki közben egy hongkongi hotelszobában, egy Laura Poitras nevű amerikai dokumentumfilmes kamerája előtt mesélt az indítékairól és arról, mi folyik valójában az NSA falai mögött. A Citizenfour felbecsülhetetlen értékű kordokumentum, tele hátborzongató, szomorú jelenetekkel.

Liza, a rókatündér 

Bárcsak rendszeressé válnának a remekül sikerült magyar filmek. Nem is volt olyan rég, amikor a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan-ért lehetett teljes szívből lelkesedni, most pedig itt van a Liza, a rókatündér, és a helyzet ugyanaz. Pihe-puha, retrós fantáziavilág diszkógömbbel és kétforintos expresszóval, amiben már szuper érzés elmerülni, de mellette még felváltva szól a japán beat- és a finn westernzene, és a kedvesen bukdácsoló karakterek is jókedvet sugároznak felénk. Jó, hogy van nekünk egy rókatündérünk.

- - - - - - - - - - - - - - 

A kém-ról szóló bekezdés Mesterházy Lili kritikájából származik