Négy jelölés után Julianne Moore idén végre megkapta az Oscar-díjat. Ha jövőre duplázni szeretne, arra a legjobb esélye a Freeheld című dráma, amelynek befutott az első előzetese. Bár ehhez Cate Blanchettnek is lesz még pár szava.

Tökéletes az időzítése a Freeheld című drámának, hiszen az Egyesült Államokban idén júniusban ismerte el a Legfelsőbb Bíróság az azonos neműek házassághoz való jogát, a Julianne Moore és Ellen Page főszereplésével készült film pedig azt mutatja be, hogy tíz évvel ezelőtt még milyen messze állt a világ ettől. Laurel Hesterről (Moore), egy New Jersey-i rendőrnőről szól, aki, miután kiderült, hogy tüdőrákja van, szerette volna élettársára (Page) hagyni a nyugdíját, ám a helyi hatóságok ezt - meleg párról lévén szó - nem tették lehetővé.

Julianne Moore és Ellen Page a Freeheld című filmbenForrás: Lionsgate

A szerelmespár négy évig, egészen Hester 2006-ban bekövetkezett haláláig harcolt a döntés ellen. Történetükből egy évvel később Cynthia Wade készített 40 perces dokumentumfilmet, ami Oscar-díjat is nyert. Wade a játékfilm-változatban operatőrként működik közre, a rendezést Peter Sollett (Dalok ismerkedéshez) vállalta, a forgatókönyvet pedig Ron Nyswaner (Philadelphia) írta. Ellen Page, aki tavaly egy őszinte és megható beszédben vallott saját homoszexualitásáról, producerként segítette a film létrejöttét.

A férfi mellékszereplők között ott találjuk a Hester rendőr kollégáját alakító Michael Shannont, egy enyhébb álláspontot képviselő önkormányzati tisztviselő szerepében Josh Charlest és az előzetes pár vicces pillanatáról gondoskodó meleg-aktivista bőrébe bújt Steve Carellt is. A szereposztás nagy dobása viszont kétségkívül a friss Oscar-díjas Julianne Moore, aki eddig is egyértelmű melegikon volt és az ezredforduló óta készült legsikeresebb leszbikus főhősökről szóló filmnek (A gyerekek jól vannak) is ő volt az egyik főszereplője.

Minden adott lenne tehát, hogy a Freeheld végigtarolja a téli díjszezont és újra Oscar-közelbe juttassa Julianne Moore-t vagy a nyolc évvel ezelőtti Juno óta egy helyben toporgó Ellen Page-t, de az előzetes annyira nem meggyőző. A szentimentalizmus a téma miatt nyilvánvaló, de ez alapján a két és fél perc alapján inkább prédikálós melodrámára számíthatunk, amelyben a jó szándékú aktivizmus elnyomja az igazi érzelmeket.

Ne így legyen persze, és Julianne Moore még a könnycsatornák ellen intézett legmanipulatívabb támadásokból is képes valami varázslatosat létrehozni (lásd Megmaradt Alice-nek), de a film helyzetét nehezíti, hogy egy időben jön ki Todd Haynes tökéletes Carol-jával, amely szintén egy idősebb nő (a Moore előtt egy évvel szintén Oscar-díjat nyert Cate Blanchett) és egy fiatal lány (Rooney Mara) leszbikus románcáról szól, viszont haldoklás és politikai aktivizmus nélkül.