Egy édeshármas nagyon élvezetes tud lenni

• Ötvenegy éves, Argentínában született, Franciaországban él.
• Botrányfilmesnek szokták nevezni.
• Első filmjében (Mindenki egy ellen) fél percet adott a nézőknek, hogy elhagyják a mozitermet, mielőtt a főhős megdugja a saját lányát.
• Második filmjének (Visszafordíthatatlan) leghíresebb jelenetében Monica Belluccit hosszú perceken át análisan erőszakolják egy alagútban.
• Harmadik filmjében (Enter the Void) egy nő hüvelyének a belsejéből mutatta meg az abba behatoló péniszt.
• Most vetítik a magyar mozik a Szerelem című negyedik filmjét, amelynek legalább a negyede valós időben mutatott, éles szex.
• A film 3D-s, egy ponton a főhős arcon lövi a nézőket spermával.

Tizenöt évvel ezelőtt, a Visszafordíthatatlan idején beszélt egy éles szexjeleneteket tartalmazó szerelmesfilmről. Már akkor megvolt ennek a filmnek az alapötlete?

Igen, már ezer éve hordozom magamban ezt a filmet. Meg is próbáltam valósítani még a Visszafordíthatatlan előtt, és felvetettem az ötletet Vincent Casselnek és Monica Belluccinak. Először igent is mondtak, Vincent különösen lelkesnek tűnt, hogy bármit kipróbáljon, de aztán elolvasta a szinopszist, és rájött, hogy nem akar szexuális szituációba keveredni egy transzvesztitával.

Tényleg ez volt az egyetlen kifogása?

Nem. Monica is, Vincent is azt mondta, hogy párként a nemi életük maradt az egyetlen privát dolog számukra, és féltek attól, hogy ha azt is a világ szeme elé tárnák, az tönkretenné a kapcsolatukat. Monicának már így is egy csomó zaklatója volt, és tartott tőle, ha még jobban felizgatja a férfiakat, rémálommá válhat az élete.

Szóval ezt inkább passzolták, de mondták, hogy szívesen dolgoznának velem, ha bármi más ötletem van. Akkor 24 óra alatt kitaláltam a Visszafordíthatatlan koncepcióját: egy nemi erőszak által mozgatott bosszúfilm visszafelé elmesélve. De akkor ugye nem lesz benne szex?  - kérdezték. Á, dehogy, nem lesz. Oké - és már benne is voltak. 

A Szerelem főszerepére hogyan találta meg a két lányt és a fiút?

Aoimival egy buliban futottam össze. Néztem, ki ez a gyönyörű lány? Ha rendező vagy, könnyen elkérheted bármelyik csaj telefonszámát,  elég csak annyit mondanod, hogy éppen egy filmen dolgozol, amihez szereplőket keresel. Klarát egy diszkóban szúrtam ki: hasonló dumával gyűjtöttem be a számát.

A fiút nehezebb volt megtalálni. Megkértem egy haveromat, aki kidobóként dolgozik egy párizsi klubban, hogy ajánljon már egy srácot, aki el tudna játszani egy angolul beszélő egyetemistát. Azt mondta, pár hete találkozott egy amerikai sráccal, aki Párizsban nyaralt, és megadta Karl elérhetőségét. Skype-oltam vele, és egész jó választásnak tűnt. Aztán csinált egy próbafelvételt, és az is tök szupernek tűnt. Átrepítettük Los Angelesből, és a következő az volt, hogy megnéztem, hogyan működik együtt a lányokkal. Mert előre soha nem lehet tudni, hogy az energiák stimmelnek-e majd. Ők viszont hihetőek voltak szerelmespárként.

Egyiküknek sem volt pornós múltja?

Dehogyis. Karl színész, aki két jelentős filmet forgatott nemrég, amiket még nem mutattak be. A lányok még sosem voltak kamera előtt. De ez nem egy pornófilm, úgyhogy nem is volt elvárás a felnőttfilmes tapasztalat.

Csak azért kérdeztem, mert valószínűleg nem túl könnyű kamera előtt szexelni, különösen egy fiú számára. Ott van körülötte az a sok ember, lámpák, miegymás, és neki erekciót kell produkálni.

Igen, de Karlnak ez mégis simán ment. Az összes szexjelenetet a forgatás elején vettük fel, konkrétan az első héten. Ezt azért is csináltuk így, mert tudtam, ha azok nem sikerülnek jól, a film sem fog működni, ezért jobb túlesni rajtuk. Plusz, ha valamelyik színész beparázik, akkor le tudom cserélni őt, mielőtt forgatok vele egy csomó felesleges anyagot. Tehát az első héten egy nagyon kis stábbal dolgoztam. Családias volt a hangulat, a szereplőkön kívül csak hárman voltunk ott a szexjelenetek forgatásán.

Előfordult, hogy a szereplők beparáztak? Mondták, hogy úristen, ezt képtelen vagyok megcsinálni?

Karl eléggé kész volt, amikor a transzvesztitával közös jelenetet vettük fel. Nem szállt le rólam, állandóan kérdezgette, hogy mit csináljon, hogyan csinálja. Félt, hogy bedobok valami váratlant. Aki nincs hozzászokva, hogy meztelenül filmezzék, mindig elkezd inni, mielőtt levetkőzik.  Nem úgy értem, hogy holtrészegre, csak nyomnak egy kis bort vagy vodkát, hogy megjöjjön a bátorság.

Többen megjegyezték, hogy ön a 3D-t kizárólag a miatt az egyetlen snitt miatt használta, amelyben a sperma kilövellt a közönség irányába. Igazuk van? 

Nincs. Viszont akárhány embernek mondtam, hogy akarok csinálni egy erotikus filmet 3D-ben, mindegyik azzal jött, hogy ugye mutatok majd benne egy farkat, ami a közönségre ejakulál?  Mindenkinek ez jutott eszébe egyből. Én meg úgy gondoltam, ha mindenki ezt akarja, akkor rajtam ne múljon. 

De az számítógépes effekt volt, ugye?

Nem. 

Teljesen valódi? 

Na jó, azért az összes sperma nem volt valódi. Azt a legelső nap végén vettük fel. Már későre járt, Karl kérdezte is, hogy tényleg muszáj-e megcsinálnia még aznap. Elkezdte kiverni, én meg ráirányítottam a kamerát, és egészen pompásan összejött. Működött volna CGI nélkül is, de azért csak beleraktuk azt az egy cseppet, ami úgy tényleg arcon lövi a nézőt.

Szerintem ön meglehetősen ironikusan használja a 3D-t ebben a filmben. Mit gondol a 3D jövőjéről?

Akkor lesz jó a 3D, ha már nem kell szemüveget viselni a moziban. De ha 3D-s filmet nézek a térhatású Panasonic tévémen, a színek minősége sokkal jobb, mint a mozivásznon. Otthon egyelőre élvezetesebb nézni 3D-s filmeket, mint a moziban. A 3D-s filmek közül szerintem a Gravitáció a legkirályabb, az első 45 perce különösen elképesztő. 

Karl péniszét számos alkalommal látjuk a szexjelenetekben, viszont egyik lány vagináját sem mutatja meg. Miért döntött így?

Mert a lányok nem akarták, hogy alulról mutassam őket, mint Gustave Courbet híres festményén A világ eredeté-n. De szerintem nem is volt rá szükség. 

Kitalált szabályokat a szexjelenetekkel kapcsolatban?

Nem igazán. Úgy vettük fel őket, ahogy a legkényelmesebb volt a színészek számára. Ahogy azzal kapcsolatban sem szoktam szívózni, hogy pontosan azt mondják, ami a forgatókönyvben le van írva, ha az éppen nem áll a szájukra, úgy a szexnél sem akartam megmondani, hogy mit csináljanak.

A Szerelem promóciója a szexet hangsúlyozza, de igazából ez egy elég szomorú film. Itt ez a fickó, akinek a döntései olyan hatással vannak az életére, hogy elveszíti a nőt, akit szeret. Amikor csinálta a filmet, önnek a szex volt a fontosabb, vagy a tragikus szerelmi történet?

Ez egy szerelem története, amiben persze fontos szerepe van a szexnek, mint minden szerelmi történetben. A kettőt nem tudom különválasztani. Nekem is voltak plátói szerelmeim, tudom, hogy akkor is lehet nagyokat szenvedni, ha kivesszük a szexet a képletből.  De én most egy szenvedélyes kapcsolatról akartam mesélni, ami tele van szexszel. 

Az idősebbek jobban tudnak azonosulni a filmmel, mert hiába fiatalok a főszereplők, a megközelítés egy felnőtté. Az apasággal kapcsolatos érzések, a szerelem elvesztése, ezek egy húszévesnek nem annyira húsbavágó témák. Egy 40–50 éves embernek többet jelent a lemondás, mint egy 25 évesnek.

Nézett direkt filmeket csak azért, hogy lássa, hogyan ábrázolják a szexualitást? Olyanokra gondolok, mint az Utolsó tangó Párizsban vagy A mama és a kurva, amiben egy hasonló szerelmi háromszög van, mint a Szerelem-ben.

A mama és a kurvá-t nagyon szeretem, de az Utolsó tangó Párizsban nem áll közel a szívemhez. Nem tudok azonosulni azokkal a figurákkal, nem érdekelnek. Az érzékek birodalmá-t is bírom, és különösen imádom az Adèle életé-t. Abban állítólag imitáltak voltak a szexjelenetek, de nagyon valóságosnak tűnnek, a szerelmi szál bemutatása pedig kiváló. Sokan mondják, hogy túl sok a szex az Adèle életé-ben, de én nem értek ezzel egyet. Szerintem kellett bele az a hosszú szexjelenet ahhoz, hogy megértsük a főhősök szenvedélyét.

A Szerelem főhőse egy filmszakos diák, aki rendezőnek mondja magát. Mennyire önéletrajzi ez a történet?

A főhős nem én vagyok, ő egy átlagos lúzer. Látom ezeket a kölyköket a bulikban. Minél fiatalabbak, annál nagyobb az arcuk. Egy ilyen lúzerről akartam filmet csinálni. Az életben sokkal több a vesztes, mint a nyertes. 

Amikor húszéves vagy, kitalálod, hogy mi szeretnél lenni, és azt hiszed, már az is vagy. Mint egy csomó haverom, akik állandóan Dreyerről és Tarkovszkijról magyaráztak, most meg másodasszisztensként dolgoznak a legszarabb tévéműsorokban.

Viszont a főhős sokat beszél egy filmtervéről, amit meg akar valósítani, és az pont egy olyan szentimentális szexfilm, mint a Szerelem.

Ja, de valószínűleg nem csinál majd semmit. Az a duma csak arra jó, hogy lányokat szedjen fel vele.

Nagyon különböző zenéket használ a filmben. Például John Carpenter filmzenéit, korai Pink Floydot és más pszichedelikus cuccot. Hogyan állt össze a soundtrack?

Amikor elkezdtünk forgatni, elképzelésem sem volt arról, hogy milyen zenéket fogok használni az egyes jelenetek alatt. De van iTunes a laptopomon, és a kedvenc számaimat öt csillaggal szoktam megjelölni. Kábé száz ötcsillagos számom van. A vágás közben ezeket nézegettem.

A nimfomániás egy négyórás változatban került a mozikba, ami nem az a verzió volt, amit Lars von Trier szeretett volna. Ön hajlandó lesz kivágni részeket a filmből, hogy bizonyos országokban forgalomba kerülhessen?

Nem. Ebből a filmből csak egyetlen verzió lesz, az én verzióm.

Amikor először hallott A nimfomániás-ról, mérges volt, hogy Von Trier is egy szexuálisan explicit filmmel áll elő?

Dehogyis, örültem neki. A szexet nem lehet levédetni.  Nem képzeltem, hogy csak nekem juthat eszembe erről a témáról csinálni filmet.

Mintha az ő filmje pont az ellentéte lenne a Szerelem-nek. 

A nimfomániás sokkal formabontóbb, mint a Szerelem. És provokatívabb is, tele van hardcore pornóval, ami a Szerelem-ben nincsen. A nimfomániás nagyon punk film. 

A főhősök sok drogot használnak, de nem tűnik úgy, mintha különösebben boldoggá tenné őket a kábítószer. Önnek milyen a viszonya a drogokkal?

Amit csak tudtam, kipróbáltam. De semmire nem szoktam rá, inkább csak kísérleteztem velük. Más megvilágításba helyeztem a dolgokat vegyi anyagok segítségével, fogalmazzunk így. De rengeteg embert ismerek, akik tönkretették az életüket a drogokkal. Nemcsak heroinnal, hanem kokainnal is. A kokó könnyen lúzert csinál a legfantasztikusabb emberből is. És úgy látom, a párokat is hazavágja, mert mindketten arcoskodni kezdenek, lezárja a kommunikációs csatornákat közöttük.

Amikor drogokkal kísérletezik, és új perspektívák nyílnak meg ön előtt, azt a művészetében is fel tudja használni? Szoktak jó ötletei támadni befolyásolt állapotban?

Néha igen. Tisztán emlékszem az első LSD-tripemre. Nem sokszor lecsóztam életemben, talán csak hatszor, de az első alkalom nagyon súlyos volt. Azt éreztem, húha, ez meg mi a faszom?!  Egyszerre volt ijesztő és élvezetes. De ha egyszer megtapasztaltad, nem feltétlenül akarod gyakran megismételni az élményt. Olyan ez, mint a Salo, avagy Sodoma 120 napja Pasolinitől. Imádom azt a filmet, de elég, ha csak kétévente nézem meg.

A drogokkal való kísérletezésről már beszélt, mi a helyzet a szexuális kísérletezéssel? Ebbe a filmbe belerakta a saját szexuális fantáziáit?

Egy édeshármas nagyon élvezetes tud lenni.

Önt leginkább botrányfilmesként, provokatőrként szokták jellemezni. Elfogadja ezt, vagy tiltakozik ellene?

A provokatőr kifejezésben az a legidegesítőbb, hogy még az angolban is egy francia szót használnak rá, mintha mindig a franciák lennének a legperverzebbek. Ha azt akarják, hogy játsszam a perverzt, ám legyen, de nem érzem úgy, hogy perverz lennék. 

Érzi a nyomást, hogy mindig egyre durvább, egyre botrányosabb filmmel álljon elő? Most megcsinálta a 3D-s szexfilmet. Erre még rá lehet licitálni?

Nem tudom. Most legszívesebben egy dokumentumfilmet csinálnék. Az egy más műfaj, a saját szabályaival. A megközelítés a tiéd, de az élet írja a forgatókönyvet.

Van valami konkrét témája is?

Egyszer csináltam egy rövid dokumentumfilmet Afrikában, nagyon élveztem Burkina Fasóban forgatni. De forgathatnék egy filmet például Japánban. Franciaországból egy kicsit elegem van.

Hat év telt el a legutóbbi filmje óta, azelőtt pedig hétéves szünetet tartott két film között. Miért nem csinál gyakrabban filmeket?

Valószínűleg azért, mert túl sokat bulizok. Vagy mert lusta vagyok. Vagy azért, mert rohadt nehéz összeszedni a pénzt a filmjeimre. A producerem három-négy évig harcolt, mire összeállt a Szerelem költségvetése. Sokszor kaptam ígéretet gazdag emberektől, hogy semmi gond, majd ők finanszírozzák, aztán amikor alá kellett volna írni a szerződést, szépen leléptek.

Ha ilyen ritkán csinál filmet, akkor miből tud megélni?

Mindenféle dolgot csinálok, például videoklipeket. Reklámokat csak ritkán, szerintem tartanak tőlem a szakmában.

Melyik volt az utolsó film, ami kiakasztotta?

Ami kiakasztott? Az a film, amit a legtöbb helyen be is tiltottak: a Szerb film. Látszik rajta, hogy nagyon próbál sokkolni, de még így is sikerül neki. Nem is annyira az a jelenet, amiben a fickó megerőszakolja a csecsemőt, mert az annyira extrém, hogy csak röhögni lehetett rajta. Hanem a többi. Az tényleg egy beteg film.

Az interjú egy kerekasztalos beszélgetés keretében készült, ahol négy másik újságíróval együtt kérdezgettem Gaspar Noét.